Kárpátinfo hetilap


| 2021. 07. 03. – 15:55 | Kárpátalja |
A hajtatott uborka, paradicsom vagy paprika hőmérsékleti optimuma 20–25 fok körül van, az optimális páratartalom pedig 60–80% közötti értéken.

Hirdetés

A csillagászati nyár beköszöntével trópusi forróság lepte el vidékünket is. A 35–40 0C hőmérsékletű száraz levegő megviselte az ültetvényeket. Ugyanis a hajtatott uborka, paradicsom vagy paprika hőmérsékleti optimuma 20–25 0C körül van, az optimális páratartalom pedig 60–80% közötti értéken. Ha a hőmérséklet az optimális fölé emelkedik, a növények intenzív párologtatással hűtik magukat. Ez rengeteg energiát von el tőlük, ami terméscsökkenéshez vezet. Ezt a túlzott mértékű párologtatást tovább fokozhatja a légtér nyári időszakban igen alacsony relatív páratartalma, amely néha alig éri el a 30%-ot, az optimálisnak számító 60–80% helyett.

Ezek a problémák nagyon szembetűnőek lettek az utóbbi 15-20 évben. Ugyanis a meteorológusok adatai szerint a globális felmelegedés miatt az elmúlt 100 év 10 legforróbb és legszárazabb nyarából 7 erre az időszakra esik!

Fényből is megárt a sok!

A téli időszakban a napsugárzás erőssége és hossza kevés az eredményes növénytermesztéshez.

Pótmegvilágításra van szükség, különösen az uborka esetében. Március folyamán lassan eléri a szükséges szintet, majd április-május folyamán átlépi az optimum felső határát is. Számokban kifejezve ez azt jelenti, hogy március folyamán éri el a nappal hossza az uborkafajták többsége számára szükséges 12 órányi időszakot, míg április-május folyamán a fényerősség mértéke a nappali időszak egyre nagyobb részében éri el és haladja meg a maximális fotoszintézishez szükséges 15.000 lux értéket. Innentől kezdve a növények az energiájuk egy részét a felesleges sugárzás hatásának kivédésére, azaz a saját hűtésükre fordítják, amit csak párologtatással tudnak elérni. Mint azt már fentebb említettük, ez terméscsökkenéssel jár.

Tehát a tavasz előre halad­tával, ahogy növekszik a napsugárzás ereje és emelkedik a külső levegő hőmérséklete is, egyre inkább a magas hőmérséklet miatt van szükség fokozott szellőztetésre. Az intenzív szellőztetés hatására azonban levegő páratartalma mélyen az optimális érték alá csökkenhet. Ekkor kókadoznak – hervadoznak az uborkalevelek, söndörödnek össze szinte „cigarettává” a paradicsomlevelek. A fóliasátrak árnyékolásával, majd párásító öntözéssel, nagyban csökkenteni tudjuk ezeket a kedvezőtlen hatásokat.

Igen elterjedt a mésztejes árnyékolás, de sokan alkalmazzák a raschel-hálós árnyékolást is. Nagyon sok gazdának a mésztejes árnyékolástól azért ment el a kedve, mert a nehéz munkával felpermetezett meszes réteg az első szeles nap lepergett a fóliasátorról. Ennek kiküszöbölésére többféle módszer is van. Lehet speciális, erre a célra kifejlesztett festéket használni, de azt még Magyarországon is drágállják a gazdák.

Helyette inkább különböző adalékanyagokat kevernek a mészhez.

Az egyik ilyen adalékanyag a tejpor, de lehet helyette tejet is használni. Néhány gazda a közönséges étolajra „esküszik”, amit az oltottmész-pasztában kell „elmoncsolni”, s csak aztán kell felhígítani vízzel. A fóliasátrak árnyékolását, az időjárástól függően, célszerű akár még május folyamán elvégezni.

A raschel-háló kiválasztásánál ügyeljünk arra, hogy a megfelelő fényáteresztő- (pontosabban árnyékoló) képességűt vásároljunk. A túl sötét (50% feletti árnyékoló hatású) háló alatt a fóliasátorban kevés lesz a fény a növények megfelelő fejlődéséhez, az állomány nagy lombozatot fog nevelni, hosszú ízközökkel, miközben a termés mennyisége elmarad a várttól. Néhány gazda úgy próbálja orvosolni ezt a problémát, hogy csak a napos, forró időszakokban húzza fel a fóliasátrakra a raschel hálót, míg a borúsabb, hűvösebb napokon leereszti a fóliasátor mellé.

A párásító öntözésről

Egyre több gazda ismeri fel az ilyenfajta klímaszabályozás fontosságát. Ugyanis a csepegtetőcsövek alkalmazása és a feketefóliás talajtakarás tovább csökkenti a levegő páratartalmát, hisz ilyenkor a talaj gyakorlatilag nem párologtat el vizet. A párásító öntözést legegyszerűbben úgy oldhatjuk meg, hogy heti 2-3 alkalommal locsolócsővel belocsoljuk a fóliasátor talaját (az utakat is). Természetesen ez nem váltja fel a növények rendszeres napi öntözését.

A profi termelők a fóliasátrakban a párásító öntözést a növények fölött elhelyezett kis párásító szórófejekkel végzik, amely a vizet szinte ködszerűen elporlasztva juttatja a légtérbe. Nagyon fontos, hogy valóban párásító szórófejeket szereljünk fel, és nem öntöző szórófejeket! Ugyanis a párásító szórófejekkel történő párásítás esetén, amennyiben biztosítani tudjuk az előírt víznyomást, akkor a növények lombozata száraz marad, hisz az apró vízcseppek elpárolognak, mire elérnék a növényeket. Az öntöző szórófejek viszont nagyobb vízcseppeket szórnak szét, és ezektől természetesen nedves lesz a lombozat is. Ez viszont gomba-, vagy baktériumos fertőzések melegágyává válhat.

A párásító öntözés fontosságát az is növeli, hogy az ilyen fóliasátrakban nemcsak a termés mennyisége nagyobb, hanem annak eladhatósága is sokkal jobb. Ugyanis az optimális páratartalomnál a termés (paprika, paradicsom, uborka stb.) szép fényes, tehát jobb minőségű lesz, ami igencsak fontos a nyári dömping időszakában.

Gál István,
Pro Agricultura Carpatika Alapítvány


Hirdetés


  • A cikk a Kárpátinfo hetilap 25. évfolyamának 26. számában jelent meg.
  • Hetilapunkat megvásárolhatja terjesztőinknél, illetve előfizetheti a postán.
  • A Kárpátinfo hetilapot ONLINE is előfizetheti!
  • Lapunkat elolvashatja PDF formátumban is.

Kövessen minket a Facebook és az Instagram oldalainkon.
Iratkozzon fel a Telegram csatornánkra is.
Legyen jól informált!