Bolygónk két szélső pontja, az Északi-sarkvidék és a Déli-sarkvidék, mindig is lenyűgözték az emberiséget fagyos szépségükkel és extrém körülményeikkel.
Dán biokémikusok és biológusok új diétára bukkantak, ami kapcsolódik az állati fehérjékhez és a hőmérséklethez.
Elsőre egyszerű kérdésnek tűnik, a válasz azonban korántsem ennyire könnyű, és nem is egyetlen szám.
A Nagy-korallzátony és a világ trópusi tengerei a klímaváltozás áldozatai.
Az alvás nem csupán akarat kérdése. A szervezet belső órája és a hőmérséklet finom tánca dönti el, mennyire könnyen csúszunk át az ébrenlétből az álomba.
A májusi eső aranyat ér – talán ez az egyik legismertebb, legtöbbet emlegetett mondásunk.
Különösen a népesebb települések környékén rossz a helyzet, ennek pedig megvan a maga oka.
Föld növényeinek és talajának szén-dioxid-elnyelő képessége 2008-ban érte el csúcspontját, azóta folyamatosan csökken.
2025 januárja volt a kutatások történetében az eddigi legmelegebb január.
A kutatók szerint a helyzet egyre rosszabb lesz, drasztikus változásokra van szükség.
Eddig nem ismert egészségügyi hatásokat térképeztek fel. Elmondjuk a részleteket!
Az előzetes vizsgálatok megállapították, hogy a levegő hőmérsékletének és páratartalmának mérésére szolgáló eszközről van szó.
Az év nyolcadik hónapjában összesen 5,6 mm csapadékot kaptunk, ami gyakorlatilag a nullával egyenlő
Hidegre lenne szükség, hogy a károkozók és kártevők száma csökkenjen a földeken.
Az éghajlati modellek bizonyos fokú gyorsulást jósoltak.
A nyugtalan, zavart vagy egyszerűen csak túl kevés alvás sokak számára frusztráló probléma, különösen a forró éjszakákon.
Rekordmagasságban van a világ óceánjainak felszíni hőmérséklete: a globális átlag már két hete 21,1 Celsius-fok.
A hajszárítás a világ egyik legegyszerűbb dolgának tűnhet, és bár ez bizonyos szempontból még talán igaz is.
A szervezet egészen különös módon is jelezheti a külvilág számára, hogy valami nincs rendben odabent. Például az alacsony testhőmérséklettel.