Furcsa helyzet állt elő az előző pénteken, Brüsszelben kötött megállapodás eredményeként bejelentett 16,4 milliárd euró uniós forrással kapcsolatban. A Financial Times cikke szerint a Magyar Péter vezette kabinet néhány hónap alatt több uniós forrást szabadított fel, mint amennyit reálisan képes lehet elkölteni a rendelkezésre álló idő alatt. A kormánynak ezért több kreatív megoldásra is szüksége lesz, hogy a szóban forgó összeg (a miniszterelnök elmondása szerint az éves magyar költségvetés 13 százaléka) ne vesszen kárba, közölte a Hirado.hu.
A gazdasági lap szerint az új magyar kormány rendkívül szoros határidővel néz szembe: gyorsan olyan projekteket kell találnia, amelyekkel le tudja hívni és fel tudja használni a december végén lejáró, 10 milliárd eurós uniós járványügyi helyreállítási alapot (RRF).
Budapesti tisztviselők ugyanakkor elismerik, hogy komoly kihívást jelent majd a pénzek lehívása és elköltése a határidők lejárta előtt – írja a lap. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter szerint több projektlistát „teljesen újra kellett tárgyalni”. Elmondása alapján a legfontosabb kérdés az volt, hogy augusztus 31-ig milyen beruházásokat lehet ténylegesen megvalósítani vagy megfelelően előkészíteni.
Az RRF-források megszerzésének egyik kulcsfontosságú dátuma augusztus vége.
Az Európai Unió 577 milliárd eurós helyreállítási alapját 2021-ben hozták létre a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak kezelésére, és a szabályok szerint az érintett országoknak augusztus végéig kell teljesíteniük a szükséges feltételeket. Azok a források pedig, amelyeket december végéig nem kötnek le, végleg elvesznek.
Vitézy Dávid szerint ezért valódi versenyfutás zajlik az idővel. A következő hetekben véglegesíteni kell a terveket, egyeztetni szükséges azok szövegét az Európai Bizottsággal, meg kell születnie a megfelelő kormányhatározatoknak, valamint meg kell szerezni az uniós pénzügyminisztereket tömörítő Ecofin Tanács jóváhagyását is annak érdekében, hogy minden szükséges lépés augusztus végéig lezáruljon.
A miniszter arra is rámutatott, hogy korábban kevesen gondolták volna, hogy Magyarország a számára rendelkezésre álló 10 milliárd eurós RRF-keret akár felét is megszerezheti. Elmondása szerint az Európai Bizottság eredetileg csupán 4–5 milliárd euró folyósításával számolt, ezt sikerült a tárgyalások során 10 milliárd euróra emelni.
A források megmentése érdekében több rendhagyó megoldást is alkalmaznak. Vitézy Dávid beszámolója szerint 3,7 milliárd euró értékű, hagyományos uniós finanszírozású beruházást minősítettek át RRF-projektté. Ezek között szerepel például több tucat új villamos beszerzése a budapesti közösségi közlekedés számára.
Egy másik lehetőség alapján az RRF-források egy részét nemzeti alapokba irányítják át, ami lehetővé teszi, hogy a pénzeket december után is fel lehessen használni.
Kapitány István energiaügyi és gazdasági miniszter közlése szerint további 3 milliárd eurót különítenek el a villamosenergia-hálózat fejlesztésére, a megfizethető lakhatás támogatására és a kisvállalkozások finanszírozására. A tervek szerint ezt az összeget az MFB fejlesztési bank tőkeemelésén keresztül biztosítják.
Magyar Péter még a megállapodást követő sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy mire tervezik költeni a 16,4 milliárd eurót. Közlése szerint 4,4 milliárd euró kohéziós támogatás közlekedési, egészségügyi, szociális és környezetvédelmi beruházásokra, valamint a kkv-k támogatására jut. További 2,2 milliárd eurót oktatásra, kutatásra és fejlesztésre, 1,5 milliárd eurót az elektromos hálózat fejlesztésére, míg 2 milliárd eurót új vasúti és HÉV-szerelvények beszerzésére fordíthat a kormány.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
