A Vittrup-emberként ismert kőkorszaki embert 1915-ben fedezték fel tőzegvágók, a betakarítás közepette. Meggyilkolása a szakemberek szerint egy rituális áldozat része lehetett, ami valamikor Krisztus előtt 3300 és 3100 között történt, a helyi Funnelbeaker kultúra csúcspontján.
A mocsárember titkait kutatták
A régészek most megtalálták az eddigi legerősebb bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy nem itt kezdődött az élete. A szakemberek egy eurázsiai mezolitikus és neolitikus génállományt vizsgáló tanulmányból kapták az első utalást arra, hogy
a Vittrup-ember idegen lehetett Dániában.
Ebből kiderült, hogy a mocsárember DNS-e különbözik a térségben talált többi korabeli csontvázétól, ami Anders Fischer, a svédországi Göteborgi Egyetem régészét és kollégáit további vizsgálatokra sarkallta - írja az origo.hu.
A csapat most feltárta ennek a szerencsétlenül járt embernek az élettörténetét: a modern és a hagyományos régészeti módszereket ötvözve úgymond „kiolvasta” a csontjaiba írt történetet.
Gyakran megdöbbentő, hogy egy ember maradványai mennyi mindent elárulnak az életéről
– mondták a kutatók a ScienceAlert online tudományos portálnak. – A vittrupi férfi csontjai a skandináv tengerparton fekvő szülőhelyétől a harminc-negyven évvel későbbi, dániai szörnyű haláláig tartó útról mesélnek.
A maradványok között megtalálható a Vittrup-ember jobb bokacsontja, a bal alsó lábszárcsontja, egy töredékes koponya és egy állkapocscsont. A csontok feltételezhetően egyetlen embertől származnak, mivel az általános megjelenésükben, valamint a radiokarbon- és stabil izotópelemzésben mutatkozó hasonlóságok miatt. Ezek a részletek a Vittrup-ember utazásának történetét is kódolják.
A fogzománcában kimutatott izotópok és a csontjaiban található fehérjék elárulják, hogy tengerparti vadászó-gyűjtögető családban élt,
gyermekkorában tengeri emlősöket és halakat evett a hideg, északi éghajlaton, ami a Skandináv-félszigetről származó stroncium-, szén- és oxigénizotópokat örökre nyomot hagyott a fogaiban.
Erőszakos módon fojtották egy mocsárba
A kutatócsoport jelentős hasonlóságot talált a férfi DNS-e és a norvégiai, valamint a svédországi mezolitikus kori emberek között, ami tovább erősítette a származását.
Talán soha nem fogjuk megtudni, miért hagyta el ezeket a partokat, hogy csatlakozzon egy több száz vagy akár ezer kilométerre otthonától lévő társadalomhoz
– magyarázták a szakemberek. – Csak azt tudjuk, hogy az útja nem végződött jól.
A férfi étrendje késő tizenéves korában átállt a farmokon termesztett ételekre, például juhra és kecskére, amit most már a molekuláris markerekből ismerünk, amelyeket a kutatók a fogaiba és csontjaiba ágyazva találtak.
Ahogy a szakemberek a PLOS ONE tudományos szaklapban emlékeztettek, a Funnelbeaker kultúra volt a legészakibb földművelést és állattartást folytató csoport.
Bár végül ők mutatták be ezeket a technikákat az északabbra élő vadászó-gyűjtögető népeknek, úgy tűnik, hogy a Vittrup-ember még azelőtt csatlakozott ehhez a mezőgazdasági társadalomhoz földművesként, hogy ezek a módszerek elterjedtek volna a hazájában. A tudósok nem biztosak abban, hogy ez az egyirányú ingázás kényszerű vagy önkéntes volt, mivel sem a halálának a módja, sem az életmódja nem árul el sokat a társadalmi helyzetéről. De sok magyarázat lehetséges az életmód és a földrajz ilyen drasztikus változására.
A kutatók szerint talán bevándorló vagy kereskedő lehetett, aki a helyi társadalom többi tagjával azonos társadalmi státuszba integrálódott.
Az is lehetett, hogy fogoly vagy rabszolga volt, aki munkaerőt és esetleg tengerészeti ismereteket biztosított. Az erőszakos halál, majd a rituális mocsárba dobás abban az időben Dániában gyakorinak számított, függetlenül az illető társadalmi státuszától. A szerzők úgy vélik, „nyilvánvalóan ilyen kétes megtiszteltetésben részesítették a nem helyi származású személyeket is”.
Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
A mentőszolgálatok közlése szerint halálos áldozata nem volt a támadásnak, eddig négy sérültet láttak el az orvosok.
A csapásokban legkevesebb egy ember meghalt és sokan megsebesültek.
A „valós európai béke” előfeltételeként említette továbbá hazája újjáépítését a háborút követően.
A hatósági vizsgálatok szerint az állam 100 millió hrivnya veszteséget szenvedett el.
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
