Rengeteg konjunkturális hatás érte az utóbbi időkben a megye mezőgazdaságát. Ezek közül jónéhány pozitív irányba mutat, míg jónéhány negatív töltettel bír. Az Ung-vidéken tevékenykedő falugazdászt, a Kisgejőcön élő és gazdálkodó Kovács Árpádot arra kértük, összegezze az idei ottani tapasztalatokat.
- Milyen változásokat észlelhettünk az utóbbi néhány hónapban a térség agráriumában? – először ezt a kérdést tettük fel a tapasztalt szakembernek.
- Szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy a gazdálkodók között számosan vannak olyanok, akik elköltöztek és már nem tervezik a visszatérést. Ők eladták a fóliasátrak vázszerkezetét, de ezek közül nagyon sokat az itthon maradottak vásároltak meg. Ebből is az látszik, hogy ez utóbbiak – mint a korábbi években – most is jó évet zártak és bíznak a jövőben. A portéka értékesítése az ungvári piacokon, a munkácsi vagy a nagyszőlősi nagybani piacon történt. A tranzakciót főleg a gépkocsivezetői engedéllyel rendelkező nők, vagy felmentéssel rendelkező férfiak bonyolították. Ezen kívül a hágón túlról is érkeztek felvásárlók mikrobuszokkal és teherautókkal.
- Gondolom, önöknél is az uborka volt a nyerő…
- Így igaz. Azok a gazdák, akik uborkatermesztéssel is foglalkoztak, az egész szezonban jó áron értékesítettek a portékájukat (40-50 hr/kg). A paprikával kapcsolatban inkább azt mondanám, hogy a gazdák saját részre termelnek, de természetesen jut belőle a piacra is. Kisdobronyra és Nagydobronyra jellemző a fűszerpaprika termelése. Van egy kisdobronyi vállalkozó, Váradi Bertalan, aki felvásárolja a fűszerpaprikát, amit szárít, őröl és csomagol, majd „Dobronyi paprika” néven a megye üzleteiben és Kárpátalja határain túl is értékesíti. Véleményem szerint Kárpátalja saját szükségletén túl is képes termelni, és termeli is ezt az immáron nem csupán a magyar konyha számára fontos fűszer alapanyagot.
- Szeptemberben megdrágult, méghozzá jelentősen, a burgonya. Holott annak jelentős részét más években mi magunk termeljük meg.
- Burgonyabehozatalra azért van szükség, mert hosszú évek óta megszokott, hogy tavasszal és nyár elején az újkrumplit a felvásárlók a megye határain kívülre szállítják. Ősszel, amikor belső Ukrajnában a termelők kiszolgáltatott helyzetét kihasználva a kereskedők 2 hrivnyáért vásárolják fel a krumpli kilogrammját (igaz, ott kis ráfordítással is bő termést érnek el) és behozzák Kárpátaljára, itt az árak leesnek, ami nálunk a termelési kedv csökkenéséhez vezet. Emiatt az itteni gazdák inkább csak a koraira koncentrálnak. Ez vezetett a mostani drasztikus dráguláshoz, mivel az ország a belső megyéiben is aszályos volt a nyár.
- Nálunk továbbra is a zöldségtermesztés a legkifizetődőbb…
- A fóliasátorral rendelkező gazdák figyelmét felhívtam arra, hogy a fólia kitakarítása után szeptemberben érdemes spenótot, salátát vetni. Néhányan be is vállalták, de azt mondták, hogy ezeket a terményeket haszonnal nehéz értékesíteni. Számos zöldségféle termesztése terén előrelépés nem tapasztalható. Ha figyelembe vesszük a hrivnya-dollár árfolyamot, akkor a zöldségfélék csak az idén érték el a háború előtti árszintet. Ugyanis a háború kitörése előtt az üzemanyag és a műtrágya a jelenlegi árának kevesebb mint a felébe került, a permetszerek pedig 1/3-ába, vagy még kevesebbe. Egy kilogramm burgonya ára pedig 10-12 hrivnya volt. A dinnye nagybani ára a szezon közepe-vége felé 3 hr/kg körül mozgott. Akadt olyan gazda, aki betárcsázta, mert többe került a betakarítás és a szállítás, mint amit a dinnyeért lehetett kapni, ha egyáltalán akadt rá vevő. A csemegekukorica nagybani ára a szezonban 1-3 hrivnya között ingadozott. A piacon 6-8 hrivnyáért adták darabját, így azon képződött némi haszon. A hagyma, a cékla és a sárgarépa vetésterülete az Ungvári járásban minimálisra csökkent, mert a termesztése az utóbbi néhány évben nem volt kifizetődő. Itt a termőföldek területének 90%-a kukoricával, búzával, árpával, szójával és napraforgóval vannak bevetve.
- De miért is szorult vissza a zöldségfélék termesztése az Ungvár környéki falvakban?
