Kárpátalja | 2021. 04. 17. – 15:55 |
A sárgarépa-termesztéséhez a sík fekvésű, gyomokkal nem fertőzött, talajlakó kártevőktől mentes területek alkalmasak.  Címlapképünk illusztráció. Fotó: Internet

Mielőtt belefogunk egy növény termesztésébe, elsősorban meg kell, hogy ismerkedjünk az adott növény igényeivel és termesztési technológiájával. A sárgarépa szabadföldi termesztésével kapcsolatban ez előbbit már a cikkünk első részében áttekintettük. Ezeknek az információknak a tudatában a következő lépésünk, hogy tisztában legyünk a termeszteni kívánt növényünk termesztési technológiájával is, amelynek a részleteivel a jelenlegi cikkünkben fogunk foglalkozni.

A sárgarépa-termesztéséhez a sík fekvésű, gyomokkal nem fertőzött, talajlakó kártevőktől mentes területek alkalmasak. A sárgarépa nem kedveli a monokultúrát, ezért a vetésforgó alkalmazása elengedhetetlen. Önmaga, vagy más ernyősvirágzatú (pl. petrezselyem, zeller) növények után legalább 3-4 évig ne kerüljön vissza. A sárgarépának jó előveteményei: a zöldborsó, zöldbab, kabakosok, káposztafélék, őszi búza, úgymond azok a növények, amelyek nem „zsarolják” ki a talajt. Sok szármaradványt hagyó növények után (kukorica, napraforgó) nem javasolt a sárgarépa termesztése. A sárgarépa társnövényként nagyon jól érzi magát a saláta, kapor, vöröshagyma és póréhagyma közelében. Több kutatás is kimutatta, hogy a vöröshagyma és a póréhagyma a sárgarépa mellé vetve távol tartotta a sárgarépa legyet, valamint csökkentette a lisztharmat és a levéltetvek megjelenését a sárgarépán.

Fajtaválasztás

Sárgarépafajtákból széles választék áll a termesztők rendelkezésére. A fajtaválasztást illetően különböző tulajdonságok figyelembevételével (tenyészidő, termőképesség, lomberősség, betegségekkel és kártevőkkel szembeni ellenálló képesség, minőség) választhatnak a termelők. A sárgarépa tenyészidejét tekintve megkülönböztetünk rövid (80–110 nap), középhosszú (110–140 nap), és hosszú (140–180 nap) tenyészidejűeket. A rövid tenyészidejű fajtákat elő- és másodnövényként, a közepes és hosszú tenyészidejű fajtákat csak főnövényként termeszthetjük. A sárgarépafajták termőképessége függ a tenyészidőtől, a répatest formájától, hosszúságától és vállátmérőjétől, a lomberősségtől és a betegség-ellenállóságtól. Az erős lombú fajták a betegségekre általában kevésbé érzékenyek, mint a gyengébb lombúak. Korai, csomózott áruelőállításhoz azok a rövid tenyészidejű fajták alkalmasak, amelyek lombja erősen illeszkedik a répatesthez és elég erős a levélnyelük. A termés minőségét a beltartalmi tulajdonságok, valamint a külső megjelenés határozzák meg. Ezek közül a legfontosabb a karotintartalom, amely szorosan kapcsolatban áll a színnel. Minél magasabb a karotintartalom, annál intenzívebb (erősebb) a sárgarépa narancsos színe. A sárgarépa ízének kialakulásában a cukrok és az illóolajok mennyisége és összetétele játszik fontos szerepet. A késői érésű fajták szárazanyag-tartalma nagyobb, mint a korai és középérésűeké, emiatt tárolhatóságuk jobb. A répatest formája is fajtánként változhat, de a talaj szerkezete is nagyban befolyásolhatja azt.

Talajelőkészítés

Úgy a sárgarépa, mint a többi gyökérzöldség esetében is a talajelőkészítésnél két igen fontos dolgot kell szem előtt tartani. Az egyik a jó őszi mélyszántás (25-30 cm) vagy kiskertekben az őszi ásás, ilyenkor juttatjuk ki az alaptrágya túlnyomó részét. A másik az egyenletes talajfelszín-eldolgozás. A tavaszi talajelőkészítésnél, különösen a laza könnyű talajokon ügyelni kell arra, hogy a magágy kellően tömör alapú legyen. A megfelelő csírázáshoz, a biztonságos és gyors keléshez kellően nedves, tömör, aprómorzsás, egyenletes felszínű magágy szükséges.

Nagyüzemű termesztésben a síkműveléses művelési mód (30-35 cm sortáv) mellett, egyre inkább teret nyer a bakhátban (70-75 cm sortáv) történő termesztés. A bakhátakon ilyenkor legtöbbször ikersoros elrendezésben történik a vetés.

