A májusi eső aranyat ér – talán ez az egyik legismertebb, legtöbbet emlegetett mondásunk. Emlékezetem szerint az év legszebbnek mondott hónapjában idén gyakran megnyíltak az ég csatornái, ám a gazdák szerint szántóink továbbra is kevés víztartalékkal rendelkeznek. S jöhetne már a meleg idő is, mert a nemrég kikelt kukorica és a napraforgó csak sínylődik, néhol újra kell vetni a táblákat. Még sincs rendjén, hogy a házban a fűtést egész a legutóbbi időkig néhány órára be kellett kapcsolni!
- Minden esztendő más és más. A tavalyi április a kora nyarat idézte, most meg…
- Most viszont a legcsúnyább arcát mutatta – állítja Fedenisinec Erzsébet, a Beregszászi Meteorológiai Állomás vezetője. – Hogy a hónap jelentős részében az átlag hőmérséklet mintegy 3 fokkal elmaradt a megszokottól, azt sokan egy vállrándítással veszik tudomásul, ám ami az április 7-re virradó éjszaka történt, az egész évünkre kihatással lesz, mivel a kemény mínuszok – a legtöbb helyen mínusz 7-8 fok alá süllyedt a hőmérő higanyszála – elvitte az éppen virágzó gyümölcsfáink termését. Április első hetében ugyan máskor is mértünk mínusz 2-3 fokos hideget, de az nem okozott olyan totális kárt, mint a mostani. Többek között azért sem, mivel a cseresznye, a korai körte és szilva akkoriban éppen csak hogy bimbózott.
- A fagyosszentek májusban erre rátettek még egy lapáttal…
- Május 10-e hajnalban mértük a leghidegebbet. Még itt, a házak között is mínusz 1 fokot, ám számos fagyzugos helyről érkezett olyan jelzés, hogy hajnali 4 óra tájban mínusz 2-3 fok alá süllyedt a hőmérséklet. Ennyi elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy elfagyjanak az akkorára már kiültetett paradicsom és paprikapalánták, valamint a korai burgonya hajtásai.
- Fagyos tavasz – így fogalmazott az egyik ismerősöm a minap.
- A hőmérsékleti anomáliák már az év elején elkezdődtek, hisz a január jóval melegebb volt az átlagosnál. Ugyanez jellemezte a február nagy részét is, amikor a meleg hatására a fák nedvkeringése elindult. Február végén és március első felében a hőmérséklet terén komolyabb visszaesést tapasztaltunk, ám ez már nem tudta megakadályozni a fák korai virágzását. A teljes képhez hozzátartozik – és ez meglátszik a gázszámlákon is –, hogy az idei április 3 fokkal, a május pedig 5-6 fokkal volt hidegebb a megszokottnál. Sovány vigasz, hogy az utóbbi napokban az éjszakák már sokkal enyhébbek.
- A hűvös, szeles időben még akkor sem tartózkodik szívesen kint a szabadban az ember, ha éppen nem esik az eső. Az égi áldás tekintetében mennyire voltunk bőségesen ellátva?
- Bőségről ebben a tekintetben egyáltalán nem beszélhetünk, mivel a két téli hónap csapadékátlaga gyengére sikeredett: januárban 32 milliméter, februárban 18 mm hullott. A március a maga 62 milliméterével ugyan valamit javított a helyzeten, ám az április megint csak szűken mért (16 mm).
- No és az aranyat érő májusi esőből idén mennyi jutott?
- Ugyan a hónapból még néhány nap hátra van, de már így is 50 mm körül járunk, ami egy jó mutató. A termőréteg vízhiánya egyértelműen a téli csapadékszegény időszakra vezethető vissza. Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy eddig 2025-ben 135 mm csapadék áztatta földjeinket.
- Így hogyan érjük el a 600 milliméteres sokévi átlagot?
- Lassan meg kell barátkoznunk azzal a gondolattal, hogy Kárpátalja alföldi vidékein a legjobb esetben is csak 480-550 mm csapadékra számíthatunk. Ennyi pedig az előttünk álló hét hónap során egy kis szerencsével még összejöhet.
Kovács Elemér
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat! Értesüljön időben a legfontosabb ukrajnai és kárpátaljai hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon, Twitteren vagy iratkozzon fel Google News csatornánkra!
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
