Az ankarai NATO-csúcstalálkozó zárónapján Mark Rutte a szövetség minden eddiginél nagyobb erejéről és egységéről beszélt, miközben Donald Trump élesen bírálta a NATO-t.
Az elnök szerint egy NATO-szövetséges ország nem állhat Oroszország mellett, amely ellenségnek tekinti a NATO-t.
Ukrajna már rendelkezik a területei visszafoglalásához szükséges katonai képességekkel.
Az ilyen találkozások meglehetősen rutinszerűek a térségben.
Kiemelte, hogy az Oroszország ellen védekező Ukrajna már bebizonyította, hogy készen áll a NATO-csatlakozásra, és értékes tagja lesz a szövetségnek.
Mark Milley aláhúzta, hogy Vlagyimir Putyin egyetlen számítása sem igazolódott be, így tartósan erős ellenállással szembesül Ukrajnában.
„Nem tudjuk mikor ér véget ez a háború, de a mérgező orosz agressziót meg kell állítani” – mondta Stoltenberg.
Ez az első látogatása az ukrajnai háború tavaly februári kezdete óta az ukrán fővárosban
Európa biztonságát csak az euroatlanti kapcsolatok szorosabbá tételével lehet megerősíteni - jelentette ki Andrzej Duda.
Eljött az ideje, hogy a Fekete-tenger - a Balti-tengerhez hasonlóan - "NATO-tengerré" váljon - jelentette ki az ukrán külügyminiszter.
Rivalizálás helyett kölcsönösen előnyös együttműködésre van szükség - jelentette ki Szijjártó Péter.
Emlékeztetett: a világtörténelem során csak egy ország, Japán szenvedett el atomtámadást.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gratulált kedden Finnországnak az észak-atlanti szövetséghez való csatlakozáshoz.
Jens Stoltenberg úgy fogalmazott: "nem engedhetjük meg, hogy Oroszország tovább veszélyeztesse az európai biztonságot".
A Bukaresti Kilencek országai folytatni fogják Ukrajna támogatását katonai és egyéb területeken - jelentette ki Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter.
A román védelmi miniszter szerint fokozni kell a NATO jelenlétét a Fekete-tenger térségében.
Hozzátette: Ukrajnát képessé kell tenni támadó hadművelet indítására és területek visszafoglalására.
Nem elképzelhetetlen, hogy az ukrajnai konfliktus a NATO és Oroszország közötti európai háborúvá szélesedik ki – fejezte ki aggodalmát Karel Rehka cseh vezérkari főnök.
Vlagyimir Putyin orosz elnök világossá tette, hogy folytani akarja a háborút, ezért az Ukrajnának eddig nyújtott támogatást nem csak fenntartani, hanem fokozni kell - jelentette ki a NATO-főtitkár kedden.
Az orosz támadás ellen védekező Ukrajna támogatása fegyverekkel erkölcsileg helyes és a NATO érdekét szolgálja - jelentette ki Jens Stoltenberg.
Mivel továbbra sincs jele annak, hogy Oroszország a békére törekedne, folytatni kell az Ukrajna számára nyújtott támogatásokat – jelentette ki a NATO főtitkára.
Egy három orosz katonai repülőből álló köteléket „fogtak el” Lengyelország fölött F–35-ös NATO-vadászgépek pilótái.
Jens Stoltenberg közölte: biztosítani kell, hogy Ukrajna hozzájusson a győzelemhez szükséges katonai eszközökhöz.
Mivel az ukrajnai háború hatalmas mennyiségű lőszert és hadianyagot emészt fel, ezért növelni kell ezek gyártását az előállítási kapacitásba való befektetések fokozásával.
Nem kívánja ismét meghosszabbítani szeptember 30-ig szóló mandátumát Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.
Az Európai Unió vezetői, valamint Jens Stoltenberg NATO-főtitkár támogatásáról biztosította a földrengés sújtotta Törökországot és Szíriát, az EU közölte: az uniós mentőcsapatok már elindultak a térségbe.
A szövetségesek aggodalommal állapítják meg, hogy Oroszország nem tett eleget a hadászati támadófegyverek csökkentéséről szóló Új START-szerződés szerinti kötelezettségeinek.
Közösen látogatta meg a NATO romániai harccsoportjának kiképzőközpontját pénteken Catherine Colonna francia, Wopke Hoekstra holland és Bogdan Aurescu román külügyminiszter az erdélyi Nagysinken.
Szerepel a felajánlások között több tucat Stinger légvédelmi rakétarendszer, Brimstone-rakéták, és a támogatás részét képezi ukrán katonák kiképzése is.
A NATO több, jelenleg Németországban állomásozó légtérellenőrző repülőgépet helyez át Romániába.
"Nem szabad alábecsülni Oroszországot" - figyelmeztetett a norvég politikus.