Mivel továbbra sincs jele annak, hogy Oroszország a békére törekedne, folytatni kell az Ukrajna számára nyújtott támogatásokat - jelentette ki a NATO főtitkára Brüsszelben a tagországok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozását követően szerdán.
Jens Stoltenberg sajtótájékoztatóján üdvözölte
több szövetséges ország nehézfegyverekre és katonai kiképzésre vonatkozó felajánlásait és arra ösztönözte a tagországokat, folytassák Kijev megsegítését.
Közölte, hogy a tagországok szakminiszterei a kétnapos tanácskozáson újabb lépést tettek az elrettentés és a védelem fokozására. Megegyeztek abban is, hogy közös koordináció révén fogják javítani a létfontosságú infrastruktúrák, köztük a tenger alatti infrastruktúrák védelmének fejlesztését. A közös koordinációs egység működése meg fogja könnyíteni az együttműködést az ipari szereplőkkel, és összefogja majd a legfontosabb katonai és polgári érdekelt feleket - mondta.
Tájékoztatása szerint a miniszterek tárgyaltak arról is, hogy miként lehetne növelni a fegyver- és lőszerkészletek feltöltését biztosító ipari kapacitást, amelyre - elmondása szerint - minden eddiginél nagyobb szükség van, tekintettel arra, hogy a szövetségesek példátlan támogatást nyújtanak Ukrajnának.
Szavai szerint az intézkedések tükrözik azt a valóságot, amit Oroszország agresszív viselkedése, a terrorizmus tartós fenyegetése, és a Kína által támasztott kihívások jellemeznek.
A főtitkár továbbá sürgette Törökországot, hogy ratifikálja Finnország és Svédország NATO-csatlakozási kérelmét. Emlékeztetett: mind a harminc NATO-tagország elfogadta a két ország csatlakozási kérelmét.
"Mindkét ország teljesítette a követelményeket, készen áll a tagságra, azonban tagállami döntést igényel a kérelmek ratifikálása"
- fogalmazott a főtitkár, majd hangsúlyozta: nem a sorrend a fontos. A legfontosabb, hogy mindkét ország mihamarabb a NATO tagja legyen - húzta alá.
Ukrajna esetleges NATO-tagságával kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva Stoltenberg azt mondta, jelenleg a legfontosabb az, hogy a megtámadott ország megnyerje a háborút. Ez az integráció egyetlen útja. A győzelem biztosíthatja, hogy az ország önálló és független országként vegyen részt az euroatlanti együttműködésben - mondta. Ennek érdekében Kijevnek katonai és pénzügyi támogatásra van szüksége az orosz behatolók visszaszorítására. A támogatás fontos, "Ukrajnának ugyanis lehetősége van arra, hogy elbillentse a mérleg nyelvét" - tette hozzá.
Azon 2014-es kötelezettségvállalással összefüggésben, mely szerint a tagországok 2024-ig közelítik védelmi kiadásaikat a bruttó hazai termékük (GDP) két százalékához, Stoltenberg azt mondta, a 2022-es volt a nyolcadik azon egymást követő évek sorában, melyben a tagállamok fokozták védelmi kiadásokaikat. A főtitkár ugyanakkor azt mondta, ennek a szintnek a minimumnak kell lennie, a tagállamoknak még tovább kell növelniük védelmi befektetéseket. Ennek szintjéről a NATO júliusban tervezett, vilniusi csúcstalálkozóján születhet döntés - tette hozzá Stoltenberg - közölte az MTI.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
A mentőszolgálatok közlése szerint halálos áldozata nem volt a támadásnak, eddig négy sérültet láttak el az orvosok.
A csapásokban legkevesebb egy ember meghalt és sokan megsebesültek.
A „valós európai béke” előfeltételeként említette továbbá hazája újjáépítését a háborút követően.
A hatósági vizsgálatok szerint az állam 100 millió hrivnya veszteséget szenvedett el.
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
