A málna tavaszi tápanyag-utánpótlása

A málnaültetvény optimális tápanyagellátása meghatározza a növények növekedését, fejlődését, hozamát. A tenyészidőben kijuttatott műtrágyaadagok megállapításához nemcsak a talaj aktuális állapotát, hanem a növény szükségleteit is figyelembe kell venni, a fajta és az alkalmazott technológia függvényében.

A pontos adagok kiszámításához nélkülözhetetlen a talaj tápanyagtartalmá­nak pontos ismerete. A gyümölcsösben gondot okoz, hogy nincs a gyökérzóna ké­miai összetételének komp­lex értékelésére alkalmas vizsgálati módszer. A málna­ültetvényekben is használt talajvizsgálattal megállapít­ható a gyökérzónában talál­ható foszfor, kálium és mag­nézium mennyisége. A talaj makroelemeit univerzális módszerrel határozzák meg, az eredményeket összeha­sonlítják az ehhez kidolgo­zott optimális értékekkel.

A nitrogén a legfontosabb

A málna termőképessége fő­ként az alapvető hozamképző elemnek tartott nitrogén (N) egyenletes utánpótlásától függ. E tápelem könnyen mozog a talajban, ezért nehéz az ada­gok pontos megállapítása, fennáll a túladagolás veszélye. A nitrogén túladagolása sú­lyosan csökkenti a növények fagytűrő képességét, kemé­nyebb teleken károsodhatnak a vesszők. Szakirodalmi ada­tok szerint egy hektár vesszőn termő málnaültetvény a terméssel évenként mintegy 42 kilogramm nitrogént von ki a talajból, amit minden tenyészidő után pótolni kell. A műtrágyával kiadott tápanyag mintegy 60%-os hasznosulása mellett a hagyományos ter­mesztésnél hektáronként kb. 70 kilogramm, a sarjontermő őszi málna esetében pedig ennek a másfélszerese az aján­lott adag. Igaz, az őszi málna föld feletti részeinek (hajtá­sok, levelek, termés) kifejlesz­téséhez hektáronként mintegy 160 kilogramm nitrogént használ föl, de ennek nagy ré­sze szerves anyag formájában visszakerül a talajba, ahol idő­vel mineralizálódik. A számí­tásoknál természetesen figye­lembe kell venni az adott ültetvény egyedi klíma- és talaj­viszonyait, amelyek befolyá­solják a nitrogén-anyagcserét. A kimosódási veszteségek mi­nimalizálása érdekében a szá­mított műtrágyamennyiséget 2-3 részre osztva, 3-4 heten­ként juttassuk ki.

Kálium évenként

Kora tavasszal igen fontos, hogy a sejtosztódásért, ener­giaszállításért, és a gyökérrendszer fejlődéséért felelős foszforból elegendő mennyi­ség álljon a növények rendelkezésére. Foszforból a málna viszonylag kis mennyiséget igényel. Általánosan elfoga­dott, hogy hektáronként 6-8 kilogramm foszfort vesznek föl a növények évenként, te­hát az ültetés előtti gondos talajelőkészítés után, és meg­tartva a megfelelő pH-értéket a foszforhiány föllépésének kevés a valószínűsége. Ha a leveleken mégis megjelennek a foszforhiány jellegzetes, ki­csi, ibolya-bíborszínű elszíneződéses tünetei, akkor gon­doskodnunk kell a gyökere­ken kívüli utánpótlásról. Az ültetvény foszforutánpótlása a talajon keresztül kevéssé ha­tékony, mert az ionok igen lassan jutnak el a talajszel­vény mélyebb rétegeibe.

A káliumot is pótolni kell évenként. A növények vízgaz­dálkodásáért felelős elem nö­veli a faggyal szembeni ellen­állóságukat és lényegesen ja­vítja a gyümölcsök minőségét (cukortartalom, szilárdság) is. A káliumműtrágya pontos adag­jának kiszámítását az aktuális állapotot mutató talajvizsgálat alapján végezzük. A káliumtúlsúly a gyökérzónában csök­kenti a fölvehető kalcium és magnézium mennyiségét. A hozzávetőleges adagot viszont termőévre vonatkozó káliumfelhasználási mérleg alapján is megállapíthatjuk. Becslések szerint a vesszőn termő málnafajták évenként és hektáronként mintegy 51 kilogramm, a sarjontermők pedig 100 kilogramm káliu­mot vesznek föl. Az adagok kiszámításához a talaj típusát is figyelembe kell venni.

A talaj magnézium-után­pótlásának legkevésbé költ­séges módja a pH beállításá­hoz használt dolomit mész. A tenyészidőszakban fellépő hiányt ne a gyökereken ke­resztül pótoljuk! A talaj magnézium-szulfát (monohidrát, heptahidrát) műtrágyázása költséges és csak a talajvizs­gálattal kimutatott súlyos hi­ány esetében indokolt.

