Egyre nagyobb bajban vannak a beporzó rovarok. Egy most közölt kutatás szerint részben a magasabb éjszakai hőmérséklet állhat a méhek eltűnése mögött.
Világszerte egyre gyorsuló ütemben zuhan az ízeltlábú-fajok sokfélesége és egyedszáma. Néhány tanulmány egyenesen azt állítja, hogy a rovarok biomasszája az 1970-es évek óta csaknem a felére esett vissza. A méhek eltűnése különösen látványos: a mezőgazdasági tevékenység és a városok terebélyesedése miatt egyrészt zsugorodik a méhek természetes élőhelye, amit csak tetéznek a klímaváltozás áldatlan hatásai - írja az origo.hu.
Egy új német kutatás szerint nemcsak a globális felmelegedés, hanem a földhasználat is súlyosan veszélyezteti a méhek létét. A vizsgálat során a würzburgi Julius-Maximilians-Egyetem szakemberei 179 bajorországi helyszínt elemeztek, hogy feltárják a hőmérséklet-emelkedés és a mezőgazdasági tevékenységek együttes hatását. A LandKlif nevű kutatási program a Bajor Klímakutató Hálózat részeként fut, vezetője pedig Ingolf Steffan-Dewenter professzor. Az eredményeket a rangos Proceedings of the Royal Society B: Biological Sciences című tudományos folyóiratban tették közzé.
A méhek eltűnése különösen a városok környékén látványos
A kutatók arra jutottak, hogy a különböző rovarfajok eltérően viselik a klímaváltozás és az emberi tevékenység kettős terhét. Különösen látványos a különbség a méheknél: míg az erdőkben élő kolóniák viszonylag jól alkalmazkodnak a melegebb időjáráshoz, addig
a városi környezetben élő méhpopulációk drámai, 65 százalékos csökkenést mutattak.
A rovarokat – akárcsak az embereket – nemcsak a forró nappalok, hanem a szokatlanul meleg éjszakák is megviselik.
Nem ehhez vannak szokva a méhek
Dr. Cristina Ganuza, a würzburgi egyetem állatökológusa szerint a gyorsan emelkedő éjszakai hőmérséklet különösen nagy terhet ró azokra a fajokra, amelyek nappal aktívak, hiszen így szinte sosem jutnak pihenéshez.
A hőhullámokhoz ugyan a tápláléklánc felsőbb szintjén lévő ízeltlábúak jobban alkalmazkodtak, a mezőgazdasági területeken még ők is nehézségekkel küzdenek. Ez pedig komoly következményekkel járhat az élelmiszer-termelésre nézve is – figyelmeztet Dr. Sarah Redlich biológus, aki szerint a természetes kártevő-szabályozásban kulcsszerepet játszó fajok is veszélybe kerülhetnek.
A kutatók megállapították, hogy azokban a térségekben, ahol a szántóföldeket erdősávok, rétek vagy más természetes élőhelyfoltok szakítják meg, jelentősen javult a beporzók és más rovarok helyzete. A mozaikos tájszerkezet ugyanis nemcsak változatosabb környezetet teremt, hanem megkönnyíti a rovarok mozgását és táplálékszerzését is.
Két fontos megállapítás a méhek eltűnése kapcsán
A würzburgi tudóscsoport két fontos megállapítást tett a méhpopulációk kapcsán.
- Az első szerint a magasabb nappali hőmérséklet akár kedvezően is hathat a méhek számára – de csak akkor, ha természetes élőhelyeken, például erdőkben vagy gyepes területeken élnek. Ez újabb érv amellett, hogy megőrizzük vagy helyreállítsuk az összefüggő zöldterületeket, még a mezőgazdasági és városi övezetekben is.
- A második tanulság már sokkal riasztóbb: a melegebb éjszakák szinte minden élőhelytípusban jelentősen csökkentik a méhfajok számát.
Ez az eddig alig vizsgált tényező újabb rejtett fenyegetést jelenthet a beporzókra nézve, és arra ösztönzi a kutatókat, hogy jobban megértsék, milyen élettani folyamatok húzódnak meg a háttérben.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat! Értesüljön időben a legfontosabb ukrajnai és kárpátaljai hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon, Twitteren vagy iratkozzon fel Google News csatornánkra!
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
A bűnszövetkezet összes tagját tetten érték, amikor éppen egy újabb helyi lakost raboltak el, és pénzt próbáltak kizsarolni tőle.
A szankciós és politikai nyomás csökkenése az agresszor katonai ambícióinak növekedéséhez vezetett.
Az ukrán elnök jelezte, hogy ezt összekapcsolja a 90 milliárd eurós uniós hitel blokkolásának feloldásával.
A cél a társadalmi ellenállóképesség erősítése a növekvő geopolitikai feszültségek és a természeti katasztrófák közepette.
Az emésztés sebessége számos betegség kialakulására hatással lehet.
Az előzetes adatok szerint az SZBU drónjai öt, egyenként 20 ezer köbméter kapacitású nyersolajtartályt rongáltak meg.
A döntés hátterében elsősorban nem politikai, hanem nagyon is személyes és gazdasági okok állnak.
Ukrajna már 10 éves drónszállítási megállapodást írt alá három közel-keleti országgal.
A holland hatóságok elutasították Pavel Kriszevics orosz művész és korábbi politikai fogoly vízumkérelmét.
