Horvátországban a fiatalok többsége nem tud elköltözni a szüleitől

Állítsd be, hogy a Kárpátinfo az elsők között legyen a Google híreiben

Horvátországban a 18 és 34 év közötti fiatalok mintegy 78 százaléka a szüleivel él, a szülői ház elhagyásának átlagos életkora pedig 31,5 év, ami az egyik legmagasabb az Európai Unióban - számolt be róla csütörtökön a horvát sajtó a parlament családügyi, ifjúsági és sportbizottságának előző napi ülése alapján, közölte az MTI.

A tanácskozáson a fiatalok önállósodásának nehézségeiről, a lakhatási válságról, a munkaerőpiaci bizonytalanságokról és az elvándorlás kockázatáról volt szó. A résztvevők szerint a fiatalok késői önállósodása nem pusztán életmódbeli vagy családi hagyományokkal magyarázható, hanem gazdasági és társadalmi kényszerhelyzet is áll mögötte.

Horvátországban a fiatalok átlagosan 31,5 éves korukban hagyják el a szülői házat, miközben az uniós átlag 26,3 év. Elhangzott: a különbség mögött elsősorban a magas lakásárak, a megfizethető albérletek hiánya, a bizonytalan munkaviszonyok és az önálló életkezdéshez szükséges anyagi biztonság hiánya áll.

Kiemelték:

a megfizethető lakhatás a fiatalok önállósodásának egyik alapfeltétele. 

A résztvevők szerint gyorsítani kellene a lakásépítéseket, növelni kellene a bérlakások számát, és jobban ki kellene használni a meglévő, üresen álló vagy elhanyagolt állami ingatlanokat. A horvát kormány egyébként a 2025 és 2030 közötti időszakra 1,5 milliárd eurót irányzott elő megfizethető lakhatásra.

Az ülésen hangsúlyozták: a lakhatási gondok közvetlenül összefüggenek a demográfiai folyamatokkal is. A fiatalok csak akkor vállalnak könnyebben családot és maradnak az országban, ha biztos megélhetést, kiszámítható munkát és elérhető lakhatást látnak maguk előtt.

Szó volt a Z generáció helyzetéről is. Egy ismertetett kutatás szerint az 1997 és 2005 között születettek kevésbé hajlanak a kivándorlásra, mint az Y generáció, vagyis az 1981 és 1996 között született millenniumi nemzedék tagjai, ugyanakkor jobban aggasztja őket a menekültek számának növekedése, a munkanélküliség, a gazdasági válság és a katonai konfliktusok lehetősége.

A résztvevők arra is felhívták a figyelmet, hogy a fiatalok önállósodását az oktatás és a munkaerőpiac oldaláról is támogatni kell. Elhangzott, hogy minden harmadik olyan egyetemista, aki kollégiumi elhelyezést kér, nem jut férőhelyhez, miközben a bizonytalan foglalkoztatási formák sok fiatal számára nem jelentenek elég alapot az önálló lakhatáshoz.

A horvát munkaügyi hivatal adatai szerint az országban kevesebb mint 60 ezer munkanélkülit tartanak nyilván, a foglalkoztatottak száma pedig meghaladja az 1 millió 780 ezret. A tanácskozáson ugyanakkor hangsúlyozták: a foglalkoztatottsági mutatók javulása önmagában nem oldja meg a fiatalok helyzetét, ha a bérek, a lakhatási költségek és a munkahelyi biztonság között továbbra is nagy a feszültség.