António Costa, az Európai Tanács elnöke Donald Trump új vámfenyegetései nyomán rendkívüli csúcstalálkozót hívott össze a Grönland körüli konfliktus miatt, amelyre várhatóan – egy uniós tisztviselő szerint – csütörtökön kerülhet sor. A Die Welt beszámolója szerint az EU jelenleg azt mérlegeli, hogy bevezeti a már júliusban kijelölt, összesen 93 milliárd euró értékű amerikai termékeket sújtó ellenvámokat.
António Costa és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közös nyilatkozatukban közölték: a tagállamokkal folytatott konzultációk egyértelművé tették a közös álláspontot, miszerint a vámok aláássák a transzatlanti kapcsolatokat, és összeegyeztethetetlenek az EU–USA kereskedelmi megállapodással.
Rögzítették, hogy az EU készen áll arra, hogy megvédje magát a kényszer bármely formájával szemben, ugyanakkor továbbra is konstruktív együttműködésre törekszik az Egyesült Államokkal.
Mint fogalmaztak: közös transzatlanti érdek a béke és a biztonság fenntartása az Északi-sarkvidéken, különösen a NATO keretében folytatott együttműködés révén.
Hatalmas értékű, automatikus ellenvámokkal vágnának vissza
Egybehangzó sajtóértesülések szerint az EU jelenleg azt mérlegeli, hogy bevezeti a már júliusban kijelölt, összesen 93 milliárd euró értékű amerikai termékeket sújtó ellenvámokat. Erről a Reuters hírügynökség, a Financial Times és a Der Spiegel is beszámolt.
A jelentések szerint az uniós nagykövetek vasárnap este még nem jutottak megállapodásra új ellenvámok bevezetéséről.
„Amennyiben azonban nem születik egyezség, az amerikai bourbonra [whiskyre – a szerk.], repülőgép-alkatrészekre, szójababra és baromfihúsra kivetett büntetővámok automatikusan február 6-án hatályba lépnek”
– mondta egy uniós diplomata a Reutersnek.
Az EU csak azért függesztette fel korábban ezen vámok bevezetését, mert Ursula von der Leyen vezetésével kereskedelmi megállapodást kötött az Egyesült Államokkal. Ez a megállapodás vámmentességet biztosított volna az amerikai áruknak, míg az EU-s termékekre az USA-ban 15 százalékos vámot vetettek volna ki. Az Európai Parlament azonban – Manfred Weber, az Európai Néppárt vezetője szerint – határozatlan időre elhalasztotta a megállapodás szerdára tervezett ratifikációját.
Trump korábban további vámokkal fenyegetett meg nyolc országot – köztük Németországot –, mivel ezek ellenezték az Egyesült Államok Grönlandra vonatkozó igényeit. Németország és a többi érintett ország válaszul élesen bírálta a bejelentett különvámokat.
Az EU végső eszköze
„A vámfenyegetések aláássák a transzatlanti kapcsolatokat, és az eszkaláció veszélyét hordozzák”
– áll Németország, Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Norvégia, Svédország és az Egyesült Királyság közös vasárnapi nyilatkozatában. Ugyanakkor hangsúlyozták: eltökéltek a szuverenitásuk megőrzésében, és teljes támogatásukról biztosították Dániát.
Az EU 2023 óta rendelkezik egy olyan eszközzel, amely a kereskedelempolitikai nyomásgyakorlás elleni fellépést szolgálja.
Az erről szóló rendelet olyan helyzetekre vonatkozik, amikor egy harmadik ország kereskedelmi intézkedésekkel próbálja döntésre kényszeríteni az EU-t vagy valamely tagállamát. Ilyen esetekben ellenvámok és számos egyéb intézkedés is alkalmazható – ugyanakkor ezeket csak végső eszközként lehet bevetni.
Trump szombaton jelentette be az újabb vámfenyegetéseket. Február 1-jétől 10 százalékos büntetővámot vezetnének be, június 1-jétől pedig 25 százalékos vámot minden, az Egyesült Államokba irányuló árura. Ezek a lépcsőzetes vámok addig maradnának érvényben, amíg meg nem születik egy megállapodás Grönland „teljes megvásárlásáról”
– írta Trump a Truth Social platformon.
A vámfenyegetés azokat az országokat érinti, amelyek nemrég katonákat küldtek egy felderítő misszióra a szigetre. Azonban mindössze 44 órát követően a német hadsereg felderítő csoportja vasárnap délben elhagyta Nuukot, Grönland fővárosát.
A dán külügyminiszter, Lars Løkke Rasmussen meglepettségének adott hangot, a brit miniszterelnök, Keir Starmer „teljesen helytelennek”, Emmanuel Macron francia elnök pedig „elfogadhatatlannak” nevezte az amerikai lépést. A német kormány visszafogottabban reagált. Stefan Kornelius kormányszóvivő szerint Berlin „tudomásul vette” Trump bejelentését, a kormány pedig jelenleg „a lehető legszorosabb egyeztetést folytatja az európai partnerekkel”, és „a megfelelő időben” döntenek majd a szükséges válaszlépésekről - közölte a hirado.hu.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Vizsgálat indult egy ternopili iskolában, miután egy 15 éves diáklányt osztálytársa elleni késes támadással gyanúsítanak. A hatóságok az indítékokat vizsgálják.
Azonosították és hivatalosan is megerősítették Demcsik Iván szőlősvégardói katona halálát.
Ungváron elbúcsúztatták a 40 éves Katasinszkij Arturt, aki 2026 februárjában esett el a fronton. A katonát a Dicsőség dombján temették el.
A légvédelem 154 drónt semlegesített az ország északi, déli és keleti régióiban, azonban 10 helyszínen 12 drón célba talált.
A biztonság és a stabilitás jelenti a legnagyobb vonzóerőt a határ mentén fekvő régióban.
A mostani hosszabbítás 2026. augusztus 2-ig lesz érvényben.
Ez a finomító részt vesz az orosz hadsereg ellátásában Ukrajna területén.
A mentőszolgálatok közlése szerint halálos áldozata nem volt a támadásnak, eddig négy sérültet láttak el az orvosok.
A csapásokban legkevesebb egy ember meghalt és sokan megsebesültek.
