Megvan a világ legboldogabb országa. Illusztráció. Fotó: Ute Grabowsky / Getty Images
Megvan a világ legboldogabb országa. Illusztráció. Fotó: Ute Grabowsky / Getty Images
 / Mozaik

Sorozatban kilencedszer is a finnek lettek a világ legboldogabbjai, miközben a friss világjelentés súlyos diagnózist állít fel: a napi többórás görgetés drasztikusan rontja az életelégedettséget, különösen a nyugati országok körében.

Finnország idén immár a kilencedik egymást követő évben végzett első helyen a világ legboldogabb országait rangsoroló World Happiness Report listáján, miközben a jelentés külön fejezetben figyelmeztet a közösségi média túlzott használatának negatív hatásaira, különösen a fiatalok körében

− írja az MTI nyomán az index.hu.

A rangsort − amelyet a brit Oxfordi Egyetem Wellbeing Research Centre által vezetett nemzetközi kutatócsoport állít össze − továbbra is az északi országok uralják: Izland, Dánia és Svédország szintén az élmezőnyben szerepelnek, míg a nem északi államok közül Costa Rica került be a legjobb öt közé. A 6–10. helyen Norvégia, Hollandia, Izrael, Luxemburg és Svájc található.

A jelentés 147 ország életelégedettségét vizsgálja olyan tényezők alapján, mint a gazdasági teljesítmény, egészség, szabadságérzet, társadalmi bizalom és a korrupció érzékelése.

Európában vegyes mozgások láthatók: Németország öt helyet javítva a 17. lett, míg Ausztria két helyet rontva a 19. helyre csúszott vissza. Magyarország a 74., az Egyesült Államok a 23. helyen áll. Afganisztán a lista végén szerepel.

A jelentés hosszabb távú trendjei szerint a boldogságszint az elmúlt másfél évtizedben sok közép- és kelet-európai országban emelkedett, ami a régió felzárkózását jelzi, miközben több nyugati ipari országban csökkenés figyelhető meg.

A 2026-os jelentés kiemelt témája a közösségi média hatása a jóllétre. A kutatók szerint a túlzott használat − különösen napi több órán át − összefügg a fiatalok alacsonyabb életelégedettségével, bár közvetlen ok-okozati kapcsolatot nem minden esetben tudtak kimutatni. A napi 5-7 órát meghaladó használat egyértelműen alacsonyabb jólléttel jár együtt, különösen a lányok körében. Nyugat-Európában például a legintenzívebb használók életelégedettsége szignifikánsan alacsonyabb egy tízfokú skálán.

A jelentés megállapítja, hogy a fiatalok jólléte az elmúlt 15 évben főként az angolszász országokban és Nyugat-Európában romlott, miközben a világ többi részén − átlagosan − javult.

A kutatók szerint nem minden online tevékenység káros: a kommunikációt és kapcsolattartást segítő platformok pozitívabb hatásúak, míg az algoritmusok által vezérelt, passzívan fogyasztott tartalmak − például influenszerközpontú felületek − inkább rontják a jóllétet.

Jan-Emmanuel De Neve, a jelentés egyik szerkesztője szerint vissza kell hozni a „szociális” elemet a közösségi médiába, mert a valódi emberi kapcsolatok kulcsfontosságúak a boldogság szempontjából.

A jelentés szerint a közösségi média hatása összetett és a társadalmi környezet is meghatározó. A fiatalok jóllétének egyik legerősebb tényezője a közösségi beágyazottság.


Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke



Címlapról ajánljuk

A cél a társadalmi ellenállóképesség erősítése a növekvő geopolitikai feszültségek és a természeti katasztrófák közepette.

Az emésztés sebessége számos betegség kialakulására hatással lehet.

Az előzetes adatok szerint az SZBU drónjai öt, egyenként 20 ezer köbméter kapacitású nyersolajtartályt rongáltak meg.

A döntés hátterében elsősorban nem politikai, hanem nagyon is személyes és gazdasági okok állnak.

Ukrajna már 10 éves drónszállítási megállapodást írt alá három közel-keleti országgal.

A holland hatóságok elutasították Pavel Kriszevics orosz művész és korábbi politikai fogoly vízumkérelmét.

„Reggel fogj a magvetéshez, és ne pihentesd a kezed este sem” – a Prédikátor könyvéből (11,6a) vett ige volt a mottója a csendesnapnak.

Ittas férfi dobott gránátot a rendőrök közé Dnyipropetrovszk megyében, többen megsérültek.

Egy férfi 23 éven át fizetés nélkül és nem megfelelő körülmények között végzett kemény munkát egy vállalkozónál.