Levéltrágyázás a kritikus időszakokban

A talajon keresztül történő tápanyag-utánpótlás lényeges kiegészítője a lombtrágyázás. A növények számára kritikus, azaz nagy tápanyag-szükségletű időszakokban (az inten­zív gyümölcsnövekedéskor), továbbá a tápanyagfölvételt megnehezítő, kedvezőtlen kö­rülmények között (pl. szárazság, hideg idő, gyökérkárosodás) különösen nagy jelentő­ségű ez a kijuttatási mód. Megelőzés céljából és hiány­pótlóként is alkalmazható. A jobb megelőzni, mint gyó­gyítani elvnek megfelelően a levéltrágyázás sokkal hatéko­nyabb megelőző módszer, mint a talajon keresztüli adagolás. A tápanyaghiány látható tü­neteinek megjelenése azt jelenti, hogy az adott tápelem hiánya már 1-2 hete károsítja a növény élettani funkcióit.

Kora tavasszal, a vegetáció megindulása után ajánlott a foszforlevéltrágya, a kedve­zőtlen időjárás ugyanis nehe­zíti a talajból való felvételét. Ilyenkor alkalmazható a káli­um-foszfát (0,2-0,3%), vagy az emelt foszfortartalmú össze­tett műtrágya (pl. Activ Start). Az oldathoz kis mennyiségű karbamid (0,1%), vagy aminosavas biostimuláns is hoz­záadható, azzal javítjuk a ke­zelés hatékonyságát és egyút­tal erősítjük is a növényeket. A sarjontermő málnaültet­vényben a vegetatív részek kialakulása utáni időszakban 2-3-szor megismételhető a ke­zelés. A későbbi levéltrágyázá­sok a növények stresszel (hő, víz) szembeni ellenállóságát fokozzák, illetve optimalizál­ják termelőképességüket.

Szilícium és aminosavak

A gyümölcsök szilárdságát a szilícium is lényegesen javít­ja. Mindinkább a növények különböző stresszhatásokkal szembeni ellenállóságát nö­velő elemként emlegetik. A növények a talajból veszik föl, vagy a levéltrágyából haszno­sítják. Vékony réteg formájá­ban épül be a föld fölötti kép­letekbe, merevvé teszi és erő­síti az epidermiszt. Ezért a szi­líciummal jól ellátott növé­nyek ellenállóbbak a betegsé­gekkel (pl. szürkepenész), kár­tevőkkel (pl. takácsatka), de a szárazsággal, hőmérséklet-ingadozásokkal, sőt a só stresszel szemben is.

Az utánpótlás a piacon kapható valamelyik levéltrágyával (Actisil, Silvit), vagy szilíciumban gazdag nö­vények (pl. zsurló, csalán) fermentálásából nyert saját ké­szítésű oldattal történhet. Lé­nyeges, hogy a fiatal növényi részekben igen gyenge a szilí­cium újrahasznosítása, ezért a lombtrágyázást a tenyészidőszak végéig rendszeresen ajánlott elvégezni.

Mind népszerűbbek az ami­nosavakkal dúsított ásványi műtrágyák is (pl. Terra Sorb Complex). Feladatuk a fehérje-bioszintézis javítása és az egyéb anyagcsere-folyamatok aktiválása. Az e típusú mű­trágyákkal végzett bevezető vizsgálatok kimutatták, hogy azok valóban növelik a hozamképességet, és jó biostimulátorok a stresszidőszakokban. A szakirodalmi beszá­molókból kiderült, hogy az aminosav-tartalmú műtrágyák serkentik az egyéb ionok föl­vételét a levéllemezben, to­vábbá növelik egyes növény­védő szerek hatékonyságát. Jelenleg az aminosavas műtrá­gyák csoportjában megtalál­hatók az összetett készítmé­nyek, és a speciális, az adott tápanyag pótlására kifejlesz­tett termékek is.

Szilárdabb gyümölcs

Az utóbbi években a gya­kori hőség rámutatott a gyümölcs fizikai tulajdonságainak fontosságá­ra. A gyümölcsök tartós­ságát és szilárdságát lé­nyegesen csökkenti a közvetlenül az érés előtt a talajra kijuttatott nitro­génműtrágya, főként, ha karbamid vagy ammónia formában alkalmazzák. A növények megfelelő mennyiségű káliummal és kalciummal való ellátá­sával növelhető a gyümölcsök szilárdsága. A kálium a vízgazdálkodá­sért felel és szabályozza a transzspiráció folyamatát, tehát az optimális káli­umellátás csökkenti a légzés okozta vízveszte­séget. A növények aktí­van veszik föl ezt az ele­met, tehát a gyökéren ke­resztüli trágyázással sike­rül ellátni a málnát ele­gendő káliummal.

Ennél nehezebb a cel­lulózzal és hemicellulózzal együtt a sejtfalat erősítő, és azt rugalmas­sá tevő kalciummal való optimális ellátás. A kal­cium fölvétele és növényben történő szállítá­sa szorosan összefügg a gyökérzónában uralkodó nedvességgel, az anta­gonisztikus ionok – káli­um, magnézium, vala­mint az ammónium kati­onok (NH4+) – arányával. Az elemet legjobb rövid­del az érés előtt közvetle­nül a gyümölcsre juttatni néhány kezeléssel. Erre a célra a kalcium-nitrát (26% CaO), illetve túl­zott nitrátfelhalmozódás veszélye esetén aminosav-tartalmú kalcium mű­trágya használható.

Bodnár István
kertészmérnök, Nagybakta