Szaporítás

A sárgarépát állandó helyrevetéssel szaporítjuk. Az egyenletes, szemenkénti vetés feltétele az egyöntetű, kalibrált, jó biológiai értékű vetőmag. A maggal terjedő betegségek elkerülésére érdekében, érdemesebb csávázott vetőmagot vásárolni. A vetés mélysége 2-2,5 cm. Egyöntetű növényállomány elérése érdekében törekedni kell az egyenletes vetésmélységre. A vetés időpontját a sárgarépa felhasználása és a fajta tenyészidejének figyelembevételével határozzuk meg. A tavaszi szabadföldi sárgarépát márciustól egészen júniusig vethetjük. Minél egyenletesebb a talaj hőmérséklete, annál egyenletesebb kelést, és ez által egyenletesebb (egyforma) méretű termést kapunk.

A hektáronkénti vetőmagszükségletet alapvetően a termesztés célja határozza meg:

  1. csomózásra (friss felhasználásra) – 1,5-2 millió csíra/ha
  2. 100–200 g-os sárgarépa előállításához (friss felhasználásra) – 1–1,2 millió csíra/ha
  3. 200–400 g-os répa előállításához (tárolás, feldolgozás) – 0,8–1,2 millió csíra/ha
  4. 400 g feletti répa előállításához (feldolgozásra) – 0,8 millió csíra/ha

A fenti tőszámokat figyelembe véve a hektáronkénti vetőmagszükséglet 1,0–2,5 kg között változhat.

Növényápolás

A sárgarépa kezdetben lassan fejlődik, ezért fontos, hogy megakadályozzuk az elgyomosodást. Ezt egyrészt a talajlazítással egybekötött mechanikai gyomirtással (kapálással, rotálással) érhetjük el. Már vannak különböző, a sárgarépa termesztése során alkalmazható gyomirtó szerek, amelynek a használata során mindig be kell tartani a használatára vonatkozó előírásokat, és figyelembe kell venni azt is, hogy az utónövényünkre milyen hatással lehet a kiválasztott gyomirtó szer.

Csapadék hiányában, a megfelelő terméshozam elérése érdekében a tenyészidőszak folyamán feltétlenül szükség van a sárgarépa öntözésére, amelyet kellően meg is hálál. Kelésig a magágyat kisebb vízadagokkal tartjuk nedvesen, de a legnagyobb vízszükséglete a sárgarépának a fő növekedési szakaszban van, amely a tenyészidőszak második felétől kezdődik. Ilyenkor az öntözéseket megelőzően nyílik lehetőség a fejtrágyázásra, amely nitrogénben és káliumban gazdag kell, hogy legyen. Fontos, hogy egyenletes legyen a növényállomány vízellátása, így elkerülhető a répák felrepedése.

Növényvédelem

A legeslegfontosabb növényvédelmi kezelés az ültetést megelőző talajfertőtlenítés, amellyel megakadályozhatjuk, hogy a talajlakó kártevők jelentős kárt okozzanak a gyökérzöldségünkben. Az év közbeni növényvédelmi permetezések időben és megfelelő módon való elvégzése biztosítja a növényállomány kórokozóktól és kártevőktől való mentességet.

Betakarítás

A sárgarépa betakarítását tekintve is fajtától és értékesítési módtól függően nagy eltérések vannak. A friss fogyasztásra szánt korai sárgarépát a felszedést követően (június vége) mossák, és csomózzák, míg a tárolásra szánt fajták esetében a felszedést követően (október közepe) kifejezetten tilos a sárgarépa mosása. Sőt a tárolásra szánt fajták esetében a betakarítást megelőzően 3-4 héttel már nem szabad öntözni, mert az a tárolhatóságát ronthatja. Míg a korai és friss fogyasztásra szánt fajtákat leggyakrabban kézzel szedik fel, (hogy minél kevésbé sérüljenek), addig a feldolgozásra szánt fajtákra a gépesített betakarítási mód a jellemző.
A sárgarépa tárolása történhet hagyományos módon: pincében, veremben, szalmával és fóliával takart ládákban a szabadban, vagy hűtőtárolóban. Minden esetben törekedni kell arra, hogy a tárolókba került sárgarépák egészségesek és sártól, egyéb szennyező anyagoktól mentesek legyenek. A sárgarépa tárolásához a +1 °C körüli hőmérséklet és a 95% feletti relatív páratartalom az optimális.

Nagy Csaba falugazdász,
Pro Agricultura Carpatika Alapítvány


Hirdetés


  • A cikk a Kárpátinfo hetilap 25. évfolyamának 15. számában jelent meg.
  • Hetilapunkat megvásárolhatja terjesztőinknél, illetve előfizetheti a postán.
  • A Kárpátinfo hetilapot ONLINE is előfizetheti!
  • Lapunkat elolvashatja PDF formátumban is.

Kövessen minket a Facebook és az Instagram oldalainkon.
Iratkozzon fel a Telegram csatornánkra is.
Legyen jól informált!