A levegőben lebegő por sokkal nagyobb szereplője lehet a klímaváltozásnak, mint eddig gondolták. Egy új kutatás szerint a sivatagi por hőmegtartó hatása kétszer akkora lehet, mint amit a jelenlegi modellek feltételeznek.
A sivatagi por nemcsak látványos porviharokat okoz, de sokszor messzire el is szállítódik, és csendben alakítja a Föld hőmérsékletét. Az UCLA kutatói most műholdas adatok, repülőgépes mérések és új éghajlati szimulációk alapján pontosították, mennyi hőt tart vissza a légkörben lebegő por - írja az origo.hu.
Hűt vagy fűt a sivatagi por?
Különös módon egyszerre két ellentétes hatást is kifejthet a sivatagi por. A világosabb porszemcsék visszaverik a napfényt az űrbe, ami hűti a bolygót. Ugyanakkor a sötétebb por elnyeli és visszasugározza a Föld felszínéről távozó hőt, nem engedi azt a légkörből távozni: azaz részben úgy viselkedik, mint egy vékony légköri takaró. Emiatt a por teljes hatását nehéz kiszámítani: nem elég azt tudni, mennyi van belőle, számít a szemcsék mérete, magassága, összetétele és elhelyezkedése is.
Mit figyeltek meg a kutatók?
A Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány szerint a por hőmegtartó hatása nagyjából 0,25 watt négyzetméterenként.
Ez a teljes emberi eredetű szén-dioxid-kibocsátás melegítő hatásának körülbelül tizede, miközben a legtöbb klímamodell eddig csak 5 százalék körüli értékkel számolt.
Jasper Kok, a UCLA légkör- és óceánkutatója szerint ez nem azt jelenti, hogy a modellek rosszak lennének, hanem azt, hogy egy fontos részletet pontosabban kell beépíteni. A különbség azért is jelentős lehet, mert a por nem egyenletesen oszlik el: a Szahara, a Közel-Kelet és Kelet-Ázsia környezetében sokkal erősebben befolyásolhatja a hőmérsékletet, a párolgást és a csapadékot.
Miért fontosak a nagyobb porszemcsék?
A kutatás egyik legérdekesebb pontja, hogy a jelenlegi modellek alulbecsülik a nagyon durva szemcsék mennyiségét. Ezek különösen hatékonyan tartják vissza a hőt, mégis sokáig kisebb szerepet tulajdonítottak nekik. A becslések szerint körülbelül 20 millió tonna ilyen nagyobb szemcseméretű por lebeg a légkörben, ami nagyjából 4 millió afrikai elefánt tömegének felel meg. A modellek ennek csak körülbelül a negyedével számolnak. Ez magyarázhatja, miért tűnt eddig gyengébbnek a por üvegházhatása.
Mit változtathat ez a klíma-előrejelzésekben?
A kutatók szerint a pontosabb számítások javíthatják az időjárási előrejelzéseket és a hosszú távú klímamodelleket is. A több hőt visszatartó por melegebb felszínt, gyorsabb párolgást és módosuló légköri mozgásokat okozhat, ami egyes térségekben csökkentheti, máshol növelheti a csapadékot.
A por mennyisége a 20. században végig növekedett az 1980-as évekig, amikor tetőzött, majd csökkenni kezdett, de még mindig magasabb az iparosodás előtti szintnél.
Forrásai nemcsak a nagy sivatagok, de módosuló klíma okozta kiszáradó tavak, vagy az emberi vízhasználat által átalakított tájak is lehetnek.
- A sivatagi por tehát nem mellékszereplő: apró szemcsék milliárdjai formálhatják azt, hol lesz melegebb, szárazabb vagy csapadékosabb a jövőben - írja a Phys.Org.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
