A megkezdett növényvédelmi munkákat folytatni kell, különös figyelemmel a gombás betegségekre és a kártevők elleni védekezésre, még termés hiányában is!
Hirdetés
A következő szezonra történő felkészülés a közhiedelemmel ellentétben nem a palántaneveléssel kezdődik, hanem a fóliasátrak nagytakarításával.
Az őszi időszak egyik legveszélyesebb kórokozója a szürkepenész.
Ha a közeljövőben jó és minőséges termést szeretnének elérni, akkor az agrotechnikai követelményeket be kell tartanunk!
Ez a déli, melegebb éghajlatról származó apró kis rovar már egy jó ideje megkeseríti a fóliás zöldségtermesztéssel foglakozó gazdák életét.
Igaz-e, hogy a kukoricatáblák veszélyben vannak? És milyen kártevők is jelentek meg? – hangzik mostanság a kérdés a gazdáktól.
Az aratás utáni munkálatok időben való szakszerű elvégzése most az egyik legfontosabb teendő.
Újra átvesszük az atkák kártételének tüneteit, valamint a hatékony védekezés alapjait.
A növényvédelmi munkálatok a gyümölcsösökben és a szőlőben a befejező fázisba érkeztek. De még vannak egyes tennivalók, amelyek befolyásolják a termés minőségét és mennyiségét.
A fejes káposztát július közepei kiültetéssel másodnövényként tudjuk termeszteni
Az elmúlt időszak esőzései hatására sokunknál tapasztalható a tavasszal beültetett muskátlik megbetegedése.
A hirtelen felmelegedés meggyorsította a szőlő növekedési fázisait, ezért most a termelőknek nagy figyelmet kell fordítaniuk a kórokozók, kártevők és a gyomok elleni védekezésre.
A korábbi hűvös, csapadékos időjárás igencsak megnehezítette a gyümölcs- és szőlőültetvények gazdáinak munkáját. Most különös figyelmet kell fordítani a betegségek megjelenésére.
Jelentős áreséssel indult az idei paradicsomszezon. A komjáti és csingavai paradicsomtermelők többsége mesterségesen beérlelte a termést.
Vidékünkön 90-100 évvel ezelőtt is a gazdák már pontosan tudták, hogy a szőlő termésének megvédésére csak akkor van esélyük, ha a növényvédelem során megelőző védekezést alkalmaznak.
Legelőször is, mindenkinek alkalmazkodnia kell az időjárási körülményekhez.
Hamarosan, különösen az őszi búza virágzása a legveszélyesebb időszak a kalászfuzárium fertőzésére, ami lényegesen csökkenti a terméshozam mennyiségét és minőségét.
Az utóbbi időben lehulló csapadék sok korrekciót fog hozni a növényvédelmi munkálatokban.
Az ember által felborított természeti egyensúly, a monokultúrás növénytermesztés újabb és újabb kórokozók, kártevők tömeges felszaporodásához vezet. Így jártunk a paradicsom sztolburja esetében is.
A szilvahimlő vírus, avagy a Plum pox vírus (PPV) a csonthéjasok közül elsősorban a szilván, a kajszibarackon és az őszibarackon terjed, de megfertőzheti a meggyet, a cseresznyét, a mandulát is.
Az utóbbi napokban nagyon sok kérdést kaptam a termelőktől azzal kapcsolatosan, hogy milyen munkálatokat kellene elvégezni az őszi kalászosokban.
A sárgarépa-termesztéséhez a sík fekvésű, gyomokkal nem fertőzött, talajlakó kártevőktől mentes területek alkalmasak.
Kárpátalján az ökológiai viszonyok ideálisak a dió termesztéséhez. De, mint tapasztaljuk, a hagyományos diótermesztésnek nincs jövője (lásd a kórokozók és kártevők elleni védekezést). Ne felejtsük el, ez a jövő kultúrája.
Azoknak a termelőknek, akik szeretnének minél kevesebb növényvédő szert használni a zöldségtermesztés során, fontos figyelembe venni és nyomon követni a kártevők rajzását.
Először is kezdjük azzal, hogy milyen kórokozók és kártevők ellen végezzük a kora tavaszi famosatást. Az almatermésűeknél (alma, körte, birs) a tetvek, atkák, pajzstetvek téli stádiumát pusztítjuk el, a kórokozók közül szeretném kihangsúlyozni a varasodás, lisztharmat téli formái elleni védekezést.
Ezúttal a biológiai eredetű gomba- és baktériumölő szerekről szeretnék írni. Az utóbbi időben már sokan használják a zöldségtermesztésben, különösen a fóliasátrakban.
Hirdetés
Friss hírek
Legolvasottabb
Hirdetés