Sokáig úgy hittük, hogy a Föld belső magja szilárd és állandó. A legújabb kutatások szerint azonban a helyzet ennél összetettebb: a több mint 5100 kilométer mélyen fekvő fémes „golyó” alakja mégis változik. A felfedezés nemcsak régóta tartó tudományos vitáknak vet véget, hanem újabb kérdéseket is felvet. Például továbbra sem ismert, hogy a földmag változása miként befolyásolja a 24 órás napok hosszát vagy bolygónk mágneses terét.
A kutatók a közelmúltban megállapították, hogy a Föld belső magja folyamatosan módosítja alakját, ami számos bizonytalanságot tisztáz, és pontosabb képet ad arról, mi zajlik a Föld legmélyén - írja az origo.hu.
Évtizedek kutatásai és vitái után egyre tisztább képet kapunk a változó belső magról”
– idézi a Nature magazin Xiaodong Songot, a Pekingi Egyetem szeizmológusát, aki nem vett részt a kutatásban.
A kutatás során a szakértők a Dél-Atlanti-óceánban fekvő Déli-Sandwich-szigeteknél kipattant földrengések szeizmikus hullámait vizsgálták. Ezek a hullámok a bolygón „átutazva” eljutottak Alaszkába és Kanadába, ahol a mérőállomások érzékelték őket. Megfigyelték, hogy 2004 és 2008 között bizonyos szeizmikus hullámok alakja (hullámformája) megváltozott. A változás azért következhetett be, mert a szeizmikus hullámok rövid időre áthatoltak az éppen deformálódó belső magon.
Most először közvetlen bizonyítékot találtunk arra, hogy a belső mag aktívan deformálódik”
– magyarázza John Vidale, a Dél-Kaliforniai Egyetem szeizmológusa, aki társszerzője a Nature Geoscience folyóiratban megjelent tanulmánynak.
A Föld belső magja változik – mit mutatnak a szeizmikus hullámok?
A Föld belső magját a szintén fémes, olvadt külső mag veszi körül, amely nagyjából 5100 kilométer mélyen találkozik a belső maggal. Korábbi kutatások kimutatták, hogy a belső mag szilárd, és lassan forog a folyékony külső magban, ráadásul némileg eltérő ütemben mozog, mint a Föld többi része. Eddig számos hipotézis próbált magyarázatot adni arra, miért változnak a szeizmikus hullámok jellemzői: egyesek a belső mag forgási sebességének váltakozásával, mások a belső és külső mag határfelületén létrejövő fizikai elváltozásokkal indokolták a jelenséget. Az új eredmények arra utalnak, hogy mindkét mechanizmus szerepet játszik ebben a folyamatban.
A belső mag mérete folyamatosan növekszik, mivel a külső magból kikristályosodó vas rárakódik.
Ez a folyamat a külső mag áramlásait is befolyásolja, amelyek létrehozzák és fenntartják a Föld mágneses terét. A belső mag forgásának apró ingadozásai emellett a napok hosszára is hatással lehetnek.
A hosszú távú hatások megértése érdekében a kutatók tovább vizsgálják a Föld magjának viselkedését.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
