Petr Pavel cseh elnök ismét bírálta, hogy az ország a védelmi kiadások terén nem teljesíti a NATO-tagságból eredő kötelezettségeit.
Jun Szogjol dél-koreai elnök közölte, megvitatja a NATO vezetőivel azt a határozott fenyegetést, amelyet Észak-Korea jelent Európára nézve az Oroszországgal való katonai kapcsolatok elmélyítése révén.
Ukrajna arra számít, hogy a héten Washingtonban tartandó, a 75. évfordulós NATO-csúcstalálkozó döntése két fontos dolgot fog tartalmazni.
Varsónak és Londonnak közös stratégiai víziója van Ukrajnáról és a NATO-ról, és közös fenyegetések érik őket Oroszország és Fehéroroszország részéről.
A NATO-tagországokban lakók jelentős többsége elkötelezetten támogatja hazájának tagságát a szervezetben, és egyetértenek a védelmi kiadások növelésével.
A NATO jövő heti csúcstalálkozójának legfontosabb feladata az lesz, hogy megerősítse az észak-atlanti szövetség elkötelezettségét Ukrajna hosszú távú támogatása mellett.
Andrzej Duda lengyel elnök reményét fejezte ki, hogy Oroszország nem idéz elő olyan helyzetet, hogy lengyel csapatokat kelljen Ukrajnába küldeni.
Szlovákia kész arra, hogy szükség esetén több NATO-katonát fogadjon, továbbá növelje az áramszállításokat Ukrajnába.
Az ukránok kétharmada (64 %) egyformán fontosnak tartja az ország számára az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozást.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár nem tudta meggyőzni a szövetségeseket, hogy vállaljanak többéves pénzügyi kötelezettséget Ukrajna támogatására.
Oroszország nem képes jelentős áttöréseket végrehajtani az ukrajnai harcmezőkön.
A lengyel, a román és a török külügyminiszter szükségesnek tartja a NATO keleti szárnyának erősítését.
A NATO döntéshozó szerve, az Észak-atlanti Tanács szerdán úgy határozott, hogy Mark Rutte leköszönő holland miniszterelnököt nevezi ki a NATO következő főtitkárának.
A távozó holland miniszterelnök elnyerte a NATO-tagok egyhangú támogatását.
A román Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) csütörtökön jóváhagyta, hogy Románia Ukrajnának adományozza egyik Patriot rakétaelhárító rendszerét.
A NATO-csatlakozáshoz Ukrajnának meg kell nyernie az Oroszország elleni háborút, és az USA mindent megtesz annak érdekében, hogy az ukránok ezt elérjék.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint a szövetségnek láthatóbbá kell tennie nukleáris elrettentető arzenálját az ellenfelei részéről megnyilvánuló jelenlegi fenyegetések közepette.
A NATO brüsszeli védelmi miniszteri értekezletén megerősítést nyert, hogy Magyarország kimarad a szervezet ukrajnai szerepvállalásából.
A szövetséges országok megállapodtak, hogy tervet készítenek, amely meghatározza, hogy a NATO miként fogja irányítani az Ukrajnának nyújtott biztonsági segítség és katonai kiképzés koordinálását.
A finn határőrség pénteken közölte, hogy négy, feltehetően orosz katonai repülő sértette meg Finnország légterét június 10-én.
Fel kell számolni az Ukrajnának szánt segítségnyújtás hiányosságait és a katonai eszközök átadásának késedelmeit, azoknak ugyanis következményeik vannak a harctereken.
A NATO elfogadja,hogy Magyarország nem kíván részt venni az Ukrajnának nyújtandó támogató műveletekben, ugyanakkor nem is blokkolja az erre irányuló NATO-erőfeszítéseket.
Megkezdte munkáját az Ukrajnát érintő dezinformáció leleplezésére létrehozott szervezet, az Ukrán Kommunikációs Csoport (Ukraine Communications Group) hétfőn Varsóban.
Ukrajnának jogában áll oroszországi célpontokat megtámadni – erről a Jen Stoltenberg beszélt.
A NATO azt tervezi, hogy bővíti az együttműködését Ukrajnával a hírszerzési adatcsere területén.
A normandiai tengerparton 80 éve szorossá vált kötelékek azóta tartósnak bizonyulnak, és azzá a szövetséggé formálódtak át, amely ma alapját jelenti a kollektív biztonságnak, valamint a demokrácia védelmének.
NATO azt tervezi, hogy a szövetség júliusi washingtoni éves csúcstalálkozóján biztonsági támogatási csomagot ajánl fel Ukrajnának.
A NATO keleti szárnyának utóbbi időben történt megerősítése Oroszország elrettentését szolgálja.
Ukrajna NATO-tagsága lehetne az agresszor Oroszország legyőzésének egyik módja – jelentette ki Kaja Kallas észt miniszterelnök.
A norvég külügyminiszter kijelentette, hogy a nemzetközi jog értelmében Ukrajnának joga van „Oroszországon belül megtámadni Oroszországot”.
Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) ajtaja nyitva maradjon új tagok előtt, beleértve Ukrajnát is.