Mindenki rosszul csinálja a böjtöt? Most jött a sokkoló fordulat
Mindenki rosszul csinálja a böjtöt? Most jött a sokkoló fordulat
 / Mozaik

A tudósok új megközelítésből vizsgálták a böjtölés hatásait, és meglepő eredményre jutottak. Az időszakos böjt előnyei nem magában a koplalásban, hanem az azt követő biológiai átállásban rejlenek.

A böjt és a kalóriacsökkentés régóta ismert arról, hogy meghosszabbíthatja az életet, de a jelenség pontos okát évtizedekig tévesen magyarázták a tudósok. A UT Southwestern Medical Center kutatói most arra a következtetésre jutottak, hogy az időszakos böjt kulcsfontosságú szakasza nem az éhezés alatt történik, hanem akkor, amikor újra enni kezdünk, a szervezet pedig újrahangolja anyagcseréjét - írja az origo.hu.

Mi történik a szervezetben az időszakos böjt alatt?

Böjtöléskor a szervezet először a vércukorkészleteit használja fel, majd fokozatosan áttér a zsírok lebontására. Ez az alkalmazkodás teszi lehetővé, hogy energiahiányos állapotban is fenntartsuk szervezetünk alapvető működését.

A folyamat kulcsszereplője az NHR-49 nevű fehérje, amely alacsony cukorszint mellett aktiválódik, és segíti a sejtek energiaellátását a zsírraktárak felhasználásával.

Ez az állapot több kedvező változást is beindíthat: javulhat a sejtek „karbantartása”, hatékonyabbá válhat a sérült molekulák eltávolítása, és csökkenhet a sejtkárosodás mértéke. Sokáig úgy gondolták, hogy ezek a folyamatok magyarázzák a hosszabb életet.

Miért nem elegendő önmagában a koplalás hatása?

A kutatók kísérletei azt mutatták, hogy akkor is megfigyelhető volt az élettartam növekedése, amikor az NHR-49 fehérje működését blokkolták. Ez arra utalt, hogy a böjt alatti zsírbontás önmagában nem ad teljes magyarázatot. A kutatók ezért a figyelmüket arra a szakaszra irányították, amely ezután következett, és korábban kevesebbet vizsgálták.

Mi történik, amikor újra enni kezdünk?

Felfedezték, hogy az igazi fordulópont akkor következik be, amikor újra enni kezdünk. Ez ugyanis nem egy egyszerű visszatérés a normál állapothoz, hanem egy finoman szabályozott átmenet: egy KIN-19 nevű enzim leállítja az NHR-49 működését, és a szervezet áttér a lebontó folyamatokról az építő működésre. A kutatók kimutatták, hogy ha ezt a „kikapcsolási szakaszt” megakadályozzák - a fehérje működésben marad-, a böjt minden kedvező hatása eltűnik. Ez azt jelenti, hogy nem a sejtek „tisztulása” és az energiatakarékos működés a kulcs, hanem az, hogy a szervezet képes legyen megfelelő időben és módon váltani a működési módok között.

Mit jelent ez az öregedés és a jövő szempontjából?

Az eredmények szerint a szervezet számára nem az a legfontosabb, hogy minél tovább maradjon energiahiányos állapotban, hanem az, hogy rugalmasan tudjon váltani a lebontó és az építő folyamatok között.

Ez a dinamikus egyensúly segíthet csökkenteni a krónikus betegségek kockázatát és támogatni a sejtek hosszú távú működését. Bár a kutatás egyelőre egyszerűbb élőlényeken alapul, az ilyen mechanizmusok gyakran más szervezetekben is hasonlóan működnek.

Ha sikerül pontosan feltérképezni ezt a folyamatot, a jövőben olyan kezelések is megjelenhetnek, amelyek a böjt előnyeit biztosítják anélkül, hogy ténylegesen koplalni kellene. Ez különösen fontos lehet azok számára, akik egészségügyi okokból nem tudnak böjtölni, mégis szeretnék lassítani az öregedés folyamatát - írja a Health.News.

Forrás