A légszennyezés a nem dohányzóknál is tüdőrákot okozhat, kutatók egy csoportjának most ennek a folyamatnak a mechanizmusát sikerült leírni. Az új eredmények a rákmegelőzés szempontjából is fontosak lehetnek.
A légszennyezésről régóta úgy gondolják, hogy összefüggésbe hozható a tüdőrák magasabb kockázatával azoknál az embereknél, akik soha nem dohányoztak - írja az origo.hu.
Ugyanakkor nem igazán tudtuk, hogy a szennyezés közvetlenül okozhat-e tüdőrákot, és ha igen, hogyan" - mondta Charles Swanton, a brit Francis Crick Intézet kutatója az AFP-nek.
Hagyományosan úgy gondolták, hogy a rákkeltő anyagoknak - például a cigarettafüstnek vagy a szennyezett levegőben lévő anyagoknak - való kitettség DNS-mutációkat okoz, amelyek aztán rákot idézhetnek elő.
Swanton szerint azonban a helyzet ennél bonyolultabb: a korábbi kutatások kimutatták, hogy a DNS-mutációk anélkül is jelen lehetnek, hogy rákot okoznának, és az is kiderült, hogy a környezetben fellelhető legtöbb rákkeltő anyag nem okoz mutációt.
Akkor mégis mi történik?
A Francis Crick Intézet és a University College London kutatócsoportja több mint 460 000 ember egészségügyi adatait elemezte Angliában, Dél-Koreában és Tajvanon.
Megállapították, hogy az apró PM2,5 szennyező részecskéknek való kitettség - amelyek átmérője nem éri el a 2,5 mikrométert - az EGFR-gén mutációinak fokozott kockázatához vezetett.
Egereken végzett laboratóriumi vizsgálatok során a kutatócsoport kimutatta, hogy a részecskék változásokat okoztak az EGFR-génben, valamint a KRAS-génben, és azt is megállapították, hogy mindkét változás összefüggésbe hozható a tüdőrákkal.
Végül a szakértők közel 250 olyan emberi tüdőszövetmintát elemeztek, amelyek soha nem voltak kitéve dohányzásból vagy súlyos szennyezésből származó rákkeltő anyagoknak.
Annak ellenére, hogy a tüdők egészségesek voltak, az EGFR-gének 18 százalékában és a KRAS-gének 33 százalékában találtak DNS-mutációkat.
Swanton szerint önmagukban ezek a mutációk valószínűleg nem okoznak tüdőrákot, ám ha a sejtek szennyező anyagokkal találkoznak, gyulladási folyamatok indulnak be, és megnő a rák kialakulásának esélye.
Jó hír viszont, hogy egy másik egérkísérletben sikerült azonosítani egy olyan antitestet, ami blokkolja a gyulladást kiváltó interleukin 1 béta nevű közvetítő fehérjét, így elkerülhető a tumor kialakulása.
Swanton szerint ha ezt a felfedezést sikerülne a humán gyógyászatba átültetni, az forradalmi lépés lenne a rákmegelőzés terén.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Egy 48 éves katonát tartóztattak le Rivne megyében, miután tüzet nyitott a TCK-munkatársakra. Ketten megsérültek.
Súlyos baleset történt Lemberg megyében, ahol egy személyvonat darus autóval ütközött. A mozdonyvezető a helyszínen életét vesztette.
A Huszti járásból származó Vaszil Rohacs 2026. április 16-án vesztette életét a fronton.
A munka ünnepe a munkavállalói jogokért folytatott nemzetközi küzdelemből nőtte ki magát.
A rendkívüli intézkedések legalább augusztus 2-ig maradnak érvényben, miközben a kormány már a rendszer átalakításán is dolgozik.
"Mindez komoly kockázatot jelent Ukrajna számára" - állapította meg az elnök.
Az izraeli döntés egyértelmű jelzés más kormányok hajóüzemeltetői és a biztosítótársaságok számára, és bizonyítja Ukrajna jogi és diplomáciai lépéseinek hatékonyságát.
Munkácson végső búcsút vettek Budkai Petrótól, aki 568 napig eltűntként szerepelt.
A rendőrök lövésekkel állítottak meg egy agresszív kamionsofőrt Kárpátalja bejáratánál. A férfi ráhajtott a rendőrökre és menekülni próbált.
A parancsnokoknak biztosítaniuk kell annak feltételeit, hogy a katonák legfeljebb két hónapig maradjanak harci pozíciókban.
