Donald Trump kedvenc szigete hihetetlen tempóban olvad, a lakosok már nyáron is 10 fokokat élvezhetnek, téli csapadék helyett egyre több az eső. A következő évtizedben pedig szaporodnak majd a jégmentes évek, mert a folyamatok már visszafordíthatatlanok. De nem kétségbeesni kell, hanem adaptálódni és fát ültetni, hangsúlyozza Kovács Erik, a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója.
Az éghajlati rendszerben vannak olyan változások, amelyeket már sehogy sem tudunk visszafordítani, kesergés helyett azonban cselekedni kell, mert erre mindig van mód. Kovács Erik, a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója szerint az idei szilveszteri–januári hideg és hó nem meglepő, és nem azt jelenti, hogy a klíma visszarendeződik. A középtávú előrejelző modellek már ősszel mutatták a januári hidegebb periódust, amit egy hidegleszakadás, avagy jet stream okozott.
Ez az a szélrendszer, ami 5500-6500 km magasságban járja körbe a földet. két fajtája létezik, a poláris, vagyis a hideg, és a szubtrópusi, a meleg.
Amikor a sarki részek melegednek, nincs energia, ami fenntartaná az áramlást, legyengül, hullámzik. Kovács elmondása szerint december végén az az oldal érkezett hozzánk, ahol hideg van, ez a fagy szakadt le Közép- és Dél-Európára. Tartósan velünk maradt, mert a kontinensre nem érkezett enyhe, nedves levegő, a hideg elérte a szubtrópusi mediterrán részeket, onnan áramlott a páradús, északról pedig a hideg levegő. Kialakultak a mediterrán ciklonok, amelyek a havas napokat okozták. Egyelőre azonban vége a szibériai hidegnek.
Meglepő volt az évek óta nem látott mennyiségű hó, de ne gondoljuk, hogy elég esett ahhoz, hogy a vízgyűjtő területek is feltöltődjenek. A Dunáé deficites maradt a sok csapadék ellenére is.
Jó lenne, ha esne még, nemcsak a feltöltés miatt, hanem azért is, mert a hó szigetel, védi az őszi vetéseket, gyéríti a károkozókat, talajban lévő rágcsálókat, invazív fajokat.
A hó egyébként folyamatosan párolog, úgyhogy ha nem kap utánpótlást, eltűnik. Ideális esetben lassan szivárog a talajba, és átitatja, nem reked meg a felszínen.
Csöpögés mindenhol
Az éghajlatváltozás miatt a tundrák vastag hótakarója folyamatosan olvad, oldalról is, lentről is, fentről is gyors ütemben. Ezt kíséri a légkört melegítő metán felszabadulása, és igen, a klímaváltozás a légköri folyamatokat instabillá teszi, emiatt összeomolhat. De Kovács Erik hangsúlyozza, hogy amit mi szélsőségesnek gondolunk, az a természet szempontjából nem feltétlenül az. A rendszer helyrehozza magát, nekünk pedig adaptálódni kell az új körülményekhez.
Ki kell, hogy bírjuk a hőhullámokat, kánikulát, de több éghajlatváltozást átvészeltünk már. Persze a növényeknek és az állatoknak könnyebb alkalmazkodni, szőrnövesztéssel, elvándorlással. Nekünk nehezebb a gazdaság és a technológia miatt.
Ha csak a mitigációval élünk (ez az üvegházhatású gázok légkörbe kerülésének visszafogása, ezen keresztül a klímaváltozás ütemének lassítása), az nem elég, energiát és pénzt kell áldoznunk az adaptációra, minél többet.
Magyarország az éghajlatváltozás hatodik legkitettebb régiója, mindent adaptációra kellene költeni, amit lehet, és befektetni. Ráadásul függő helyzetben vagyunk a szomszédainktól, ahogy ők is tőlünk. Víz szempontjából fontosak nekünk az osztrákok, szlovénok, horvátok, románok. Együtt kell működnünk velük.
Azért is, mert a Tisza deficites, az egész vízgyűjtője csapadékhiányos, és nagyon sérülékeny is.
Hogy hogy oszlik el az olvadó víz, hova kerül? Kovács szerint az antarktiszi jég nem fog soha leolvadni, mert három kilométer vastag, de vékonyodik, kis, Dunántúl-nagyságú jéghegyek csúszhatnak el. Az Északi-sarkon, ha a jeges tenger felolvad, nem nő a víz mennyisége. De az áramlásba kerülő édesvíz megváltoztatja a rendszereket, ez újabb éghajlatváltozáshoz vezethet.
