A magyar történelem, a hódoltság korának ikonikus végvára, Eger még ma is szolgál meglepetésszámba menő felfedezésekkel. Az Egri Vár Facebook-oldal tudósítása szerint a vár legmagasabb pontján, az egykori délkeleti ágyúdombon végzett feltárás során bukkantak rá a régészek a hódoltság idejéből származó és különlegesen jó állapotban fennmaradt bronzból öntött nagy ostromágyúra.
Ez volt az az ágyúállás, ahonnan Dobó várkapitány pattantyúsai lőtték a török ostromlókat
A hódoltság koraként is szokás emlegetni a csaknem másfél évszázadig tartó oszmán-török megszállás időszakát, ami Buda 1541. augusztus 29-én csellel történt megszállásától az egykori magyar királyi székhely 1686. szeptember 2-i visszafoglalásáig, vagy másik megközelítés szerint a 17. század végi visszafoglaló háborúkat lezáró 1699-es karlócai békekötésig terjed - írja az origo.hu.
A 16. század első felét jellemző oszmán térhódítást Eger 1552-es török ostromának hősies visszaverése állította meg, csaknem fél évszázadra. Dobó István várkapitány és maroknyi védőserege Kara Ahmed pasa szultáni szerdár, valamint Hamid Ali pasa budai beglerbég 60-70 ezer fős, a Tiszántúl jelentős részét elfoglaló győzedelmes hadait a több mint egy hónapig elhúzódó ostromban sikeresen visszaverte, megszégyenítő vereséget mérve az elbizakodott oszmán hadra.
Az Eger körül letáborozott török sereg elleni küzdelemben kulcsfontosságú szerepet játszott a vár délkeleti végében1542 után emelt ágyúállás.
A vár legmagasabb pontjának számító ütegállást a külső várban álló Setét-kapu mellett emelték.
Amikor 1552. szeptember 17-én Ahmed pasa parancsára a török faltörő nehézlövegek, a zarbuzánok elkezdték a falak rombolását, a védők később csak Szép-bástyaként emlegetett mesterséges dombon felállított ágyúi innen viszonozták a tüzet.
A jó szemű magyar pattantyúsok (tüzérek) több török nehézlöveget is kilőttek, ami miatt a török tüzérségi parancsnok, a topcsi aga kénytelen volt hátrább vonatni a zarbuzánokat. A győzelem után, az 1560-as években az ágyúdombot megmagasították, a külső rézsűjét pedig kettős cölöppalánkkal erősítették meg.
De hiába erősítették meg a várat, a tizenötéves háború (1591-1606) idején 1596-ban Eger III. Mehmed szultán kezére került.
A török megszállók a vár bevétele után folyamatosan bővítették és erősítették a falakat, hiszen Eger, mint a felvidék kapuja, stratégiai jelentőségű erősség volt a törökök számára is. Az ágyúdombot szintén megerősítették, Musztafa egri pasa idején az 1630-as évek végén kőből építették át az egész bástyát.
Extrém ritkák a most feltárthoz hasonló leletek
Evlia Cslebi, a 17. századi híres török utazó és krónikás az 1660-as években járt Egerben, aki útleírásában az ágyútoronyról is megemlékezett. Cselebi krónikája szerint a lőállásban húsz nehézlöveg állomásozott. Ezek egyike lehet az egykori ágyútorony helyén végzett feltáráson most előkerült, és szinte tökéletes állapotban fennmaradt löveg.
A bronzból öntött ágyú több mint három méter hosszú, a csőfurata pedig 17 cm. Az ágyú mellett a régészek a lövegbe való 19 darab tömör vasból öntött gömbölyű lövedéket is találtak, amelyeknek egyenként 15-16 kilogramm a súlya. 91 évig tartó oszmán megszállás után Eger 1687 decemberében szabadult fel a török uralom alól.
A Magyarország felszabadításában kitüntetett szerepet játszó Miksa Emánuel bajor választófejedelem 1687 júliusában egyik tábornokát, d'Oria altábornagyot küldte Eger elfoglalására.
A keresztény sereg azonban nem rendelkezett a törökök által rendkívül megerősített falak lerombolására alkalmas tüzérséggel.
Mivel az előző évben felszabadult Buda, az ostrom idején, az 1687. augusztus 12-én lezajlott második mohácsi vagy nagyharsányi csatában pedig Szári Szulejmán nagyvezír megsemmisítő vereséget szenvedett el Lotharingiai Károly herceg keresztény hadaitól, Eger török védői nem reménykedhettek semmilyen segítségben, illetve felmentésben.
D'Oria altábornagy a török ütegektől biztonságos távolságra körbezáratta Egert a csapataival, és egyszerűen kiéheztette az oszmán védőiket. Az utolsó egri beglerbég, Rusztem pasa 1687. december 18-án adta át a várat d'Oria tábornoknak.
A várost visszafoglaló keresztény csapatok kezére kerültek a várban állomásoztatott török ágyúk is, amelyekről 1690-ben részletes, és szerencsésen fennmaradt írásos leltár készült.
A feltárást végző régészek szerint azt a löveget találták meg, amely az 1690-ből származó leltár szerint „ 30 fontos török ágyú, amelynek vége szétrepedt és ezért újra öntendő". A több mint négyszáz éves ágyú a Rákóczi-szabadságharc idején kerülhetett ismét a földbe, és igen nagy valószínűséggel ennek köszönhető, hogy szinte teljes épségében megmaradt.
Az elsődleges vélemények szerint az ágyút a 16. század végén önthették, így feltehetően részese lehetett Eger második, 1596-os ostromának. A lelet rendkívüli értékét nemcsak az ágyú kitűnő megtartása adja, hanem az is, hogy ebből a korból extrém ritkának számítanak az ehhez hasonló leletek.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
A Föld napja minden évben április 22-én hívja fel a figyelmet bolygónk védelmének fontosságára.
Kallas hangsúlyozta: továbbra is biztosítani kell Ukrajna számára a szükséges támogatást.
A bűnszövetkezet összes tagját tetten érték, amikor éppen egy újabb helyi lakost raboltak el, és pénzt próbáltak kizsarolni tőle.
A szankciós és politikai nyomás csökkenése az agresszor katonai ambícióinak növekedéséhez vezetett.
Az ukrán elnök jelezte, hogy ezt összekapcsolja a 90 milliárd eurós uniós hitel blokkolásának feloldásával.
A cél a társadalmi ellenállóképesség erősítése a növekvő geopolitikai feszültségek és a természeti katasztrófák közepette.
Az emésztés sebessége számos betegség kialakulására hatással lehet.
Az előzetes adatok szerint az SZBU drónjai öt, egyenként 20 ezer köbméter kapacitású nyersolajtartályt rongáltak meg.
A döntés hátterében elsősorban nem politikai, hanem nagyon is személyes és gazdasági okok állnak.
