A Balkán gyöngyszemeként is sokat emlegetett Ohridi-tó türkizkék vize alatt tárták fel a tudósok Európa egyik legkorábbi telepes közösségét, akik próbálják megfejteni a rejtélyt: vajon miért bújtak meg a település lakói egy „védőtüskékből" álló erődítmény mögött.
A tó albán partjának egy szakasza mintegy 8000 évvel ezelőtt egyfajta „gólyalábas" házaknak adott otthont, és ezzel ez a legrégebbi eddig felfedezett tóparti falu Európában. A lelőhelyen végzett radiokarbonos kormeghatározás szerint a település valamikor Krisztus előtt 6000 és 5800 között létezett - írja az origo.hu.
Ez több száz évvel idősebb, mint a Földközi-tenger és az Alpok térségében korábban ismert tóvárosi települések
– mondta Albert Hafner, a svájci Berni Egyetem régészprofesszora a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Tudomásunk szerint ez a legrégebbi Európában.
A legősibb más ilyen falvakat az olasz Alpokban fedezték fel, és ezek a Krisztus előtt 5000 körüli időkből származnak.
Hafner és svájci, illetve albán régészekből álló csapata az elmúlt négy évet azzal töltötte, hogy az Észak-Macedónia és Albánia hegyvidéki határán húzódó Ohridi-tó albán oldalán lévő Linben végzett ásatásokat.
A településen egykor feltehetően 200-500 ember él és a házak cölöpökre épültek a tó felszíne fölé, vagy olyan területekre, amelyeket rendszeresen elöntött a víz – és lassan felfedtek néhány elképesztő titkot.
Egy nemrégiben végzett merülés során a régészek bizonyítékokat találtak arra, hogy a települést több ezer szöges deszkával erősítették meg, amelyeket védelmi barikádként használtak. Úgy tűnik, hogy ehhez viszont ki kellett vágniuk egy erdőt.
De miért kellett a falusiaknak ilyen kiterjedt erődítményeket építeniük, hogy megvédjék magukat? A régészek még mindig keresik a választ erre a kérdésre.
A becslésük szerint nagyjából 100 ezer „tüskét" vertek a Lin előtti tó fenekébe, Hafner pedig „igazi kincsesbányának" nevezte a felfedezést.
Az Ohridi-tó a világ egyik legrégebbi tava, és több mint egymillió éve létezik. A régészek hivatásos búvárok segítségével kutattak a tó fenekén, ahol fosszilizálódott fadarabokat és értékes tölgyfadarabokat fedeztek fel.
A fa évgyűrűinek elemzése segít rekonstruálni a terület lakóinak mindennapi életét, ami értékes betekintést nyújt a korabeli éghajlati és környezeti viszonyokba
– mutatott rá Adrian Anastasi albán régész. – A tölgy olyan, mint egy svájci óra, ami olyannyira pontos, mint egy naptár.
Hozzátette: annak érdekében, hogy megértsék ennek az őskori lelőhelynek a szerkezetét anélkül, hogy károsítanák, aprólékos kutatásokat végeznek, amely során csak nagyon lassan és nagyon óvatosan haladnak.
Ráadásul a buja növényzet időnként lelassítja a munkát.
A szakemberek abban azonban már most biztosak, hogy egy falut cölöpökre építeni igazán összetett feladatnak számít, ami igencsak bonyolult és nehéz – épp ezért szeretnék megérteni a háttérben húzódó okokat. Egyelőre feltételezhető, hogy a falu a mezőgazdaságra és állattenyésztésre támaszkodott, mert különféle magvakat, növényeket és vadon élő és háziasított állatok csontjait találták a helyszínen.
Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Csapon végső búcsút vettek a háborúban elesett Szerhij Pireutól.
A megkezdett növényvédelmi munkákat folytatni kell, különös figyelemmel a gombás betegségekre és a kártevők elleni védekezésre, még termés hiányában is!
A csapásoknak halálos áldozataik is vannak, lakóházak rongálódtak meg, ipari, vasúti és kikötői infrastrukturális létesítményekben keletkeztek károk.
Ha Oroszország agressziót indítana a Suwalki-folyosó körzetében, elveszíthetné Kalinyingrádi területét.
Kárpátalján őrizetbe vették a katonai orvosi bizottság vezetőjét, aki pénzért hamis igazolásokat adott. Több mint 11 millió hrivnyát foglaltak le.
Ukrajna nem fogad el „lépcsőzetes” EU-tagságot – jelentette ki Andrij Szibiha külügyminiszter. Szerinte Kijev gyorsan halad az EU-csatlakozás felé.
A tavaly április 21-én elhunyt Ferenc pápa emlékére a Santa Maria Maggiore pápai bazilikában mutattak be misét.
Ebben a hónapban a TeSó blogon sorra vesszük és kicsit boncolgatjuk Jézus boldogmondásait (Mt 5, 3-12).
Egyelőre az újonnan felfedezett lelőhely nagyságát nem sikerült felmérni.
Az olasz külügyminiszter az orosz televízióban elhangzottakra utalva súlyosnak nevezte a Melonit ért sértéseket.
