A sarkvidéki tengeri jég végleges elvesztésével nézünk szembe

Egy új tanulmány szerint a sarki jégtakarók drámai eltűnése katasztrofális tengerszint-emelkedést okoz, ami a városokat fenyegeti. A szakemberek úgy vélik, az éghajlati válság a bolygó jégkészleteit széles körű összeomlásba taszította, ami „éppen egy évtizede még elképzelhetetlennek tűnt". Arra is figyelmeztettek, hogy a sarkvidéki tengeri jég nyaranta biztosan el fog tűnni, és hogy az olvadó gleccserek miatti tengerszint-emelkedés már megindult.

Nem kerülhető el a jégveszteség

Az úgynevezett Cryosphere 2022-es jelentése szerint még ha radikálisan csökkentjük is a bolygó felmelegedése okozta kibocsátásokat, a világ sarkainál található, hatalmas jégtakarók akkor is el fognak olvadni (bár akkor csak a következő néhány száz évben). Ez akár három méteres tengerszint-emelkedést is okozhat, ami veszélyeztetheti majd a tengerparti városokat. A szakemberek szerint az Északi-sarkvidék tengeri jegének „végső" elvesztése nyaranta akár egy évtizeden belül megtörténhet, és most már valószínűleg nem kerülhető el - írja az origo.hu.

Most már nem tehetünk semmit, mert elrontottuk és máris túlságosan hagytuk felmelegedni a „rendszert" – mondta Julie Brigham-Grette, a Massachusetts Amherst Egyetem tudósa és a jelentés társszerzője a The Guardian online portálnak. – Ez a mérföldkő már elmúlt, így a következő dolog, amit el kell kerülnünk az az, hogy összeomoljon a jégtakaró az Antarktiszon, és hogy megakadályozzuk a grönlandi jégrendszerek további rongálódását.

Egy hasonlattal élve hozzátette: nem tömhetjük vissza a dzsinnt az üvegbe, ha egyszer már kiszabadítottuk.

Eltűnheti a tengeri jég a sarkvidékről

A tengeri jég eltűnése a jelentés szerint „megnyithatja" a sötét Jeges-tengert, amely inkább elnyeli, nem pedig visszaveri a hőt, ami viszont tovább fokozza a globális felmelegedést. Felborítja a régió ökoszisztémáját is, és mindent károsít az algáktól kezdve a nagy állatokig, a fókákon át a jegesmedvékig, amelyeknek a vadászathoz van szükségük a tengeri jégre.

Ez egy végső diagnózis, és most együtt kell élnünk a következményekkel – mutatott rá Robbie Mallett, a University College London Earth Sciences tengeri jégszakértője. –Meglehetősen érzelmes pillanat, amikor arra gondolok, hogy a pályafutásom végére már csak egy tengeri jégmentes sarkvidéket fogok látni.

Hozzátette: sokkoló néhány évet éltek át Grönlandon, amikor a jég eltűnt a szemük előtt.

A State of the Cryosphere jelentést a tudósok egy csoportja tette közzé az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) COP27 névre hallgató, éghajlatváltozási tárgyalásainak kezdetén.

A dokumentum szerint az Északi-sarkvidéki tengeri jég elvesztése „nem az egyetlen jele a krioszféra növekvő összeomlásának".

Az Egyesült Nemzetek 2022-es éghajlat-változási konferenciája (közismertebb nevén az UNFCCC) részes feleinek tanácskozása az ENSZ 27. éghajlat-változási konferenciája, amelyet most, 2022. november 6. és november 18. között rendeznek meg az egyiptomi Sharm El Sheikhben.

Az elmúlt évben megdöbbentette a kutatókat az eső látványa Grönland hatalmas jégtakarójának csúcsán: a hó helyett először eső esett márciusban az Antarktisz keleti részén. Eközben mindkét sarkon megdöbbentő hőhullámokat tapasztaltak az ott élők, és a hőmérséklet körülbelül 40 Celsius-fokkal haladta meg az itt mért, átlagos mértékeket.

A tengerszint emelkedése hatalmas mértékű

A most publikált jelentés dokumentálja a Jeges-tenger rákféléi páncéljának károsodását, ami annak a jele, hogy a tengervíz fokozatosan elsavasodik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása miatt. Az adatok világosan mutatják, hogy az Alpokban 5 százalékos mértéket ért el a gleccserjég elvesztése egyetlen nyár alatt, de az Antarktisz körüli tengeri jég rekord alacsony kiterjedését is, amit az év elején tapasztalhattunk.

Úgy tűnik, hogy a fosszilis tüzelőanyagok féktelen elégetése miatt a tengerszint emelkedése már most is hatalmas mértékű emelkedést mutat. 

A jelentés szerint a nyugat-antarktiszi jégtakaró egyes részei akár már további kibocsátás nélkül is összeomolhatnak az elkövetkező évszázadokban, ami több mint négyméternyi további tengerszint-emelkedést okozhat.
Ahogy arra a szakemberek rámutatnak, Grönland jégvesztesége is a körülbelül harminc centiméteres tengerszint emelkedésének köszönhető.Az ENSZ a közelmúltban arra figyelmeztetett, hogy „nincs hitelt érdemlő ösvény" ahhoz, hogy a kormányok képesek legyenek a hőmérsékletet a párizsi megállapodás szerinti 1,5 Celsius fokos emelkedési küszöb alatt tartani. Sokkal inkább a 2,5 Celsius fokos emelkedés vagy esetleg még ennél is több a valószínű a század végére. A tudósok szerint egy ilyen forgatókönyv viszont akár húsz méterrel is megemelheti a tengerszintet, bár ehhez több száz évre lesz szükség.

A gleccserek is eltűnhetnek

Egy ilyen eredmény azonban „visszafordíthatatlan" következményekkel járhat, miközben egzisztenciális veszélyt jelentene az alacsonyan fekvő országokra és a tengerparti közösségekre nézve.
Az olyan helyek költségei, mint Florida és Banglades, valamint a Nílus deltája óriásira nőnek, ami tetemes megterhelést jelent majd a költségvetésre nézve – magyarázta Brigham-Grette, aki hozzátette, hogy az Északi-sarkvidék egy olyan állapot felé halad, amelyre évszázadok óta nem volt példa. – Nem engedhetjük meg magunknak, hogy eljussunk eddig az állapotig, de az aggaszt a legjobban, hogy nem fogunk tudni reagálni erre a vészhelyzetre addig, amíg az nem lesz előttünk.

Az Északi-sarkvidék körülbelül négyszer olyan gyorsan melegszik, mint a globális átlag, ami az Antarktisz rekord hőhullámaival együtt egy gyors „olvadékvíz-impulzust" kockáztat. Erre az elmúlt 130 ezer évben, mialatt az emberi civilizáció fejlődött, még soha nem volt példa.

Ez viszont katasztrofálisnak bizonyulhat a part menti területek számára.

A gleccserek eközben eltűnnek az olyan helyeken, mint a Himalája vagy az Andok, ami több tízmillió ember ivóvízellátását kockáztatja és fordítva, mert növeli a katasztrofális áradások veszélyét.

Brigham-Grette szerint a katasztrofális hatások még mindig elkerülhetők a tovább csökkentett kibocsátással, de ehhez többet kellene tenni a világ jégtesteinek megmentéséért. Ahogy fogalmazott, a gyors szén-dioxid-mentesítés elengedhetetlen, ami erkölcsi kötelezettségünk is a jövőre nézve.