Kárpátalja | 2021. 04. 11. – 15:55 |
Ahhoz, hogy a kiskertjeinkben is sikeresen tudjunk termeszteni sárgarépát, az első és legfontosabb, hogy tisztázzuk a sárgarépa hő-, fény-, víz- és tápanyaigényét.

Ebben a cikkünkben egy éppen aktuális témával, méghozzá a sárgarépa tavaszi termesztésével fogunk foglalkozni.

Ez idő tájt, kora tavasszal, ahogy megjelennek az első napsugarak az égen, a falusi ember szerszámot ragad és nekilát a tavaszi munkálatoknak a kiskertjében. Többször előfordul ilyenkor, hogy kicsit elhamarkodottan, nem átgondolva, a vetési forgót nem betartva, a talaj hőmérsékletet nem figyelembe véve, megörülve az első melegebb napsugaraknak már el is veteményeznek. Ebben az esetben, a melegebb nappali hőmérséklet ellenére még az éjszakák hidegek és fagyosak. Ezeknek a hideg fagyos éjszakáknak és egyéb más tényezőknek köszönhetően a korán elveteményezett sárgarépáink kelése igencsak vontatottá válhat. Ahhoz, hogy ezt a vontatott kelést, és az ebből adódó egyéb termesztési hibát elkerüljük, a sárgarépa igényeit figyelembe véve kell, hogy meghozzuk döntéseinket. Ezeket a környezeti igényeket, és a sárgarépa szabadföldi termesztésével kapcsolatos tudnivalókat szeretnénk most megosztani az olvasóinkkal.

Ahhoz, hogy a kiskertjeinkben is sikeresen tudjunk termeszteni sárgarépát, az első és legfontosabb, hogy tisztázzuk a sárgarépa hő-, fény-, víz- és tápanyaigényét. Ha ezeket tisztáztuk, csak ezt követően térhetünk ki a termesztési technológiájával kapcsolatos egyéb más kérdésekre.

Hőmérséklet

A sárgarépa a mérsékelten hidegtűrő növények közé tartozik. A növény fejlődési fázisától függően a hőmérsékleti optimuma 16±7 °C. Annak ellenére, hogy a növény csírázása már 4-5 °C-on is megindulhat, a gyors csírázást és a szép egyenletes kelést a 20 °C-os hőmérséklet biztosítja. Ezért érdemes tavasszal, a fagyos éjszakák elmúltával, inkább egy rövidebb vagy közép tenyészidejű (100 nap körüli) fajtát kicsit később, mint egy hosszú (130 napnál hosszabb) tenyészidejű fajtát korán elveteményezni. A répatestek növekedése akkor a legintenzívebb, ha a talaj és a levegő hőmérséklete egyaránt 16-20°C közelében van. A kifejlett sárgarépa a –3, –5 °C hideget rövid ideig jól elviseli, ha a lombja takarja.

Víz

A sikeres termesztés szempontjából a megfelelő vetési idő kiválasztásán túl a megfelelő vízellátásra is nagy hangsúlyt kell fektetni. A sárgarépa a közepes vízigényű növények közé tartozik és a rendelkezésére álló vizet gazdaságosan használja fel. A sárgarépa a répatest kifejlesztésének időszakában igényli a legtöbb vizet. Viszont az egyenletes kelés elérése érdekében, a mag vetését követő 15-20 napban (csírázási időszakban) nagy figyelmet kell fordítanunk arra, hogy folyamatosan nedvesen tartsuk a magágyunkat, mivel az illóolajat tartalmazó magvak a kezdetben nehezen veszik fel a vizet. Többen alkalmazzák a sárgarépánál is a vetést megelőző 24 órás előcsíráztatást langyos vízben (25°C), amellyel még korábbi és még egyenletesebb kelést tudunk elérni.

Fény

Fényigényét tekintve a sárgarépa az úgynevezett árnyékot tűrő növények közé tartozik. Szórt fényben is jól fejlődik, de túl kevés fény hatására azonban a lombja meggyengül, és szedésnél könnyen szakadhat. A répatest talajból kiálló válli része a fajták többségénél fény hatására elszíneződik (megzöldül). Ez az elszíneződés a termés piaci értékét csökkentheti. Így aki nem saját, hanem eladási célra termel, azoknak figyelni kell arra, hogy ezeket az elszíneződéseket elkerüljék. Ezeket úgy tehetik meg, hogy a mechanikai munkálatok (pl. kapálás) alkalmával ezt a váll részt egy pici földdel takarják.

Tápanyag

A sárgarépa közepes tápanyagigényű, az egyik legjobb tápanyag hasznosítású zöldségfélénk. A többi gyökérzöldséghez hasonlóan a sárgarépának is jelentős a káliumigénye. Nitrogénigénye közepes, míg foszforból más zöldségfélékhez képest alacsony a felvétele.

A tápanyag pótlására elsősorban szerves trágyát használjunk. Másodsorban, kiegészítés gyanánt, vagy szerves trágya hiányában használhatunk műtrágyákat. A szerves trágyázás különösen humuszban szegény talajon fontos. A bedolgozandó mennyiség legalább 4-5 kg/m2 érett istállótrágya legyen. A legjobb, ha az őszi talajforgatás alkalmával juttatjuk ki. A még hiányzó tápanyagok műtrágyákkal pótolhatóak. Az adandó mennyiség a növény igényének és a talaj tápanyagtartalmának függvénye. Nitrogénből 5–10 g/m2, foszforból 1,8–8 g/m2, káliumból 8–15g/m2. Ezek az értékek hatóanyagban értendőek. Az alacsonyabb érték a gazdagabb, míg a magasabb érték az alacsonyabb talaj tápanyagszint esetén alkalmazandóak. A tápanyagpótlás a talajvizsgálatot követően kell, hogy történjen.

Talaj

A sárgarépa az erősen kötött és túlzottan laza homoktalajok kivételével minden talajon termeszthető. A semleges, vagy ahhoz közeli kémhatású talajokat kedveli, legmegfelelőbb számára a 6-6,5 pH. A korai vagy rövid tenyészidejű fajták esetében a laza szerkezetű talajok a legmegfelelőbbek. Fontos, hogy a termesztésre kiválasztott terület talajlakó kártevőktől mentes legyen.

A sárgarépa tavaszi szabadföldi termesztésének következő részében a termesztéssel kapcsolatos további tennivalókkal fogunk foglalkozni.

Nagy Csaba falugazdász,
Pro Agricultura Carpatika Alapítvány


Hirdetés


  • A cikk a Kárpátinfo hetilap 25. évfolyamának 14. számában jelent meg.
  • Hetilapunkat megvásárolhatja terjesztőinknél, illetve előfizetheti a postán.
  • A Kárpátinfo hetilapot ONLINE is előfizetheti!
  • Lapunkat elolvashatja PDF formátumban is.

Kövessen minket a Facebook és az Instagram oldalainkon.
Iratkozzon fel a Telegram csatornánkra is.
Legyen jól informált!