Kína Északi Selyemút elnevezésű projektje jóval ambiciózusabb, mint amit a távol-keleti ország állít. Decemberben bejelentette nukleáris meghajtású jégtörők építését, miközben az oroszokkal közösen már Alaszka közelében járőröznek, valamint kutatóállomásokat hoztak létre az Arktiszon. Peking sarkvidékhez közeli országként határozza meg magát, és kereskedelmi-turisztikai céljain felül a régió természeti kincseit és stratégiai fontosságú tengeri útvonalait szeretné kihasználni. Donald Trump nem véletlenül figyelmeztetett arra, hogy Kína már megjelent az Északi-sarkvidéken, és ez geopolitikai problémát okoz az Egyesült Államoknak.
Hatalmas, atommeghajtású jégtörővel készül Kína az Arktiszra, amelynek első koncepcióképeit 2025 decemberében mutatták be, és ez lesz a prototípusa a kínai északi-sarki flottának. A tervezést végző 708-as kutatóintézet szerint a hajó több feladatot is képes lesz ellátni: áruszállításra és sarkvidéki turizmusra egyaránt alkalmas lesz. A jégtörőt építő hajógyár korábban a Fucsient, Kína harmadik repülőgép-anyahajóját készítette, amely 2025-ben állt szolgálatba − írta a Financial Times.
Míg Peking hivatalosan kereskedelmi és kutatási célokból érdeklődik a régió iránt, szakértők biztosak benne, hogy az arktiszi program valójában kettős, civil és katonai célokat egyaránt szolgál. A kutatóállomások létrehozásától az orosz–kínai közös katonai járőrözésig Alaszka közelében minden lépés a geopolitikai befolyás növelését szolgálja.
Donald Trump Grönland megszerzésével fenyeget, Kína jégtörőkkel válaszol
A kínai jégtörőépítési program komoly aggodalmat kelt a nyugati államokban, különösen azért, mert Oroszországgal együtt Kína is egyre aktívabbá válik az Arktiszon. Donald Trump amerikai elnök pedig éppen ezzel magyarázta Grönland megszerzésére irányuló szándékát.
Kína az Arktiszt kulcsfontosságú új frontvonalnak tekinti geopolitikai és geostratégiai versengésében az Egyesült Államokkal és általában a Nyugattal
− közölte Helena Legarda, a Mercator Institute for China Studies (MERICS) kutatóintézet külügyi programjának vezetője. Hozzátette, hogy
Peking ki akarja terjeszteni befolyását és jelenlétét az északi-sarkvidéken.
Kína évtizedek óta dédelget arktiszi ambíciókat, ám az utóbbi években tevékenysége drámai módon felgyorsult, amely összhangban áll az ország növekvő gazdasági és geopolitikai befolyásának növekedésével. Peking 1993-ban vásárolta meg első jégtörőjét, a Hszüe Longot (magyarul Hósárkány) Ukrajnától, mielőtt belekezdett volna saját flottája fejlesztésébe.
2004-ben megnyitotta első állandó arktiszi kutatóállomását a Spitzbergákon, majd 2018-ban egy újabbat létesített Izlandon. Ugyanebben az évben pedig bemutatták terveiket egy sarkvidéki selyemút kiépítésére „az északi-tengeri útvonalak fejlesztésén keresztül”. A dokumentum hangsúlyozta, Kína milyen kutatásokat végzett a térségben, amelyek az Arktisz biztonsági és logisztikai kapacitását javítanák.
A jégtörők pedig kulcsfontosságúak a sarkvidéki befolyás fenntartásához, mert ezek a hajótípusok teszik lehetővé, hogy az egyes országok állandóan jelen tudjanak lenni a fagyott területen. A Trump-adminisztráció 9 milliárd dollárt különített el jégtörőkre és arktiszi infrastruktúra kiépítésére, amellyel az amerikai vezető szerepet akarják biztosítani a sarkvidéken.
Arktiszhoz közeli állam?
Kína egy 2018-as dokumentumban Arktiszhoz közeli államként határozta meg magát, amelyet élesen bírált az akkori amerikai külügyminiszter, Mike Pompeo. A CIA egykori igazgatója kijelentette, hogy „csak arktiszi és nem arktiszi államok léteznek, nincs harmadik kategória, Kína hiába állítja az ellenkezőjét”.
Helena Legarda szerint a Covid–19-járvány előtt Peking még Európával tárgyalt a sarkvidékről, azonban utóbbi a pandémia és az ukrajnai háború miatt távolodni kezdett Kínától és Oroszországtól, így a távol-keleti ország szorosabbra fűzte kapcsolatait Moszkvával.
A fő tengeri útvonalak Európából Kínába NATO-tagállamok által ellenőrzött területeken haladnak át, ezért az elmúlt években Peking különösen érdeklődött az orosz felségvizeken áthaladó északi-tengeri út iránt.
Jü Jün, a 708-as kutatóintézet munkatársa a China Dailynek elmondta, hogy ez az útvonal 30-40 százalékkal csökkentheti a hajózási távolságot a Szuezi-csatornán átvezető hagyományos útvonalhoz képest.
2025 szeptemberében Kína bejelentette, hogy az Istanbul Bridge nevű konténerhajó elindult Ningbóból, Csöcsiang tartományból, és az északi-sarkvidéki tengeri útvonalon jutott el az Egyesült Királyságba, Felixstowe kikötőjébe. Peking azt állította, hogy ezzel megnyitotta Kína és Európa között a világ első arktiszi szállítási útvonalát, amelyet China–Europe Arctic Express néven emlegetett.
Oroszország és Kína riválisok, hiába a nagy együttműködés
Peking emellett bányászati, energetikai és infrastrukturális projektekbe fektetett be Oroszország északi részén, a murmanszki szénbányáktól kezdve az arhangelszki kikötőig, amelyet Kína legnagyobb hajózási vállalata, a Cosco arktiszi bázisként tervez használni.
Tore Sandvik védelmi miniszter szerint azonban Oroszország ugyan szoros kapcsolatban áll Kínával, de hegemón helyzetét nem tervezi átadni Pekingnek az Arktiszon. Egy magas rangú tisztviselő elmondta, hogy a nyolc arktiszi állam, beleértve Oroszországot is, nem kívánja, hogy Kína beleszólást nyerjen az Északi-sarkvidék ügyeibe.
James Char szingapúri szakértő szerint Peking stratégiája az hosszú távon, hogy megszilárdítsa jelenlétét a régióban. Jo Inge Bekkevold, a Norvég Védelmi Tanulmányok Intézetének kutatója pedig közölte, hogy az orosz–kínai járőrözés Alaszka közelében zajlott, mintegy 4000 kilométerre Grönlandtól, és még egyetlen kínai hadihajót sem regisztráltak a Jeges-tengeren.
Szerinte az északi-tengeri útvonal katonai hasznosságát sokan túlbecsülik. A keskeny útvonalak és a rövid hajózási szezon sebezhetővé teszi a hajókat egy konfliktus esetén, ráadásul nehéz lenne Kína számára nukleáris tengeralattjárókat juttatni az Arktiszra a Bering-szoroson keresztül anélkül, hogy észrevegyék őket. Bár Kína északi részéből az Arktiszon keresztül rövidebb lenne az út Európába, az ország déli ipari központjaiból még mindig gyorsabb eljutni az öreg kontinensre a Szuezi-csatornán keresztül - közölte az index.hu.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
