Egy egyszerű száraz kenyér is hozzájárulhat a klímaváltozás elleni küzdelemhez – legalábbis erre utal egy friss kutatás. Skót tudósok olyan eljárást fejlesztettek ki, amelyben baktériumok segítségével kidobott kenyérből állítanak elő hidrogént, így fosszilis energiahordozók nélkül végezhető el a modern ipar egyik legfontosabb kémiai reakciója.
A legtöbben nem gondolnak bele, hogy a gyógyszerektől kezdve a műanyagokon át az élelmiszerekig számtalan hétköznapi termék előállítása egy rendkívül energiaigényes kémiai folyamatra épül. Ez az úgynevezett hidrogénezés, amely nélkül a modern vegyipar gyakorlatilag nem is létezne. A probléma az, hogy a hidrogénezéshez szükséges hidrogéngáz előállítása jelenleg rendkívül energiaigényes és környezetszennyező. Egy új kutatás azonban azt sugallja: a jövőben akár egy olyan egyszerű élelmiszer-hulladék is helyettesítheti ezt a szennyező technológiát, mint a száraz kenyér - írja az origo.hu.
A kenyér siet a vegyipar segítségére
A hidrogénezés a modern kémiai gyártás egyik alapfolyamata. Az élelmiszeriparban például folyékony növényi olajokat alakítanak át stabilabb szilárd zsírokká, míg a gyógyszeriparban, az üzemanyaggyártásban és a műanyagiparban kulcsfontosságú molekulák előállításához használják. Jelenleg ezt a reakciót fémkatalizátorok – például nikkel, palládium vagy platina – segítségével végzik, miközben fosszilis eredetű hidrogéngázt használnak fel.
A hidrogéngáz előállítása azonban nemcsak energiaigényes – nagy hőmérsékletet és extrém nyomást igényel -, hanem komoly környezeti terhelést is jelent, mivel jelentős szén-dioxid-kibocsátással jár. A kutatók célja ezért régóta az, hogy olyan alternatívát találjanak, amely megújuló forrásokra épül, és csökkenti az ipari szén-dioxid-kibocsátást.
Az Edinburgh-i Egyetem Wallace Laboratóriumának kutatói meglepően egyszerű megoldást találtak. Kísérletükben egy közismert baktériumtörzset, az E. coli-t használták, amelyet kidobott kenyérből kivont cukrokkal tápláltak.
A baktériumok termelik a hidrogént
Oxigénmentes környezetben ezek a mikroorganizmusok természetes módon hidrogéngázt termelnek. A kutatók a kenyérből kivont cukrokkal táplált baktériumokat kis mennyiségű palládiumkatalizátorral és a vizsgálni kívánt vegyülettel együtt egy reakcióedénybe helyezték.
A baktériumok által előállított hidrogén elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy a hidrogénezési reakció végbemenjen.
Az egész folyamat egyetlen lezárt lombikban zajlott, közel szobahőmérsékleten, külső hidrogénforrás vagy fosszilis energia felhasználása nélkül. Ez jelentős különbség a hagyományos ipari módszerekhez képest, amelyek extrém körülményeket igényelnek.
Hulladékból karbonnegatív technológia
A kutatás egyik legérdekesebb eredménye, hogy
az eljárás akár karbonnegatív is lehet. Ez azt jelenti, hogy a rendszer működése során összességében több üvegházhatású gázt von ki a környezetből, mint amennyit kibocsát.
Ennek oka kettős: egyrészt elkerüli a fosszilis hidrogén használatát, azaz a nagy mennyiségű szén-dioxid légkörbe jutását, másrészt a megmaradt kenyér sem kerül hulladéklerakókba vagy égetőkbe, hanem nyersanyaggá válik egy tisztább ipari folyamatban. A kutatók szerint ez új utat nyithat a biológiai alapú gyártás előtt, amely megújuló és újrahasznosított alapanyagokra épülhet.
A jövő gyárai élő rendszerekkel működhetnek
A kutatócsoport most azon dolgozik, hogy a módszert többféle ipari vegyület előállítására is alkalmazni tudják. Emellett olyan mikroorganizmusok fejlesztését vizsgálják, amelyek idővel akár a fémkatalizátorok használatát is kiválthatják. Stephen Wallace professzor szerint:
a hidrogénezés a modern gyártás hatalmas részét határozza meg, ezért már az is óriási előrelépés lenne, ha a szükséges hidrogént élő sejtek állítanák elő hulladékból. A megközelítés nemcsak az élelmiszeriparban, de a gyógyszeriparban és sok egyéb iparág vegyianyag előállításában is alkalmazható lehet.
A szakértők úgy vélik, éppen az ilyen biotechnológiai megoldások indíthatnak el hosszabb távon egy valódi zöld ipari forradalmat.
- Ha sikerül ipari méretre skálázni a technológiát, a jövő gyárai akár baktériumokra és élelmiszer-hulladékra épülhetnek – fosszilis tüzelőanyagok helyett - jelent meg a phys.org oldalán.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Az ukránok továbbra is 4,32 hrivnyát fognak fizetni kilowattóránként.
A légvédelem 172 drónt hatástalanított, azonban az Iszkander-M típusú ballisztikus rakéta, valamint 22 helyszínen 32 drón célba talált.
A kifizetések egy részét a vállalkozások számára népszerűtlen adóemelés végrehajtásától tenné függővé.
Az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon az orosz elnökkel.
Bár jelenleg nem vezetnek be óránkénti áramszüneteket, a szakértők takarékosságra figyelmeztetnek.
Közölte az amerikai külügyminisztérium szerdán.
Amely az Oroszországi Föderáció fő kőolajszállító rendszerének stratégiai szempontból fontos csomópontja.
Vizsgálat indult egy ternopili iskolában, miután egy 15 éves diáklányt osztálytársa elleni késes támadással gyanúsítanak. A hatóságok az indítékokat vizsgálják.
Azonosították és hivatalosan is megerősítették Demcsik Iván szőlősvégardói katona halálát.
Ungváron elbúcsúztatták a 40 éves Katasinszkij Arturt, aki 2026 februárjában esett el a fronton. A katonát a Dicsőség dombján temették el.
