Titokzatos tőr került elő a Balti-parton, a napkultusz nyomait hordozza
 / Mozaik

A St. Cordula Műemlékvédelmi Egyesület kutatói egy ritka, hallstatti korszakhoz tartozó fegyvert fedeztek fel, miután egy vihar következtében leszakadt a Balti-tenger egyik sziklás partfala. A tőr egyedülálló betekintést nyújt a késő bronzkor és a korai vaskor közötti átmeneti időszakba, különösen Közép-Európa kulturális fejlődésének szempontjából.

A Hallstatti kultúra Krisztus előtt 1200 és 500 között virágzott, nevét a népszerű, ausztriai Hallstatt településről kapta, ahol az első nagyobb sírhelyeket és régészeti leleteket tárták fel a 19. században. Ahogy arra a szakemberek emlékeztettek, ez a kultúra a késő bronzkorból fejlődött ki, és meghatározó szerepet játszott az európai vaskor kialakulásában. Az úgynevezett Hallstatt B és C fázisokban már megjelentek a vasból készült tárgyak, míg a Hallstatt D időszakban a társadalom is komplexebbé vált, akik erődített településeket építettek és gazdag sírleletek kapcsolódnak hozzájuk. A most felfedezett tőr is ennek a bizonyítéka - írja az origo.hu.

A hallstatti kultúra a kelták legkorábbi ismert elődje, így a civilizáció megértése elengedhetetlen a kontinentális kelta világ kibontakozásának vizsgálatához. A társadalom hierarchikusnak számított és a nemesi elit sírjai gyakran rejtettek fegyvereket, harci szekereket, bronz- és aranydíszítéseket

– mondta Grzegorz Kurka, a Kamień Földtörténeti Múzeum igazgatója a HeritageDaily online tudományos portálnak.


Csillagok, kereszt és félhold egyetlen tőrön

A tőrt Jacek Ukowski, a kamień pomorski-i St. Cordula Régészeti és Műemlékvédelmi Egyesület elnöke fedezte fel egy agyagrögben, amely a vihar során omlott le egy meredek partszakaszról. A fegyvert a kutatók a Hallstatt C periódusba datálták, azaz valószínűleg a Krisztus előtti 800 körüli időszakból származik, ami már a korai vaskorhoz tartozik, és  amikor a fémmegmunkálásban forradalmi fejlődés történt.

A 24,2 centiméter hosszúságú tőr különösen a díszítései miatt figyelemre méltó a tudósok számára. A penge és a markolat teljes felületét finoman vésett díszítések borítják:

   félholdak,
   keresztformák,
   csillagokra emlékeztető motívumok.

Ezek a motívumok a napkultuszhoz kapcsolódnak, ami a tárgy esetleges rituális szerepére utalhat.

A tőr felszíni ornamentikája egyértelműen egy napkultuszhoz kötődik, amely a hallstatti és más korabeli kultúrák vallási gyakorlatainak központi elemét jelentette. A nap mint szimbólum az élet, a termékenység és a hatalom jelképeként szerepelt. Ez alapján feltételezhető, hogy a tőr nem csupán fegyver, hanem vallási vagy szimbolikus tárgy is volt, amelyet akár vezetők, harcosok vagy papok is birtokolhattak

– magyarázta Kurka, aki szerint „valódi műalkotásról” van szó.

A kivitelezés színvonala ugyanis rendkívül magas; valamennyi vésett motívum egyedi, ilyen szintű díszítésű tőrrel a kutatók még nem találkoztak Lengyelországban. A származási helyét majd a későbbi fémösszetétel-vizsgálatok (réz- és ónarány meghatározása) segítenek majd pontosítani. A szakemberek úgy vélik, lehetséges, hogy a tőrt nem is helyben öntötték, hanem Dél-Európa egyik fejlettebb műhelyéből került ide, ami a korabeli kereskedelmi kapcsolatok meglétére utal.

A felfedezés így túlmutat egyetlen tárgy jelentőségén: a lelet alátámasztja, hogy a napjainkban Lengyelország északi részét képző Nyugat-Pomeránia térsége már az ősi időkben is része lehetett egy nagyobb kulturális és kereskedelmi hálózatnak.

Ez alapján a balti partvidék fontos átmeneti övezet volt Észak- és Közép-Európa között, amelyen keresztül épp úgy áramlott a technológia, mind az eszmék és a hiedelmek. A tőr ezzel a térség több ezer éves történelmének „élő tanúja”.


 

Iratkozzon fel a Kárpátinfo.net csatornáira: 
Facebook, Instagram, Twitter, Telegram 
Olvassa a Kárpátinfo.net híreit a Google News oldalon.


Címlapról ajánljuk

A cél a társadalmi ellenállóképesség erősítése a növekvő geopolitikai feszültségek és a természeti katasztrófák közepette.

Az emésztés sebessége számos betegség kialakulására hatással lehet.

Az előzetes adatok szerint az SZBU drónjai öt, egyenként 20 ezer köbméter kapacitású nyersolajtartályt rongáltak meg.

A döntés hátterében elsősorban nem politikai, hanem nagyon is személyes és gazdasági okok állnak.

Ukrajna már 10 éves drónszállítási megállapodást írt alá három közel-keleti országgal.

A holland hatóságok elutasították Pavel Kriszevics orosz művész és korábbi politikai fogoly vízumkérelmét.

„Reggel fogj a magvetéshez, és ne pihentesd a kezed este sem” – a Prédikátor könyvéből (11,6a) vett ige volt a mottója a csendesnapnak.

Ittas férfi dobott gránátot a rendőrök közé Dnyipropetrovszk megyében, többen megsérültek.

Egy férfi 23 éven át fizetés nélkül és nem megfelelő körülmények között végzett kemény munkát egy vállalkozónál.

17 helyszínen 22 drón célba talált, 7 helyszínről pedig roncsok lezuhanását jelentették.