A zene hatása: serkenti az agy fejlődését a koraszülötteknél

Egy új svájci kutatás szerint a nyugtató zene hallgatása segíti a koraszülöttek agyának fejlődését az élet első heteiben. A zene hatása egyértelmű, ami lehetővé teszi, hogy a törékeny csecsemők agya a lehető legjobban fejlődjön a stresszes környezet ellenére. A tudósok a neurológia tudományát hívták segítségül, hogy az idegrendszer reakcióit vizsgálják.

A zene hatása felért egy csodával a stresszes csecsemőknél

A Genfi Egyetem (UNIGE) és a svájci Genfi Egyetemi Kórházak (HUG) kutatói eredeti megoldást javasoltak, hogy segítsék a koraszülöttek agyának fejlődését az életük első heteiben. Ez pedig a zene hatása, a zene jelentősége - írja az origo.hu.

Ahogy arra a szakemberek rámutattak, a terhesség 24. és 32. hete között született, koraszülött gyerekek ma már jóval nagyobb eséllyel maradnak életben, mint korábban,

de – mivel az agyuk és idegrendszerük a születéskor még kevésbé fejlett) később nagy marad a tanulási nehézségek és érzelmi zavarok kockázata.

A genfi kutatók úgy gondolták, hogy ezért az újszülött intenzív osztályokon tapasztalható ismeretlen és stresszes zajok lehetnek részben a felelősek. Ahogy fogalmaztak, a riasztóval, más csecsemők sírásával és a ki-be járkáló felnőttekkel teli kórterem sokkal stresszesebb, mint a csecsemők által megszokott csendes, méhen belüli környezet. Ezért határozták el, hogy megvizsgálják, vajon a kellemes zene hallgatása pozitív, ellensúlyozó hatással lehet-e a csecsemők agyának fejlődésére. Ezzel tesztelték a zene hatását.

Tanulmányukhoz a tudósok egy hárfaművészt és egy „new age” zenészt szerződtettek, akiket arra kértek, hogy komponáljanak három zeneművet, amiket hetente ötször játszottak le az csecsemőknek.

A zenei kísérlet vizsgálta, hogy mit jelent ebben az esetben a stressz hatása, az agyi fejlődést vizsgálva. A korai fejlesztés kulcsfontosságú lehet a fejlődési zavarok megelőzésében.

Mindegyik zeneszámot meghatározott célokra használták:

• a baba ébredésének segítésére; 
• a már ébren lévő baba stimulálására;
• a baba visszaalvásának elősegítésére.

Mi a zene jelentősége a koraszülötteknél?

Amikor a koraszülött csecsemők elérték a teljes életkorú társaiknak megfelelő életkort, MRI-vizsgálatnak vetették alá őket, hogy vizsgálják, mi volt a zene hatása. A kutatók az úgynevezett szaliencia hálózaton belüli kapcsolatokra összpontosítottak, amely fontos nagyskálájú hálózat, és amely a kognitív funkciók kialakításában játszik jelentős szerepet.

Meghatározza, hogy mennyire releváns egy adott információ, majd feldolgozza azt, így az egészséges szociális viselkedés és az érzelmi szabályozás létfontosságú összetevője.

Kiderült, hogy a stresszes, ám zenét hallgató koraszülötteknél a neurális hálózatok erősebbek voltak, mint azoké, akik nem részesültek ebben. 

A vizsgálatban részt vevő első csecsemők most hat évesek és ez az az életkor, amikor a kognitív problémák általában diagnosztizálhatóvá válnak. Ezért további kognitív és szocio-emocionális felméréseket tervezünk, hogy megállapítsuk, hogy a zene hatásai tartósak voltak-e

– mondta Dr. Petra Hüppi, a Genfi Egyetem kutatója az UpWorthyScience online tudományos portálnak.

A tudósok megjegyzik, hogy a zene hatása révén bár erős eredményeket tapasztaltak a csecsemők elsődleges hallókérge és a talamusz kapcsolataiban – ami arra utal, hogy kialakult bennük a képesség, hogy felismerjék az ismerős zenét és reagáljanak rá –, a szocioemocionális feldolgozásért felelős régiók kevesebb reakciót mutattak.

Feltételezik, hogy a több zenehallgatással töltött idő az újszülött intenzív osztályon javíthatja ezeket a kapcsolatokat is; de egy másik vizsgálatra lesz szükség ahhoz, hogy biztosat tudjanak mondani.

---

---

Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek

---