Orosz-ukrán háború. Illusztráció. Fotó: Internet
Orosz-ukrán háború. Illusztráció. Fotó: Internet
 / Közélet

Az idei győzelem napi ünnepség Moszkvában feltűnően szerény volt, és korántsem tükrözött diadalmas hangulatot. Csaknem két évtized óta első alkalommal nem vonultak végig tankok és egyéb haditechnikai eszközök a Vörös téren. Azon a napon, amelyen Putyin Oroszországának katonai erejét kellett volna hirdetni, annak sebezhetőségét és gyengeségét mutatták meg.

Hirdetés

Erről írt a The Economist elemzésében, amelyben rámutattak, hogy mintegy három év után először úgy tűnik:

a háború kezdeményezése Ukrajna kezében van. Miután az ország átvészelt egy kemény telet – városait és energiarendszerét szinte minden éjjel masszív orosz drón- és rakétatámadások érték –, Ukrajna most megfordítja az eseményeket, és egyre nagyobb veszteségeket okoz Oroszországnak.

Úgy vélik, a várt orosz tavaszi offenzíva nemcsak hogy megbukott, hanem áprilisban az orosz erők először szenvedtek nettó területveszteséget 2024 augusztusa óta. Az Economist az ISW térképei alapján készített számításai szerint Oroszország az elmúlt 30 napban 113 négyzetkilométer feletti ellenőrzést veszített el: köszönhetően a szárazföldi ellentámadásoknak, a közepes hatótávolságú csapásoknak, valamint a Kreml paranoid Telegram-korlátozásainak.

Összességében ez egy fordulópontnak tűnik a háborúban. Ha az oroszoknak semmiféle eredménye nem lesz az erőfeszítéseikből, nem lepődnék meg, ha egyes helyeken minden elkezdene összeomlani

– nyilatkozta Lawrence Freedman, a londoni King’s College hadtudományi professzora.

Freedman szerint a frontvonalak között húzódó, mintegy 20 kilométeres drónok által uralt övezet egyre mélyebbre nyúlik be az orosz hátország területére, és ez az orosz hadműveletekre nagyobb hatást gyakorol, mint az ukránokéra. Ukrajna számára ugyanis hatékonyabb a támadásokat kiszolgáló infrastruktúrát megsemmisíteni, mint a fronttámadásokat vezető kisebb létszámú katonai egységeket.

Mint írják,

Oroszország komoly veszteségeket szenved az ukrán középtávolságú drónoktól is, amelyek hatótávolsága 50 és 300 kilométer között mozog. A célpontok között szerepelnek lőszerraktárak, drónbázisok, parancsnoki és irányítási pontok, légvédelmi rakétakilövők, radarállomások, valamint páncélosokat és csapatokat befogadó előretolt telepítési pontok.

Az elemzés szerint a kulcskérdés az, hogy Oroszország különböző kudarcai – a harctéren vagy a gazdasági infrastruktúra pusztítása révén – vajon Putyin ukrajnai kapacitásainak szűkülését jelzik-e. Freedman úgy véli, hogy sok minden a következő néhány hónaptól függ: képes lesz-e Oroszország ellenállni az ukrán drónoffenzívának, illetve kérdés, hogy tervez-e Moszkva egy nagyszabású nyári támadást - közölte az index.hu.

Forrás