Jánosi András értekezése a Kossuth Rádió kora reggeli műsorában
Archaikus hegedűjáték - Jánosi András értekezése a Kossuth Rádió kora reggeli műsorában
 / Kultúra

A közmédia és a Hagyományok Háza közös műsora február második hetében az archaikus magyar hegedűjátékkal foglalkozik. A szerkesztő Jánosi András népzenész doktori értekezéséből idéz.

A Kossuth Rádió „Hajnali” - Népzenei összeállítás korán kelőknek című műsora a következő hetet – Jánosi András tudományos munkájára támaszkodva – az archaikus hegedűjátéknak szenteli. A zenei összeállításban régi erdélyi falusi hegedűsök muzsikálnak a múlt század 60-as, 70-es éveiben készített helyszíni felvételeken.

Amikor a magyar archaikus hegedűjáték több évszázados hagyományáról beszélünk, legtöbben még ma is a 19. század során méltán híressé vált magyar cigányzenére gondolnak. Azt, hogy a magyar vonós zenei hagyomány nem azonos a cigányzenével, csak a második világháború után megindult hangszeres népzene-kutatás eredményei, illetve az időközben előkerült zenetörténeti adtok összevetése tette egyértelműen világossá. 

Az itáliai mesterek munkája nyomán kialakult új formájú „modern” hegedű, csak a 18. századtól terjedt el a Kárpát-medencében, de a korabeli zenészek ezen is a régi, már megszokott hangszereik játékmódjával kezdtek el játszani. Az erdélyi adatközlő prímások napjainkban is a klasszikustól merőben eltérő jellegzetes hangszertartást alkalmaznak: a hegedűt nyakuknak, mellüknek vagy kulcscsontjuknak támasztják, a hangszer alsó kávája a csuklójukon nyugszik. 

A hangszer tartásának a fekvések használatában is szerepe van. Az archaikus játékmódot alkalmazó falusi muzsikusok a vonó tartásának különböző módjait használják. Ezek a változatok nem tájhoz vagy dialektus területekhez, sokkal inkább a muzsikusok személyéhez kötődnek. Az a mód, ahogyan archaikusan játszó hegedűseink a vonót kezelik, vélhetően régi keleti, vagy távol-keleti eredetű vonótechnika, ami a vonót ütő vagy inkább vágó eszközként használja. A hegedűjáték karakterét, a megszólaltatott hang minőségét főként a különböző vonásmódok befolyásolják, ezek között is a legjellegzetesebbek azok, amelyek a régi stílusú közepes vagy gyors tempójú aszimmetrikus táncdallamok játékához alakultak ki. Ilyennek tekinthetjük a legényes táncok kísérőzenéjét. E dallamtípusok hangsúlyozását a kardcsapásszerű vonás különböző változatai, vonáskombinációi teszik lehetővé. Az adott falu, táj, dialektusterület hangszeres zenéjének megszólaltatását az archaikus játékmód teszi egyedivé, összetéveszthetetlenné. A dallamok ritmizálása, beszédszerű tagolása, hangsúlyozásuk, jellegzetes díszítményei csak hagyományos előadásmóddal szólalnak meg úgy, ahogyan azt a falusi közösségek elvárták a maguk zenészeitől. A bal és jobb kéz, a hangszer és a vonó, valamint a sajátos játékmód alkotta rendszer népzenénk hangzásvilágához fejlődött ki. 

A magyar archaikus hegedűjáték és annak hangszertechnikai eszköztára egy több száz éves hagyományban gyökerező zenei világ elvárásait, a zene megszólaltatásával kapcsolatos követelmény rendszerét hivatott kielégíteni. Egy olyan zenei hagyomány igényeit, amely Európa szívében a 21. század kezdetéig is még jórészt érintetlen maradt az európai zenei írásbeliség hatása alól.

Szerkesztő-műsorvezető: Pénzes Géza
Adás: Kossuth Rádió (minden reggel 4.03)
A műsor interneten elérhető: www.mediaklikk.hu/mediatar/

Hirdetés
Címlapról ajánljuk
Három ember halt meg Ukrajnában a szélsőséges időjárás miatt

Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.

Kárpátaljai citerások találkozója, másodszor - Örömzenélés Sárosorosziban

Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.

Horror Ausztriában: megerőszakolt egy hatéves kislányt egy szír férfi – 4,5 év börtönt kapott

Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.

Lakóházak, kikötő és egy kereskedelmi hajó is megsérült az Odessza elleni éjszakai támadásban. Fotó: Odesszai Városi Katonai Adminisztráció

Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.

A pusztítás nyomai egy orosz dróntámadást követően az északkelet-ukrajnai Harkivban 2026. március 25-én (Fotó: MTI/EPA/Szergej Kozlov)

A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.

Zelenszkij törvényjavaslatot nyújtott be a hadiállapot és a mozgósítás 90 napos meghosszabbítására. Fotó: President.gov.ua

Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.

Halálos tragédia Kárpátalján: egy férfi életét vesztette, miután a viharban egy fa rázuhant. Fotó: DSZNSZ

Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.

Sahíd drónokkal támadták Csernyihivet, templomot és piacot is ért találat

A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.