A Déli-sarkon nő a tengervíz mennyisége, de nem mindenhol egységesen emelkedik. A Föld egészén hektikusan oszlik el az olvadó jég vízmennyisége. A Szaharában például jelentősen nőni fog a csapadék mennyisége, a Föld északi régióiban viszont nyáron még kevesebb fog esni, ahogy a mediterrán térségben is. Itthon kevesebb esős napra számíthatunk nyáron, az óceán hatása miatt viszont több csapadékra télen.
Változó geopolitika
A klímaváltozás persze a Déli-sarkot sem kíméli, ahol folyamatosan kutatnak földgáz, kőolaj után. Ha 2040-ben nem hosszabbítják meg az Antarktisz-egyezményt, akkor feltehetően beindul a szabad rablás, katonai konfliktus is várható. De nem csak a jövőben, már most is komoly átalakulások történnek a klímapolitikában. Donald Trump kiléptette az amerikaiakat több klímamegállapodásból (az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményéből, a Párizsi Megállapodásból), de Kovács szerint azért, mert pörgeti a gazdaságot, azt akarja, hogy legyen pénz a lakosságnál, az iparban, így többet tudnak költeni alkalmazkodásra, ez a logika hajtja.
A Grönland iránti érdeklődést azzal magyarázza, hogy a globális felmelegedés miatt nagyon olvadó szigetet a hajók könnyebben megkerülik, mint ha a Szuezi-csatornán át mennének Európába. Így gyorsabban eljutnak az áruk a kereskedelmi célpontokra, vagy akár a katonák a bázisokra, ráadásul a régió ritkaföldfémekben is dúskál. De az USA a nemzetbiztonságra is hivatkozik, kell a zöld sziget, hogy bevédje magát az oroszokkal és a kínaiakkal szemben.
Okos adaptáció
Az alkalmazkodás fontos tényezői a növények, a faültetés, mert ezek pufferekként működnek: összekötik a talajt a légkörrel. Kipárologtatják a nagy mennyiségű vizet, de az nem ott hullik le, ahol szükség lenne rá, hanem akár több ezer kilométerrel arrébb. A fásítási programok jók, de az adott éghajlathoz passzoló fajtákat kell ültetni.
Itthon 200 millió csemetét ültettünk, igazi nemzeti mozgalommá nőtte ki magát a fásítás, a lakosság, a civilek és a kormány is odafigyel rá. Az ország így már el is érte a 2030-as klímacélokat.
Kérdés, mit lehet tenni a folyószintek csökkenésével? Nem lehet teljesen megoldani a vízmegtartást, maximum lassítani, mert az Alföldnek már a folyószabályozás előtt is volt egy jelentős sztyeppés területe. Mérsékelni lehet, az fontos, és a sérülékenység csökkentése.
Sok kis technológiai fejlesztés született már, de egyetlen dolog nem oldhatja meg az éghajlatváltozás folyamatát. A próbálkozások között ott találjuk a vulkánba vezetett szén-dioxidot (Izlandon), az elszívókba tömörítést (Indiában), de ezek minimális mennyiségre vonatkoznak. Kovács Erik szerint a legjobb, ha sok őshonos fát ültetünk, és csökkentjük a kibocsátást. És nem lenne rossz, ha a természet is besegítene, például egy nagy vulkánkitörés kén-dioxidot vinne ki, ami hűt. Csak ennek is megvan a hátulütője, savas eső lenne belőle - közölte az index.hu.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Vizsgálat indult egy ternopili iskolában, miután egy 15 éves diáklányt osztálytársa elleni késes támadással gyanúsítanak. A hatóságok az indítékokat vizsgálják.
Azonosították és hivatalosan is megerősítették Demcsik Iván szőlősvégardói katona halálát.
Ungváron elbúcsúztatták a 40 éves Katasinszkij Arturt, aki 2026 februárjában esett el a fronton. A katonát a Dicsőség dombján temették el.
A légvédelem 154 drónt semlegesített az ország északi, déli és keleti régióiban, azonban 10 helyszínen 12 drón célba talált.
A biztonság és a stabilitás jelenti a legnagyobb vonzóerőt a határ mentén fekvő régióban.
A mostani hosszabbítás 2026. augusztus 2-ig lesz érvényben.
Ez a finomító részt vesz az orosz hadsereg ellátásában Ukrajna területén.
A mentőszolgálatok közlése szerint halálos áldozata nem volt a támadásnak, eddig négy sérültet láttak el az orvosok.
A csapásokban legkevesebb egy ember meghalt és sokan megsebesültek.
