Az emberek ősidők óta viselnek személyes dísztárgyakat, amelyek a népükhöz kötik őket; olyan értékes tárgyakat, amelyek egy életen át a sírig tükrözik egy klán identitását. De úgy tűnik, hogy ezek a kulturális asszociációk nem mindig követik a családi vonalakat.
A díszítő hagyományok elterjedtek Európában
A Nature Human Behavior folyóiratban publikált, új tanulmány a jégkorszaki Európából származó, 34 ezer és 24 ezer évvel ezelőttről származó több ezer medált hasonlította össze. Az eredmények azt mutatják, hogy a vadászó-gyűjtögető népességnek legalább kilenc különböző kulturális csoportja létezett a szélesebb, gravetti-kultúrának nevezett populáción belül. És
mindegyik saját, viszonylag eltérő díszítési stílussal rendelkezett.
A temetkezési helyek genetikai adatainak további elemzései felfedték, hogy e kategóriák némelyike ugyanazokat a kulturális díszítéseket használta, még akkor is, ha eltérő felmenőkkel rendelkeztek - írja az origo.hu.
Megmutattuk, hogy lehet két különböző genetikai embercsoport, akiknek valójában közös a kultúrájuk
– mondta Jack Baker, a tanulmány vezető szerzője, a franciaországi Bordeaux-i Egyetem régészdoktorandusza a ScienceAlert online tudományos portálnak.
A legkorábbi ismert eset, hogy az ősi emberek gyöngyökkel díszítették magukat, körülbelül 140 ezer évre nyúlik vissza:
a mai Marokkóban találtak erre utaló kagylógyöngyöket.
A szakemberek azonban megjegyzik: a gyöngyök viselésének gyakorlata csak körülbelül 45 ezer évvel ezelőtt terjedt el igazán, amikor a díszítő hagyományok elterjedtek Európában.
Ez az a pillanat, amikor a személyes dísztárgyak bizonyos fokú változatosságot kezdtek el mutatni
– magyarázzák Baker és munkatársai tanulmányukban. – Ez viszont lehetővé teszi a kutatók számára, hogy pontosabban vizsgálják kulturális markerként betöltött szerepüket.
A nyomozás érdekében Baker több ezer kézzel vésett gyöngyről és medálról gyűjtött össze meglévő feljegyzéseket, amelyeket száztizenkettő helyen találtak Európa-szerte, Portugáliától Oroszországig.
A kulturális határok időnként képlékenyek voltak
Koruk és más kapcsolódó leletek alapján ezeket a díszeket korábban egyetlen kultúrának, a gravettieknek tulajdonították.
A felső paleolitikum legfontosabb régészeti kultúrája leginkább a vénuszfiguráiról, köztük a Willendorfi Vénuszról ismert, amely mintegy 10 ezer évig virágzott Európa-szerte, mielőtt az utolsó jégkorszak csúcspontja előtt kihalt volna.
A díszek sokfélesége azonban lenyűgöző: a tudósok százharmincnégy különböző típusú gyöngyöt azonosítottak, amelyeket a gravetti-kultúra tagjai állati csontokból, fogakból, kagylókból, borostyánból és kőből készítettek. Némelyik egy hal farkára, mások baglyokra hasonlítottak.
Bár a legtöbb „csecsebecsét" a felső paleolitikumi lakások romjainál találták, néhányat olyan temetkezési helyekről tártak fel, ahol DNS-mintákat is gyűjtöttek.
Baker és munkatársai a földrajzi távolságok közötti díszítéseket összehasonlítva kilenc különböző kulturális csoportot azonosítottak, amelyek földrajzi elhelyezkedésüktől függően egyedi preferenciákkal rendelkeznek a különböző típusú gyöngyök iránt. A tudósok szerint ezek a különbségek a sírokban talált leletekben „kristályosodtak ki", és az ékszereket arra használták az emberek, hogy egymást minél gyorsabban azonosítani tudják. Az elemzés azonban arra is utal, hogy
a kulturális határok időnként képlékenynek bizonyultak és a szomszédos csoportok időnként stílusokat cseréltek.
A leletek azt is bizonyítják, hogy őseink még a zord jégkorszakok idején is gyönyörű medálokat faragtak annak érdekében, hogy azonosítsák népüket és megkülönböztessék magukat másoktól.
Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Felszólították egyúttal az unión kívüli országokat, hogy segítsenek az ukrán finanszírozási nehézségek áthidalásában.
Harry sussexi herceg csütörtök reggel előre be nem jelentett látogatásra Kijevbe érkezett.
Több mint egy év után érkezett a tragikus hír: elesett Rudák Vaszil tereszvai katona.
A 36 éves Mica Vaszil 2024. április 13-án vesztette életét a donyecki területen.
A légvédelem az ország északi, déli és keleti régióiban 139 drónt hatástalanított, viszont 9 helyszínen 11 drón célba talált.
Még az év vége előtt megnyílhat mind a hat tárgyalási fejezetcsoport.
A busz Odesszából tartott Isztambulba.
Csapást mértek az ukrán erők az orosz fekete-tengeri flotta Sztrileckij nevű hadihajóforgalom-irányító pontjára.
Csapon végső búcsút vettek a háborúban elesett Szerhij Pireutól.
