A kárpátaljai, és velük együtt a szomszédos országok méhészei is úgy számolnak, hogy legfeljebb öt-hatévente köszönt rájuk egy sikeres évad.
A mostani sajnos nem ígérkezik ilyennek. Már az őszi betelelés sem ment zökkenőmentesen, mivel a hosszan tartó nagy melegben a méhek legádázabb ellenségei, a varroa atkák is sokáig szaporodtak. Az enyhe téli időjárás hasonló helyzetet teremtett, így tavaszra sok helyen megfeleződött a méhállomány. A kikelet amúgy is tragikusnak mondható. Április elején a kemény fagyban elpusztultak a gyümölcsfák virágai – odalett a méhlegelő –, később pedig kiderült, hogy ugyanerre a sorsra jutott az egyik legfőbb mézelő növényünk, az akác is. A megmaradt, mintegy 20 százaléknyi virágból sincs sok haszon, mivel azt tudni kell, hogy az akác csak 20 fok közeli hőmérsékletnél termel nektárt. Márpedig az utóbbi hetek időjárása messze nem így alakult, hisz például a fagyosszentek is a nevükhöz méltó módon viselkedtek: aki addigra kiültette a paradicsompalántáit, az most bánhatja, hogy nem volt kellőképpen előretekintő.
De maradva az atkafertőzésnél. Immár fél évszázada, hogy a kaptárak népének együtt kell élnie ezzel az élősködővel. Azt gondolnánk, hogy méhészeink ennyi idő alatt kitanulhatták, miként kell megszervezni az ellene való hatékony védekezést.
- Vagy mindez nem is olyan egyszerű? – tettük fel a kérdést Biró Ferencnek, a Beregszászi Járási Méhészeti Egyesület elnökének.
- Bizony nem, mivel például az éghajlatváltozás komoly kihívásokkal jár együtt. Az imént már szó volt a hosszan elnyúló tavaly őszi szezonról és annak buktatóiról. A hosszabb, kemény fagyoktól mentes téli hónapokról pedig el kell mondanunk, hogy az komoly csapdahelyzetet teremtett. Február elején ugyanis beköszöntött a kedvező, tavaszinak mondható időjárás, megtörtént a méhek tisztuló repülése, és az anyaméhek a kaptárakban hozzá láttak a peték lerakásához, a munkásméhek pedig elkezdték ezek gondozását. Aztán március közepén egy hosszan tartó lehűlés következett, amikor is a méhek testük melegével próbálták védeni a fiasítást. Ám ez a legtöbb esetben nem járt sikerrel. A kaptárt felnyitva úgy találtuk őket rádermedve az új nemzedék bölcsőjéül szolgáló lépeken.
- Talán ez lehetett a már sokkal korábban elkezdődött negatív folyamat betetőzése.
- Így igaz, hisz a méhcsaládok pusztulása már az őszi beteleléskor elindult. Hiába szembesülünk immár évtizedek óta azzal a ténnyel, hogy ha nem teszünk meg mindent az atka visszaszorítása érdekében, akkor óriási veszteségekkel kell számolnunk, egyesek mégsem teljes komolysággal állnak ehhez a dologhoz. A legbosszantóbb ebben az, hogy felelőtlen magatartásukkal ezek az emberek mások munkáját is tönkre teszik. Ugyanis a fertőzött méhekről az atka könnyen „átnyergel” az egészségesekre, például egy közös virágbeporzás alkalmával. Megfigyeléseink azt támasztják alá, hogy ezek az élősködők a sikeres túlélés érdekében előszeretettel váltanak gazdát, így aztán nem elegendő, ha ősszel rutinfeladatként elvégezzük a varroa atkák gyérítését. Mindvégig ellenőrizni kell, hogy mennyire volt sikeres ez a beavatkozás, amit egy szezonban más-más szerekkel, esetenként 7-8 alkalommal is megismétlünk.
- Ebben a helyzetben miként alakult a műrajok eladása? Egyáltalán volt mit a felvásárlóknak felkínálni? No és milyen érdeklődést tapasztaltak az ország belső területein élő kollégák részéről?
- Kézen fekvő, amelyik kárpátaljai méhésznek télen odalett a méhállomány fele, az jelenleg is a családok mihamarabbi pótlásán szorgoskodik. Igazából azok tudtak élni a kínálkozó lehetőséggel, akiknek csupán 20-25 százalékos volt a téli veszteségük. Ők viszont intenzív etetéssel kora tavasztól kezdve ráálltak a műrajok nevelésére, és ennek meg is lett az eredménye. Egyesületünk tagjai, illetve az ismeretségi körünkbe tartozó kollégák összesen hétezer műrajt értékesítettek, s ez duplája a tavalyi mennyiségnek. A Mikolajiv, Dnyipro, Zaporizsja és más megyékben gazdálkodó sorstársaink továbbra is előszeretettel szerzik be tőlünk a fiatal méhcsaládokat. Ezeknek az ára a tavalyi 900 hrivnyáról 1100-1300 hrivnyára emelkedett.
- Pedig a sok nehézség hallatán az ember azt gondolná, hogy a szakmát elhagyók száma ott is növekszik.
- Ez a tendencia nemcsak nálunk, hanem kétségkívül az ország középső és keleti részén is megfigyelhető. Ám valamiből nekik is meg kell élniük. Most még valamelyest javultak is a méz értékesítési mutatói. A nagybani kereskedők 70-75 hrivnyát kínálnak a méz kilójáért, a tavalyi, tavalyelőtti 55-60 hrivnyás árral szemben.
- Ez mivel magyarázható?
- Végül is az elmúlt évben sikerült kiüríteni az ukrajnai nagy mézraktárakat, hisz nemcsak Európába, hanem ezen kívül a világ más pontjaira, például az amerikai kontinensre is szállítottak kereskedőink ebből a természetes vitaminforrásból. A kelet-ukrajnai kollégák jelezték, hogy náluk is jelentős a méhpusztulás. Amúgy pedig a földgolyón szinte sehol sem jobb a helyzet ebből a szempontból, mint nálunk: a természetvédők mindenütt kongatják a vészharangot.
- A műrajok eladásából származó bevétel mennyit hozott a konyhára?
- Ez a biztos pénz, ami a Bereg-vidéki méhészek esetében az éves jövedelem kétharmadát is kiteszi. Nagyon jól jött egy ilyen sikertelen tavaszi rajt után. Mivel méheink számára egyszerűen jelenleg nincs olyan növény, amelyről jelentősebb mennyiséget gyűjthetnének – meg a hideg, szeles időben gyakran ki sem tudnak repülni –, immár másfél hónapja mesterségesen etetjük őket. Természetesen ez is pénzbe kerül.
- Mi a további menetrend?
- Előreláthatólag e hónap végén, június elején virágba borul a hárs. Erről a növényről általában szépen hordanak hasznos rovarjaink, persze csak akkor, ha nem fordul tartósan csapadékosra az időjárás. Előtte a különböző mezei virágok csupán annyi virágport, nektárt adnak, amennyi még a túléléshez sem lenne elegendő. A hárs után igazából már csak a napraforgóra számíthatunk, amelynek virágzása a különböző érésű fajtáknak köszönhetően meglehetősen hosszan eltart.
Kovács Elemér
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat! Értesüljön időben a legfontosabb ukrajnai és kárpátaljai hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon, Twitteren vagy iratkozzon fel Google News csatornánkra!
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Legolvasottabb
