Május 28-án, az évad utolsó foglalkozásán a közelgő pünkösd, az ünnephez kapcsolódó hagyományok, szokások kerültek a középpontba.
A Gyergyói népzene - három generációs örökségvédelmi program megálmodói és főszervezői, Csüllög Edina és Vadas László értékmentő munkájukat mutatták be a Hagyományok Háza Szabadegyetem keretében.
Első alkalommal készült el a Hagyományok Háza kezdeményezésére a Népművészeti Jelentés, amely átfogó képet ad a magyar népművészet elmúlt hét évéről.
Tetőtől talpig viseletben címmel rendezett konferenciát a Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja Beregszászon, február utolsó hétvégéjén.
A Gergely-naptár bevezetése előtt december 13., azaz Luca napja volt az év legrövidebb napja, így számos népszokás, hagyomány fűződik hozzá.
A Nagyberegi Tájházban november 12-én felelevenítették a Márton-naphoz kapcsolódó hagyományokat, szokásokat.
A Rima-folyó menti felvidéki város, Rimaszombat ad otthont november 12-én a Néphagyomány az oktatásban című szakmai konferenciának.
„Múlt és jelen a viseletekben” címmel az ungvári várban nyílt kiállítás a kárpátaljai viseletkészítő tanfolyamokon készült ruhadarabokból.
Viseletes szakmai napot tartottak a Nagydobronyi Református Líceumban.
A Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő Csoóri Sándor Program, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával idén immáron negyedik alkalommal rendezték meg sikeresen a Mezővári Népi és Hagyományőrző Napokat.
Erdély egyik legjelentősebb kulturális seregszemléjén idén is részt vesz a Hagyományok Háza.
Vidám fiatalok jókedvű énekétől, muzsikától volt hangos az elmúlt héten az Egán Ede Szakképzési Centrum Nagydobronyi Képzési Központja.
Az előadások és a programok nagyon látogatottak voltak, a résztvevők teli tarisznyával távoztak.
A Peter Szőlőbirtok és Élményközpontban fiesztát tartottak több mint száz fiatal részvételével.
Jelenleg 50 növendéke van a folkműhelynek.
Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő elismeréssel szólt arról a sokirányú tevékenységről, amelyet a szervezetek folytatnak a magyar kultúra megismerése, megtartása és továbbadása érdekében.
A hagyományoknak megfelelően a gémeskút mellett kihelyezett lavórba pünkösdi rózsa szirmait szórták. A néphit ugyanis azt tartja, hogy aki abban megmosakszik, az még annál is szebb lesz, mint amilyen annak előtte volt.
Kiscsősz hagyományfalu, a népi értékek őrzője, ahol táncház, kézműves alkotóház, a rendszeresen megrendezésre kerülő pajtafesztiválnak is helyet adó interakív faluház működik.
Kiscsősz a néphagyományok Mekkája: nem véletlenül érdemelte ki ez a Veszprém vármegyei, alig száz lelkes kistelepülés ezt a kitüntető címet.
Kolostorkertek, gyógyító szerzetesek és gyógynövényeik címmel tart előadást március 23-án a Hagyományok Háza székházában Nagy Zsolt, az MTA Lendület Etnoökológia Kutatócsoportjának munkatársa.
A Veszprém vármegyében boráról méltán híres Somlói-hegytől kőhajtásnyira elterülő, alig száz lelket számláló Kiscsősz kiérdemelte a hagyományfalu jelzőt.
Moldvai néptánc Budapesten… és Moldvában címmel rendez konferenciát a Hagyományok Háza a Corvin téri székházában.
Megalakulásának huszadik évfordulóját ünnepli az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület.
Tíz tehetséges fiatal kolozsvári táncházmuzsikus népzenészsorsokat, táncházi hangulatot idézett meg, bemutatták, hogyan lehet szívből és szívvel játszani a hangszereken, a dallamokkal és egymással.
A Hagyományok Háza 2021-ben kezdte el óvodapedagógus-képzését, amit a vajdasági pedagógusvezetők – a helyi viszonyokat és az igényeket figyelembe véve – akkreditáltak.
A közmédia és a Hagyományok Háza közös műsora február második hetében az archaikus magyar hegedűjátékkal foglalkozik.
A népi kultúra éppoly erős megtartó erő, mint anyanyelvünk. Olyan színes világ tárul elénk a Kárpát-medence népviseletében, amit érdemes megőrizni és tovább adni.
A Hagyományok Háza Hálózat – Szlovákia munkatársai sikeres évet tudhatnak maguk mögött. Az eredményeket Farkas József, a Hálózat vezetője foglalja össze.
A népi hiedelem szerint Luca-napján a leghosszabb az éjszaka, így a gonoszoknak, bűbájosoknak bőven van idejük arra, hogy megrontsák az embereket.