Bolygónk külső magjában az olvadt fém áramlása egy területen megváltozott. A műholdas mérések szerint a Csendes-óceán alatt 2010-ben a korábban megszokott nyugati irányú mozgás keletivé alakult. A jelenség kiválóan mutatja, hogy a Föld belseje a feltételezettnél változékonyabb.
Bolygónk lakhatósága szempontjából meghatározó a Föld belsejében zajló folyamatok alakulása. A külső magban örvénylő, olvadt, vezetőképes fém mozgása hozza létre a bolygó mágneses mezejét egy geodinamónak nevezett rendszeren keresztül, amelyben a mozgási energia mágneses energiává alakul. Ez a mágneses tér segít megtartani a légkört, és védelmet nyújt a káros kozmikus sugárzással szemben - írja az origo.hu.
Mi történt a Földdel? Váratlan áramlásfordulás
A tudósok a mágneses mező változásainak vizsgálatával korábban megállapították, hogy a külső mag anyaga jellemzően nyugati irányba áramlik. Frederik Dahl Madsen, az Edinburgh-i Egyetem földtudósa és kutatócsoportja azonban 27 évnyi, 1997 és 2025 közötti műholdas adat elemzése során eltérést azonosított. A Csendes-óceán alatti régióban az áramlás 2010-ben letért a megszokott keringési mintáról, és 2012 után erős keleti irányú mozgássá alakult. Ez a keleti irányú áramlás egészen 2020-ig erősödött, a legújabb mérések szerint pedig napjainkban ismét gyengül. A változás a külső mag felszíni áramlásának mintegy 5 százalékát érintette, és egy nagy méretű, hullámszerű szerkezet formájában jelentkezett.
Miért fordult meg az áramlás iránya?
Az áramlás megfordulásának pontos oka egyelőre ismeretlen, de a mérések szerint a 2010 körüli időszakban más geofizikai változások is történtek. A földi nap hosszának 5,8 évente jelentkező, a maghoz köthető ingadozásában 2010-ben zavar lépett fel, amely csak 2014-re állt helyre. Emellett szeizmikus jelek utaltak arra, hogy a belső mag viselkedése is megváltozhatott ekkoriban. A műholdak 2017-ben a mágneses mező hirtelen zavarait, úgynevezett geomágneses rántásokat is rögzítettek, amelyeket a kutatók a 2010-es eseményekkel hoznak összefüggésbe.
Mit olvashatunk ki az adatokból?
A megfigyelt jelenség nem jelent veszélyt a földi életre, de a folyamatok megértése segítheti a tudósokat az űridőjárás előrejelzésének fejlesztésében. Elisabetta Iorfida, az Európai Űrügynökség (ESA) Swarm projektjének munkatársa szerint a műholdas küldetések egyre részletesebb képet adnak a bolygó mélyén zajló dinamikus folyamatokról, igazolva, hogy a Föld magja összetettebb rendszert alkot a korábban feltételezettnél.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
