A NATO-tagországokban lakók jelentős többsége elkötelezetten támogatja hazájának tagságát a szervezetben, és egyetértenek a védelmi kiadások növelésével - derült ki az észak-atlanti szövetség által a jövő heti washingtoni NATO-csúcstalálkozó előtt elvégeztetett, pénteken közzétett felmérésből.
A szövetség mind a 32 tagállamában, összesen több mint 30 ezer ember bevonásával elkészített közvélemény-kutatás során a többség, egészen pontosan 63 százalék egyetértett abban, hogy országának - összhangban a NATO alapelveivel - segítséget kell nyújtania abban az esetben, ha egy másik tagországot támadás ér, 70 százalék pedig ismét igennel szavazna a NATO-tagságra, ha most tartanának népszavazást a kérdésben.
Hetvenhat százalék egyetért a védelmi kiadások jelenlegi szintjével, illetve annak esetleges növelésével
- olvasható a közvélemény-kutatásban, amelynek összeállítói felhívták a figyelmet arra is, hogy egyre nő a kiadások növelését támogatók száma.
A megkérdezettek zöme kedvezőtlen véleménnyel van Oroszországról (62 százalék) és Kínáról is (48 százalék).
Az ukrajnai háborúval kapcsolatos kérdéseknél a válaszadók közel kétharmada, 63 százalék úgy vélte, Oroszország Ukrajna elleni agressziója hatással volt saját országának biztonságára, 61 százalékuk pedig azon az állásponton volt, hogy országának folytatnia kell Ukrajna támogatását.
A NATO-tagországok állam-, illetve kormányfői július 9. és 11. között Washingtonban tartanak találkozót. Pénteki sajtótájékoztatóján a szövetség főtitkára, Jens Stoltenberg elmondta, a csúcson várhatóan egy átfogó támogató csomag elfogadásában egyeznek meg Ukrajna számára, és ennek része lesz a biztonsági segítségnyújtás mellett a katonai képzés biztosítása is.
Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
MTI
A mentőszolgálatok közlése szerint halálos áldozata nem volt a támadásnak, eddig négy sérültet láttak el az orvosok.
A csapásokban legkevesebb egy ember meghalt és sokan megsebesültek.
A „valós európai béke” előfeltételeként említette továbbá hazája újjáépítését a háborút követően.
A hatósági vizsgálatok szerint az állam 100 millió hrivnya veszteséget szenvedett el.
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
