A leggyakoribb, fehérjékkel kapcsolatos tévhitek

A fehérjék alapvető tápanyagok, amelyek segítenek a testünknek az izomszövet építésében, illetve a hormonok és különféle antitestek termelésében. Manapság nagyon sokan fogyasztanak különféle, fehérjét tartalmazó táplálékkiegészítőket, ugyanakkor még mindig elég sok tévhit kering ezzel a tápanyaggal kapcsolatban.

A fehérjékkel kapcsolatos, leggyakoribb tévhitekről és álhírekről a Healthista adott közzé egy gyűjtést. Ebből válogattunk ki néhányat mi is - írja a Házipatika.com.

Tévhit: csak egyfajta fehérjeforrás létezik

Fehérjét nem csak az állati eredetű forrásokból, tehát húsból, halból, tojásból vagy tejből lehet bevinni, bár ezek valóban remek fehérjeforrások. A zöldségek és a gabonák között is van olyan, ami tartalmaz fehérjét. A szója remek választás lehet azoknak, akik tejmentesen étkeznek. De a diófélék, olajos magok, a bab, illetve az egyéb hüvelyesek is tartalmaznak fehérjét.

Tévhit: mindenkinek ugyanannyi fehérjére van szüksége

A napi fehérjeszükséglet függ a súlytól, életmódtól, életkortól, nemtől is - akárcsak például a kalóriaszükséglet. A British Heart Foundation adatai szerint átlagosan egy egészséges felnőttnek testsúlykilogrammonként 0,75 gramm fehérjére van szüksége. Ugyanakkor a fehérjeszükségletet befolyásolhatja, hogy valaki mennyire aktív: egy testépítőé például értelemszerűen nagyobb, illetve a várandós nők fehérjeigénye is megnövekszik.

Tévhit: fehérjékre csak az izmok fejlődése miatt van szükség

A fehérjék aminosavakból állnak, és fontos alkotóelemei nemcsak az izmoknak, de a bőrnek, a hajnak és a körömnek is. Emellett szükség van rájuk a sejtek felépítéséhez, illetve egyes hormonok és antitestek termelődéséhez is. A fehérjék szerepet játszanak továbbá az immunrendszer egészséges működésében, és segítik a vércukorszint szabályozását is.

Tévhit: minden növényi fehérjeforrás egyformán hasznos

Lehetséges kizárólag növényi forrásokból elég fehérjét bevinni, de ehhez fontos tudni, hogy mely növények tartalmaznak legnagyobb mennyiségben fehérjét (például a szója, a hüvelyesek, a diófélék és vadrizs). Érdemes azzal is tisztában lenni, hogy sok növényi fehérjeforrás elveszíti a tápértékének jó részét, ha feldolgozott élelmiszerekbe kerül. Például a mostanában egyre népszerűbb, húsutánzó termékek egy része is ilyen, ellenben sok sót, telített zsírsavat  és kalóriát is tartalmaznak, ezért nem feltétlenül számítanak sem egészségesnek, sem ideális fehérjeforrásnak. Éppen ezért a fehérjetartalmú növényeket próbáljuk minél kevésbé feldolgozott formában fogyasztani.