A Rákóczi Főiskola, illetve a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet égisze alatt működő Nagyberegi Tájház megalakulása óta igyekszik az év jeles napjaihoz igazítani az ott szervezett foglalkozásokat. Így november 12-én felelevenítették a Márton-naphoz kapcsolódó hagyományokat, szokásokat, és kézműves foglalkozást tartottak.
Erre az alkalomra ezúttal a Tulipán Tanoda – Magyar Népművészeti Iskola beregszászi tánccsoportja érkezett, akiket Gál Adél programfelelős fogadott, s mutatta be nekik a tájházat. Majd Szent Márton legendáját elevenítették fel, illetve a néprajzos szakember beszélt a naphoz kapcsolódó magyar népszokásokról, hagyományokról, hiedelmekről. Elmondta, hogy ez a jeles nap a gazdasági év fontos állomása volt egykoron. Ekkor hajtották be a jószágot az istállóba, ekkor számoltak el a pásztorok. Az elszámoláskor leadott járandóságot néhol Márton adójaként emlegették.
Emellett Márton napja időjósló nap is a néphagyományban. Azt tartották, hogy ha jókedvű Márton, kemény tél lesz, és ha borús Márton, borongós tél várható. Márton-napi esőre fagy, szárazság következik – jósolták meg a nap időjárásából. Egyes vidékeken úgy vélték, hogy márciusban olyan lesz az idő, mint a Márton napján. S mivel ez a nap többnyire ködös – ez a nap is ilyen volt –, innen ered a mondás: „Eljött Márton szürke lovon”. Ha meg havazott, azt mondták: „Márton fehér lovon nyargal”. A karácsonyi időre is következtettek az e napi időjárásból: „Ha Márton napján a lúd jégre áll, karácsonykor sárban jár”. Eleink úgy tartották, hogy Márton napján libát illik enni, mert „aki ludat nem eszik, egész évben éhezik”.
A jeles naphoz kapcsolódó szokások, mondások felelevenítése után aztán a tanodások Kokas Krisztina vezetésével Márton napi körjátékokat adtak elő, énekeltek, táncoltak. Majd kézműves foglalkozás következett – gyertyafénynél, merthogy e napon itt nem volt áram. De ez senkinek nem szegte kedvét, s az itt készített lámpásoknak így még inkább különös varázsa volt. Szó esett a naphoz kötődő lámpás felvonulásokról is, de inkább a lámpások fényének jelentését hangsúlyozták, mely melegséget, jó cselekedetet és esetünkben a reményt szimbolizálja. A foglalkozás közös énekléssel, mondókázással ért véget.
Persze a résztvevők ezúttal sem maradtak gasztronómiai élvezetek nélkül: a tájház konyhájának tűzhelyén sütőtök, a kemencében pedig túróval töltött alma készült, amit a fiatalok jóízűen fogyasztottak el.
Az alkalom a Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja szakmai partnerségével és a Csoóri Sándor Alap támogatásával valósult meg.
Kósa Eszter
Iratkozzon fel a Kárpátinfo.net csatornáira:
Facebook, Instagram, Twitter, Telegram
Olvassa a Kárpátinfo.net híreit a Google News oldalon.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
