Amint a rengések alábbhagynak, a földrengés legközvetlenebb bizonyítéka az általa hátrahagyott megváltozott táj látványa. Ám egy új tanulmány szerint a szeizmikus eltolódásoknak sokkal kevésbé nyilvánvaló jelzői is léteznek, és a szakemberek itt most nem a geológiai feljegyzésekre gondoltak.
A JGR Biogeosciences tudományos szaklapban publikált, új tanulmányban a tudósok a földrengések meglepő következményét fedezték fel, amely az utórengések elmúltával is fennáll: a fák észlelhető növekedését, amelyet a talajvíz rendelkezésre állásában a földrengés által kiváltott eltolódások idéztek elő - írja az Origo.
Ahogy arra a szakemberek rámutattak, régóta ismert, hogy a földrengések megváltoztathatják a fák "sorsát",
ám még mindig keveset tudunk arról valamit, hogy a földrengések hogyan befolyásolják a fák növekedését, illetve, hogy törzseik „mennyit rögzítenek" az élő, biológiai „archívumukban".
A nagy földrengések megnövelhetik a fákat tápláló patakok áramlásának mennyiségét, megemelhetik a talajvíz szintjét, és ezáltal a növények gyökerei jobban hozzáférhetnek a vízhez a korlátozott víztartalmú környezetben – magyarázza Christian Mohr hidrológus, a University of California munkatársa, a tanulmány első szerzője, a kutatócsoport vezetője a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Ha a fák növekedését elsősorban a víz szabályozza, akkor a fáknak elméletileg „fel kell jegyezniük" a földrengésekre adott hidrológiai reakciókat a növekedési ütemük megváltoztatásával.
A kutatók a monterey-fenyőket (Pinus radiata) vizsgálták Chilében annak érdekében, hogy feltárják a háttérben megbújó folyamatokat és teszteljék a hipotézisüket, miszerint a talajvízellátásban bekövetkező földrengésváltozások elősegítik a fák növekedését, ha a fák a völgyi patakok közelében vannak.
Hozzátették azonban, hogy hátráltathatják is növekedésüket abban az esetben, ha magasabban nőnek, mondjuk a domboldalon.
A szakemberek még 2014-ben a völgyfenéken lévő, valamint a domboldali gerincen növő fákról vettek famagokat, amelyek elemzése azt mutatta, hogy a völgy egyes fái a földrengést követően átmenetileg növekedést tapasztaltak.
Ezt a fák évgyűrűi, valamint az azok sejtjeiben található szénizotópok aránya bizonyították.
Az esettanulmány emellett bemutatja azt is, hogy ezek a technikák hogyan hasznosíthatók terepen. A kutatás eredményei azt jelzi, hogy a szénizotóp-arányok posztszeizmikus változásai felhasználhatók a fák növekedésének és a földrengésekre adott fotoszintetikus reakcióknak a tanulmányozására. Ezzel pedig új eszközünk lehet a múlt földrengéseinek tanulmányozására.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
A cél a társadalmi ellenállóképesség erősítése a növekvő geopolitikai feszültségek és a természeti katasztrófák közepette.
Az emésztés sebessége számos betegség kialakulására hatással lehet.
Az előzetes adatok szerint az SZBU drónjai öt, egyenként 20 ezer köbméter kapacitású nyersolajtartályt rongáltak meg.
A döntés hátterében elsősorban nem politikai, hanem nagyon is személyes és gazdasági okok állnak.
Ukrajna már 10 éves drónszállítási megállapodást írt alá három közel-keleti országgal.
A holland hatóságok elutasították Pavel Kriszevics orosz művész és korábbi politikai fogoly vízumkérelmét.
„Reggel fogj a magvetéshez, és ne pihentesd a kezed este sem” – a Prédikátor könyvéből (11,6a) vett ige volt a mottója a csendesnapnak.
Ittas férfi dobott gránátot a rendőrök közé Dnyipropetrovszk megyében, többen megsérültek.
Egy férfi 23 éven át fizetés nélkül és nem megfelelő körülmények között végzett kemény munkát egy vállalkozónál.
17 helyszínen 22 drón célba talált, 7 helyszínről pedig roncsok lezuhanását jelentették.
