Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint a szövetségnek láthatóbbá kell tennie nukleáris elrettentető arzenálját az ellenfelei részéről megnyilvánuló jelenlegi fenyegetések közepette.
Stoltenberg a The Daily Telegraph című brit konzervatív napilapnak adott, hétfőn ismertetett interjúban elmondta: konzultációk zajlanak a tagországok körében olyan rakéták készenlétbe állításáról, amelyek jelenleg tárolókban vannak.
A NATO főtitkára szerint "a láthatóságot is elrettentő eszközként kell használni".
Stoltenberg közölte: nem kíván műveleti részleteket felfedni arról, hogy mennyi nukleáris töltetet kell működőképes állapotban tartani és hány maradhat tárolókban, "de erről konzultálnunk kell, és jelenleg pontosan ezt tesszük".
Úgy fogalmazott, hogy "a nukleáris átláthatóságot a NATO nukleáris stratégiájának sarokkövévé kell tenni", az átláthatóság ugyanis elősegíti annak a közvetlen üzenetnek a kommunikációját, hogy
"mi természetesen nukleáris szövetség is vagyunk".
Stoltenberg szerint a NATO célja a nukleáris fegyverektől mentes világ, de amíg ilyen fegyverek léteznek, a NATO is nukleáris szövetség marad. Veszélyes lenne ugyanis egy olyan világ, amelyben Oroszországnak, Kínának és Észak-Koreának vannak nukleáris fegyverei, a NATO-nak viszont nincsenek - tette hozzá.
A főtitkár kijelentette: Kína különösen jelentős erőforrásokat fordít korszerű fegyverzet beszerzésére, beleértve nukleáris arzenálját. Stoltenberg szerint Kína nukleáris tölteteinek száma akár 2030-ra elérheti az ezret.
Ez azt jelenti, hogy a NATO-nak már a nem nagyon távoli jövőben két olyan potenciális ellenféllel kell szembenéznie, amelyeknek nukleáris fegyvereik vannak, és ez természetesen következményekkel jár - fogalmazott a hétfői Telegraph-interjúban az atlanti szövetség főtitkára.
Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
MTI
A mentőszolgálatok közlése szerint halálos áldozata nem volt a támadásnak, eddig négy sérültet láttak el az orvosok.
A csapásokban legkevesebb egy ember meghalt és sokan megsebesültek.
A „valós európai béke” előfeltételeként említette továbbá hazája újjáépítését a háborút követően.
A hatósági vizsgálatok szerint az állam 100 millió hrivnya veszteséget szenvedett el.
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
