Már 3600 évvel ezelőtt bányásztak szenet Kínában
 / Mozaik

Kína messze a világ legnagyobb széntermelője és -fogyasztója: az ország majdnem annyi szenet termel és fogyaszt, mint a világ többi része együttvéve. Ám bár Kína „falánk" szén iránti étvágya viszonylag új – amelyet a növekvő energiaigény táplál, miközben gazdasága rohamos gyorsasággal nőtt –, kapcsolata a szénnel nem újkeletű. Valójában egyre több bizonyíték utal arra, hogy Kína lehet a szénbányászat bölcsője.

A Science Advances folyóiratban publikált, új tanulmányban a régészek azt találták, hogy az Északnyugat-Kínában élő, bronzkori társadalmak több mint 3600 évvel ezelőtt – tehát már egy évezreddel korábban, mint azt eddig a tudósok vélték– már szenet használtak energiaforrásként - írja az origo.hu.

Korábban az ősi szénhasználat ismerete csak írásos emlékekre korlátozódott, ám a kínai Hszincsiang autonóm régióban található Jirentaigoukou nevű bronzkori lelőhelyen végzett ásatások egyedülálló ablakot nyitottak a múltba.

Ahogy arra a szakemberek rámutattak, a Kashi folyó közelében fekvő Tianshan-hegységben 3600 és 2900 évvel ezelőtt nyüzsgő település terült el, ahol a szén különböző formákban volt megtalálható. Ez azt jelzi, hogy közös erőforrásként tekintettek rá, amelyhez bárki hozzáférhetett, függetlenül társadalmi státuszától vagy foglalkozásától.

A szenet nagy raktárakban, házakban, kőeszközök tárolóiban, főzőhelyeken és kohászati kemencékben fedezték fel, ami sokoldalúságát és jelentőségét jelzi a mindennapi életben.

Nem arról van szó, hogy néhány gazda véletlenül széndarabokat talált a mezőn, és alkalmanként a tábortűzbe dobta azokat. Mindezek a bizonyítékok inkább arra utalnak, hogy a Jirentaigoukou nép szándékosan dolgozott ki egy rendszert a szén nagyarányú kitermelésére és felhasználására.

A kutatók hat lehetséges szénforrást azonosítottak, valamennyit a település öt kilométeres körzetében. A szén láthatóan könnyen hozzáférhető volt, amit kézzel vagy egyszerű fémeszközökkel hoztak felszínre.

Azt hiszem, minden ilyen helyről megpróbálták begyűjteni és elégetni a szenet, és aztán rájöttek, hogy némelyik jobb minőségű, mint a többi

– mondta Guanghui Dong, a Lanzhou Egyetem környezeti antropológusa a ZME Science online tudományos portálnak.

A tudósok az itt talált széndarabokat spektrometriás technikák segítségével három másik lelőhellyel hasonlították össze, amelyek jobb minőségűek és gazdagabbak voltak.

A szakemberek szerint a szénhasználatra való áttérés valószínűleg akkor következett be, amikor az itt élők fakészletei fogyatkozni kezdtek és alternatív tüzelőanyagokat kerestek. 

A szénre való átállást valószínűleg az a felismerés is ösztönözte, hogy ez fenntarthatóbb és könnyebben elérhető alternatívát kínált.


 

Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek


Hirdetés
Címlapról ajánljuk

A Hormuzi-szoros blokádja miatt az Európai Uniónak élelmiszerhiánnyal és jegyrendszer bevezetésével kell szembenéznie.

Csapást mértek az ukrán erők az orosz fekete-tengeri flotta Sztrileckij nevű hadihajóforgalom-irányító pontjára.

Felfegyverkezésével Oroszország a NATO-val való katonai konfrontációra készül − jelentette ki a német védelmi miniszter.

A harci járművek vásárlása egy egymilliárd eurós katonai segélyterv részeként valósul meg.

Csapon végső búcsút vettek a háborúban elesett Szerhij Pireutól.

Törökországban, az Ararát-hegy lábánál egy különös kőzetképződmény lapul a hegyoldalban, amely pontosan akkora, mint a Bibliában leírt Noé bárkája.

Új korszak a határátlépésben: az eCserha rendszer júniustól a személyautók számára is elérhető lesz.

A 380 évvel ezelőtt létrejött ungvári unió egyházi, szellemi és kulturális örökségéről tartottak konferenciát Beregszászon.

A megkezdett növényvédelmi munkákat folytatni kell, különös figyelemmel a gombás betegségekre és a kártevők elleni védekezésre, még termés hiányában is!

A csapásoknak halálos áldozataik is vannak, lakóházak rongálódtak meg, ipari, vasúti és kikötői infrastrukturális létesítményekben keletkeztek károk.

Forrás