Néhány évvel ezelőtt ki gondolta volna, hogy a hagyományos cirokból készült seprűt nem a műanyag társa szorítja ki, hanem maguk a termelők hagynak fel ezzel a tevékenységgel! Mert kereslet ugyan továbbra is lenne a hagyományos takarítóeszközre, ám a túl sok élőmunka-ráfordítás miatt egyre kevesebben vállalkoznak a ciroktermesztésre, illetve a seprűkötésre, valamint a kész áru terítésére.
– Igazából a rengeteg kézimunkaerő-igénye vetette vissza nálunk, Nagydobronyban a ciroktermesztést – hangsúlyozza Szanyi Km Zoltán helyi termelő. – No és a kész áruval szembeni magas elvárások. Ma már senkinek sem kell a laza kötésű, gyenge seprű, amit ezelőtt százszámra vásároltak a különböző üzemek.
– A seprű korábban biztos téli bevételi forrás volt – veszi át a szót falubelije, Hidi Béla. – A nyár végén levágtuk, megtisztítottuk, megszárítottuk a cirkot, a késő őszi, téli estéken pedig megkötöttük a seprűt, melyre korábban vevőt szereztük. A család téli ellátására a több száz, olykor néhány ezer eladott seprűből jutott elegendő pénz, s futotta még belőle a tavaszi kezdésre is. A cirok nagy előnye, hogy nem romlandó termék, a seprűt meg lehet kötni a tavaszi hónapok során is. Illetve a kész takarítóeszköz eladásával is ki lehet várni addig, ameddig jó ára nem lesz.
– Bár sokat beszélünk arról, hogy jelentősen csökkent a ciroktermesztéssel és a seprűkészítéssel foglalkozók száma, látszólag a termékből mégsincs hiány…
– Ennek az az oka, hogy mostanság a meglevő csekély készletet a termelők itt helyben próbálják értékesíteni, akár az utak mentén, akár ismerősök által a különböző piacokon – hangzik a magyarázat. – A nagybani felvásárlóknak ebből az árumennyiségből nem jut. Ők ugye jóval olcsóbban szeretnének a seprűhöz hozzájutni, és többszázas tételben gondolkodnak.
– A termelés visszaesését önök a jelentős élőmunka-igénnyel magyarázzák. De hát a fóliaházakban is ott kell tevékenykedni nap mint nap.
– Igen, csakhogy például a cirok levágásakor legalább 10-12 embert kell mozgósítani, hogy ki ne fussunk az időből, s a seprűkötéshez is több munkáskézre van szükség. A fóliaházi teendők jelentős részével viszont megbirkózik maga a család. És valljuk meg őszintén: a seprű sohasem hoz olyan extra bevételt, mint például egy jól sikerült retek- vagy uborkaszezon.
Mi kell ahhoz, hogy mégse tűnjön el vidékünkről ez a kultúra, illetve a rá épülő kismesterség? – fontolgatja a választ beszélgetőpartnerem. – Például az ilyen alacsony gabonaárak. Amikor szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozni igencsak kockázatos dolog.
– Nálunk a ciroktermesztéssel és a seprűkötéssel mintegy tíz család foglalkozik mostanság – vázolja a jelenlegi helyzetet Baksa András csongori elöljáró. – Már csak az idősebb gazdák ragaszkodnak ehhez a tevékenységhez, a fiatalok itt is a hajtatott zöldségtermesztésben látják a jövőt. Holott lenne kereslet a cirokseprűre. Megkerestek bennünket az ukrajnai nagyáruházak képviselői, akik hajlandók lennének megfinanszírozni a termesztési költségek legnagyobb részét, biztosítanák a nyelet, a huzalt, a kötözőanyagot.
Valószínű, hogy az egész dolgot újra kellene gondolni – folytatja Baksa András. – Jómagam egy olyan helyi manufaktúrában látom a jövőt, amely néhány itteni vállalkozó szellemű egyén irányítása mellett összefogja a település ciroktermesztőit, s mindazokat, akik hajlandók a seprű készítésében, eladásában részt vállalni. Ismerve a csongoriak rátermettségét, biztos vagyok benne, ha elmúlnak a harcok, akkor lesz olyan egyén, aki ebbe a tevékenységbe belevág.
Csongor és Nagydobrony mellett a korábbi évtizedekben néhány más településen is próbálkoztak ezzel a kismesterséggel. Többek között Nagypaládon és Verbőcön is. Ott ugyan a kezdeményezés abbamaradt, ám Gáton például néhány család már készít seprűt. Víghék például a dobronyi rokonság ösztönzésére kötelezték el magukat e kultúra és kisipar mellett. Igazából nem volt nehéz a döntés, mivel minden feltétel adott: a föld, a vetőmag, a seprűkészítés valamennyi kelléke, meg a tudás is. No és a lényeg: a kész árut az út mentén maguk helyben tudják értékesíteni.
Kovács Elemér
Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
A szankciós és politikai nyomás csökkenése az agresszor katonai ambícióinak növekedéséhez vezetett.
Az ukrán elnök jelezte, hogy ezt összekapcsolja a 90 milliárd eurós uniós hitel blokkolásának feloldásával.
A cél a társadalmi ellenállóképesség erősítése a növekvő geopolitikai feszültségek és a természeti katasztrófák közepette.
Az emésztés sebessége számos betegség kialakulására hatással lehet.
Az előzetes adatok szerint az SZBU drónjai öt, egyenként 20 ezer köbméter kapacitású nyersolajtartályt rongáltak meg.
A döntés hátterében elsősorban nem politikai, hanem nagyon is személyes és gazdasági okok állnak.
Ukrajna már 10 éves drónszállítási megállapodást írt alá három közel-keleti országgal.
A holland hatóságok elutasították Pavel Kriszevics orosz művész és korábbi politikai fogoly vízumkérelmét.
„Reggel fogj a magvetéshez, és ne pihentesd a kezed este sem” – a Prédikátor könyvéből (11,6a) vett ige volt a mottója a csendesnapnak.