- A zöldségfélékkel kapcsolatban, véleményem szerint az ungi régióban az a probléma, hogy a termesztési kedvet a hágón túlról behozott olcsóbb zöldségfélék letörték. Így a gazdák csak a szemestermények termesztésére koncentrálnak. A mi községünkben ezelőtt 20-25 évvel a konyhakerteken kívül évente legalább 20-50 ha területen termeltek burgonyát. Az elmúlt években ez a terület gyorsan zsugorodott, míg jelenleg már szinte csak a konyhakertekben termelnek krumplit a család számára. Hogy mi ennek az oka? Talán az, hogy a csernozjomon 1 ha termőföld megművelése a talaj lazasága miatt 12-15 l gázolajat igényel hektáronként, míg nálunk a kötött talajon legalább 20 l/ha. Ezért nem tudok a vidékünkön olyan gazdát, aki sárgarépa, cékla vagy hagyma termesztésével foglalkozna nagy tételben. Kis- és Nagydobronyra jellemző még, hogy a burgonyát nemcsak a konyhakertben termesztik, hanem kinn a mezőn is, de mint a korábbiakban elmondtuk, ők a betakarított termést igyekeznek nyár elején újkrumpliként értékesíteni. Megjegyezném, hogy a hágón túl azért is olcsóbb a termelés, mert ott az oligarchák több 10, vagy esetenként 100 ezer hektár földet is bérelnek, és olyan állami támogatásokban részesülnek, amiről mi itt nem is hallunk. Csak utólag derül ki, hogy ilyen pótfinanszírozások is megtörténtek, de a feltételrendszer úgy van kialakítva, hogy annak mi úgy sem tudunk megfelelni.
A káposztára visszatérve, a hiányt és a magas árakat az okozta, hogy a zaricsai termelők jelentősen növelték a dinnye vetésterületét a káposzta ültetési területének rovására. Ez is okozta a dinnye rendkívül alacsony árát és a káposzta irreálisan magas árát. A zöldségtermesztési kedv csökkenését a munkaerő hiánya is befolyásolja.
- Mit hozhat a jövő?
- Az ungi régióban a gazdák a szemestermény termesztésben látnak perspektívát. Ezért az elmúlt évhez képest jóval nagyobb a termelési kedv, nem maradt műveletlen terület. Az állattenyésztés viszont mélyponton van. A szarvasmarha állomány a néhány évvel ezelőttinek a töredéke. A sertéstartás a néhány évvel ezelőtti sertéspestis járvány és az alacsony felvásárlási árak következtében nagyon csekély. Míg a járvány előtti időkben egy-egy gazda portáján évi 20-30 disznó nevelkedett, most jószerével csak saját részre tartanak, vagy vásárolják a levágni valót (ezek közé tartozom én is).
A jelenlegi felvásárlási árak abszolút nem ösztönzik a termelőt. Amennyiben a helyi gazda a piacokon szeretné a henteseknek értékesíteni a kész hízót, minden darabon veszteséget könyvelhet el, még ha a saját munkáját nem is számolja. Ungvárra reggelenként hűtőkamionok futnak be félbevágott sertésekkel 72 hr/kg-os áron. Ennyi pénzért a gazda csak veszteséget termel magának, mivel a háztáji körülmények között nevelt disznó 5-6 hónap alatt nem lesz vágó súlyú, de a kereskedő ezt nem nagyon veszi figyelembe. Az pedig, amikor egy vásárló saját részre szeretne egy hízót vásárolni és hajlandó érte többet fizetni (úgy 100 hr/kg átlagosan), nagyon ritkán fordul elő. Mindent összegezve: a piac kiszámíthatatlansága (ár és értékesítési lehetőség) számos esetben nem erősíti a termelési kedvet.
- Köszönöm a tájékoztatást.
Kovács Elemér
Iratkozzon fel a Kárpátinfo.net csatornáira:
Facebook, Instagram, Twitter, Telegram
Olvassa a Kárpátinfo.net híreit a Google News oldalon.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
A Hormuzi-szoros blokádja miatt az Európai Uniónak élelmiszerhiánnyal és jegyrendszer bevezetésével kell szembenéznie.
Csapást mértek az ukrán erők az orosz fekete-tengeri flotta Sztrileckij nevű hadihajóforgalom-irányító pontjára.
Felfegyverkezésével Oroszország a NATO-val való katonai konfrontációra készül − jelentette ki a német védelmi miniszter.
A harci járművek vásárlása egy egymilliárd eurós katonai segélyterv részeként valósul meg.
Csapon végső búcsút vettek a háborúban elesett Szerhij Pireutól.
Törökországban, az Ararát-hegy lábánál egy különös kőzetképződmény lapul a hegyoldalban, amely pontosan akkora, mint a Bibliában leírt Noé bárkája.
Új korszak a határátlépésben: az eCserha rendszer júniustól a személyautók számára is elérhető lesz.
A 380 évvel ezelőtt létrejött ungvári unió egyházi, szellemi és kulturális örökségéről tartottak konferenciát Beregszászon.
A megkezdett növényvédelmi munkákat folytatni kell, különös figyelemmel a gombás betegségekre és a kártevők elleni védekezésre, még termés hiányában is!
A csapásoknak halálos áldozataik is vannak, lakóházak rongálódtak meg, ipari, vasúti és kikötői infrastrukturális létesítményekben keletkeztek károk.
