Elfelejtett gyümölcsféléink, ritkaságok, újdonságok - A fekete bodza

Az európai-mediterrán cserje nálunk is nagyon elterjedt és gyűjtik, nemesített fajtáit ültetvényekben termesztik. A bodza (Sambucus nigra) évelő, fás bokor, akár 4-6 m magasra is megnőhet. Tőhajtások képzésével ritka, levegős bokorrá alakul. A fekete bodza Kárpátalján nagy alakgazdaságban fordul elő a lombos erdők cserje szintjén.

Virágai öttagúak, aprók sárgásfehérek és bogernyőben állnak. Az álernyő virágzatát és bogyótermését az igen hosszú egyéves termővesszőkön képződő oldalhajtások végén hozza. Ősidők óta használták színezőanyagként és virágát, termését gyógynövényként. Újabban a szintetikus festékek helyett nagymértékben használja az élelmiszeripar. Érett, fekete (sötétlila) termés – gazdag színanyag-tartalma miatt – bordóvörös színadalékot szolgáltat. Gyümölcse nagy mennyiségben tartalmaz vitaminokat, makro- és mikroelemeket, cukrokat, savakat, cseranyagokat és pektint. Legnagyobb értéke hét antocianin-komponensből álló gazdag színanyagtartalma. Nemcsak színezékként alkalmazható, más gyümölcskészítményekhez vagy élelmiszerekhez, hanem önmagában is kiváló dzsem, ivólé, likőr, bor, pálinka is készíthető belőle. 2004-ben egy budapesti bodza termékbemutatón több mint 30 önálló bodzaterméket számoltam meg. Az élelmiszerekben és gyümölcskeverékekben felhasználása határtalan.

Virágát a gyógyszeripar teakeverékekben megfázásos betegségek gyógyítására használja fel. Ehhez a virágzatát teljes virágzáskor gyűjtik, és kíméletesen szárítják. A virágdrogból készült tea kellemes ízű, izzasztó, meghűlés esetén alkalmazzák, míg a szárított termés enyhe hashajtó tea készítésére jó.

A bodza egyenletes és jó gyümölcsszíneződéséhez elegendő fény kell. Nevelhető bokorformára, ez a természetes előfordulása, de törzses fácska is kialakítható. Ültetvényben ez az elterjedt – 5x3 m, vagy 6x4 m térállásban telepítve. A kompakt növekedésű fajták (Hashberg, Sambu) termesztésére általánosan alkalmazott tenyészterület az 5,5x3,5 m (520 db/ha). A telepítés lehet 1 éves gyökeres dugványról, vagy 120-140 cm magasságú suhánghoz hasonló ültetőanyagból. A bodzabokor hajtásainak csúcsdominanciája nagyon erős, ezért 2-2,5 méteres hajtást is fejlesztenek 1 év alatt. A gazdasági célkitűzéseknek az 1-1,2 m törzsmagasságúra nevelt „bodzafa” felel meg leginkább.

A szaporítóanyagot fás dugványozással állítják elő. Ennek erős gyökérzete és egy vagy két erős vesszeje van. Ültetés után csak egy vesszőt hagyunk meg, amit visszametszünk az alsó két fejlett rügyre. Az első évben a növény két erőteljes hajtást hoz a visszametszett vesszőből, de rejtett rügyekből is kaphatunk gyenge hajtásokat. Május végén hajtásválogatással meghagyjuk a felső rügyből keletkezett legfejlettebb hajtást, ezt karóhoz kötjük (akár többször is nyolcas kötéssel), hogy egyenesen, fölfelé növekedjék. A meghagyott hajtás még abban az évben elérheti a 2 méteres magasságot. Ennek persze az optimális tápanyagellátás a feltétele. A következő évben a kívánt törzsmagasság felett két nódusszal visszametsszük a suhángot. Ennek hatására négy erős koronavesszőt kapunk (sudár nélkül), és kifejlődik néhány gyenge törzserősítő hajtás is.

Első fázisban a koronavesszőket (erős növekedés esetén, megfásodás után még abban az évben) két-két nóduszra metsszük vissza. Az ikerrügyekből alul gyenge lelógó termővesszők képződnek. A felső rügyekből feltörő erős vesszők fejlődnek, amelyeket a második fázisban újra két-két rügyre metsszünk vissza. Ezek alsó rügyeiből újra lecsüngő termő vesszők alakulnak ki. A felső rügyekből fejlődő erős vesszők közül a külsőket hagyjuk meg, a belsőket tőből kimetsszük, hogy a korona belseje levegős legyen. Egyúttal a törzserősítőket is eltávolítjuk. Így kialakul a kívánt korona, ami 15-25 különböző korú gallyból, illetve vesszőből áll. A helyesen elvégzett koronaalakítás után a következő évek termőre metszése már rutin munka. A siettetett vagy elhibázott alakító metszés, a későbbiekben sok többletmunkát és szakértelmet kíván.

A fekete bodza május-júniusban virágzik, illata jellemzően illatos. A kultúrváltozatok álernyőin belül 500-800 db bogyó fejlődik ki. A megtermékenyülés önporzással történik. A termése akkor érett szedésre, ha részterméskéinek 95%-a bordósfeketére színeződött. Az érés függvényében a szüret két menetben történik. A termést ernyővel együtt szüreteljük. A leszedett termés rosszul tárolható szabadban, ezért a feldolgozás folyamatos kell, hogy legyen. Hűtőben 0–20C és 90% relatív páratartalom mellett 14 napig is eltartható. A gyümölcsök magjait és a kocsányt a feldolgozás során el kell távolítani. A fekete bodza termése nyersen nem fogyasztható, mert mérgező. A frissen préselt bodzalevet fel kell forralni, ugyanis a szambunigrin mérgező anyag 1000C-os hőmérsékleten lebomlik.

Jelenleg Magyarország Európában a bodzatermesztésben vezető helyet foglal el. Az ezredforduló környékén, voltak olyan évek, amikor 500–1000 ha telepítettek. Kárpátalján is felismerték a fekete bodza termesztésében rejlő lehetőségeket. Beregszász és környékén szintén több tíz hektárt telepítettek már.

Bodnár István
kertészmérnök, Bakta