/ Mozaik
K-vitamin alapú fejlesztés adhat új reményt az Alzheimer-betegeknek
Új „szupervitamin” segítheti a sérült agysejtek pótlását
Új „szupervitamin” segítheti a sérült agysejtek pótlását
Állítsd be, hogy a Kárpátinfo az elsők között legyen a Google híreiben

Az Alzheimer-kór kezelésében eddig elsősorban a tünetek enyhítésére és a betegség előrehaladásának lassítására volt lehetőség. Egy új kutatás azonban olyan innovatív megközelítést mutat be, amely az agyszövet regenerációját és az elpusztult idegsejtek pótlását célozza meg, így hosszabb távon akár alapjaiban változtathatja meg a neurodegeneratív betegségek kezelését.

Hirdetés

Egy japán és amerikai kutatócsoport olyan eljárást fejlesztett ki, amely nemcsak lefékezheti a kognitív hanyatlást, de segíthet az agynak újraépíteni a sérült idegpályákat. Ismerje meg az Alzheimer-kór új ellenszerét!

Az Alzheimer-kór és a különböző neurodegeneratív betegségek az érintettek mellett a családtagok számára is hatalmas terhet jelentenek. A jelenleg elérhető terápiák többsége sajnos csak tüneti kezelést nyújt, vagy legjobb esetben is csupán lassítani képes a folyamatot, a betegség okozta pusztítást azonban nem tudja visszafordítani. Egy friss tudományos felfedezés viszont most egészen új megközelítést hozhat a gyógyításba: a kutatók egy olyan megoldáson dolgoznak, amely képes lehet pótolni az elpusztult agysejteket - írja az origo.hu.

Vitamin az Alzheimer-kór ellen?

A K-vitaminról a legtöbbünknek a véralvadás szabályozása vagy a csontok egészsége jut eszébe, pedig az idegrendszer védelmében is kulcsszerepe van. A tokiói Shibaura Műszaki Intézet munkatársai arra voltak kíváncsiak, mi történik, ha felerősítik a vitamin jótékony hatásait. A kutatás során a K-vitamint ötvözték az A-vitamin egyik aktív formájával, amely a sejtek fejlődéséért és éréséért felelős. Az így kapott „szupervitamin” a tesztek alapján háromszor hatékonyabban ösztönözte az agyban lévő alvó előd-sejteket arra, hogy új, működő idegsejtekké alakuljanak, mint a természetes vitamin. Ez azt jelenti, hogy a vegyület aktívan segítheti az agyszövet regenerációját az Alzheimer-kór által károsított területeken.

Felébresztették az agy beépített testőrét

A részletes tanulmány arra is rávilágított, pontosan milyen biokémiai folyamat áll a háttérben. Az agyunkban található egy természetes védőmolekula, amely egyfajta belső testőrként óvja az idegsejteket a túlterhelődéstől és a sérülésektől. Csakhogy az agyban jelen van egy olyan enzim is, amely folyamatosan bontja és hatástalanítja ezt a védőmolekulát. Amikor a kutatók blokkolták ennek a lebontó enzimnek a működését, a védelmező molekulák szintje felugrott: az agy-gerincvelői folyadékban csaknem 100-200-szoros emelkedést mértek. Ez a biológiai pajzs pedig képessé teszi az idegrendszert arra, hogy kivédje az Alzheimer-kór támadását.

Hirdetés

Újraszigetelik az idegpályákat

Az Alzheimer-kór nemcsak magukat a sejteket pusztítja, hanem az idegpályákat körülvevő védőburkot, az úgynevezett mielinhüvelyt is. Ha ez a burok megsérül, az információáramlás akadozni kezd – ez vezet a memóriazavarokhoz és a gondolkodási képességek romlásához. A legfrissebb zsíranalízis-vizsgálatok szerint az új eljárás pontosan ezt a problémát célozza meg.

A kezelés hatására olyan jótékony zsírsavak épülnek be az agyszövetbe, amelyek képesek újjáépíteni és újraszigetelni a sérült idegpályákat, visszaállítva a sejtek közötti egészséges kommunikációt.

A folyamat a mozgáskoordinációért felelős receptorokat is védi, így a Parkinson-kór kezelésében is hatékony lehet.

Hirdetés

Átjut a legszigorúbb védvonalon is

Sok ígéretes hatóanyag ott bukik el, hogy képtelen áthatolni a vér-agy gáton – azon a szigorú szűrőrendszeren, amely az agyunkat védi a káros anyagoktól. A módosított K-vitamin-származék azonban könnyedén átjutott ezen az akadályon, és közvetlenül az agyszövetben halmozódott fel. A részletes metabolomikai mérések igazolták, hogy semmilyen káros vagy mérgező mellékhatás nem jelentkezett: a vese, a máj és a vérplazma mutatói mindvégig teljesen egészségesek maradtak.

Bár a szakemberek hangsúlyozzák, hogy a vizsgálatokat egyelőre sejtkultúrákon és egereken végezték, az eredmények így is hatalmas mérföldkőnek számítanak. Ha a klinikai, embereken végzett kísérletek is sikerrel zárulnak, az új eljárás alapjaiban változtathatja meg az Alzheimer-kórban szenvedők életminőségét, és hozhatja vissza a méltóságteljes időskor lehetőségét.

Forrás