Magyar Péter: nem uralkodni fogok Magyarországon, szolgálni fogom a hazámat

Nem uralkodni fogok Magyarországon, szolgálni fogom a hazámat - jelentette ki miniszterelnökké választása után Magyar Péter az Országgyűlés alakuló ülésén szombaton.

Az MTI közlése szerint Magyar Péter eskütétele után elmondott beszédében kiemelte: hittel, akaraterővel, hazaszeretettel fog dolgozni azért, hogy megfeleljen az olyan elődök figyelmeztető példájának, mint Batthyány Lajos, Nagy Imre vagy Antall József. "Tisztesség, bátorság, bölcsesség: miniszterelnökként kellő alázattal ebben fogok példát venni, és tanulni tőlük" - fogalmazott. Hozzátette: "érzem és értem a felelősségem".

Azt mondta: 

Magyarország miniszterelnökének lenni hatalmas politikai és emberi felelősséggel jár, de annak történelmi terhével is, hogy elődei áldozata, amit a hazáért hoztak, ne legyen hiábavaló.

Kitért rá: látta, "hogyan lehet a miniszterelnöki pozíciót a nemzet szolgálata helyett a hatalom szolgálatába állítani", hogyan válhat a politikus saját rendszerének a foglyává, és hogyan képes egy politikai közösség elveszíteni a kapcsolatát azokkal az emberekkel, akiktől a felhatalmazását kapta.

Közölte: a magyar történelem figyelmeztetés minden miniszterelnöknek, hogy a hatalom múlandó, a döntéseik következményei azonban generációkon át megmaradnak.

Azt mondta:

Antall József szavai jelölik ki számukra a szolgálat erkölcsi mércéjét és kötelességét: "én szolgálok addig, amíg a szolgálatom hasznos, teszem ezt a legjobb tudásom szerint, ameddig tudom, és a magyar nemzet igényli".

A kormányfő hangsúlyozta: "nem azért állok most itt, mert különb vagyok bárkinél az országban", hanem mert magyarok milliói úgy döntöttek, hogy változást akarnak. Ez a bizalom, amelyet kaptak, egyszerre megtiszteltetés és súlyos erkölcsi kötelesség - hangoztatta.

Megjegyezte: felemelő dolog ezért az országért dolgozni.

Magyar Péter azt mondta: a harmadik magyar köztársaság történetében példátlan az az erő, amivel a magyar emberek a változás oldalára álltak április 12-én. Példátlan volt az országgyűlési választáson résztvevők száma, ahogyan a hárommillió-háromszáznyolcvanötezer rendszerváltó szavazat is az volt - mondta, majd arra kért mindenkit, hogy "hallják és értsék meg ezt az akaratot".

A magyar emberek arra adtak felhatalmazást, hogy lezárjuk az évtizedek sodródását - jelentette ki. Magyar Péter azt mondta: az emberek arra adtak felhatalmazást, hogy új fejezetet nyissanak Magyarország történetében, hogy ne csak kormányt, hanem rendszert is váltsanak, "hogy kezdjük újra".

Azonban újrakezdés nincs megbékélés nélkül, megbékélés nincs igazságtétel nélkül, igazságtétel pedig nincs szembenézés nélkül - mutatott rá.

Ezért szembenézésre igazságtételre, megbékélésre és újrakezdésre van szükség, és ha ezek bármelyike hiányzik, "a nekünk felhatalmazást adó magyar embereknek újra csalódniuk kell majd" - fogalmazott a miniszterelnök.

Magyar Péter szimbolikusnak nevezte, hogy "az Orbán-Gyurcsány korszak" két névadó miniszterelnöke nem ül a padsorokban, hogy nyíltan és tisztán beszéljenek a ránk hagyott örökségükről.

Ők megbuktak "politikailag, emberileg, erkölcsileg", megbukott az a politikai működés, "amely folyamatosan egymásból élt, míg a hazát kifosztotta, egymás ellen mozgósított, miközben felélte Magyarország gazdasági, erkölcsi és társadalmi tartalékait" - emelte ki a miniszterelnök.

Jelezte:

huszonkét évvel azután, hogy Magyarország újkori történetének legnagyobb lehetőségét kapta az uniós csatlakozással, hazánk "felperzselt föld lett".

Kifosztották, szétrabolták, elárulták, megvezették, és amikor mindezért vállalni kellett volna a felelősséget, saját politikai közösségük, valamint az ország közössége felé, "elsomfordálnak, lemondanak, visszavonulnak, mossák kezeiket" - jegyezte meg.

Hozzátette: az, hogy a korszak névadói nem ülnek ma itt, pontos látlelete annak a politikai kultúrának, amelyik évtizedeken keresztül uralta Magyarországot, a felelősség elhárításának, az önvizsgálat teljes hiányának és a következmények nélküli hatalomgyakorlásnak.

De a magyar nép nem fogja megtenni azt a szívességet, hogy hagyja a szembenézést elmaradni - hangsúlyozta Magyar Péter.

Azt mondta:

egy olyan országot örököltek, ahol hárommillió ember él szegénységben, nyolcszázezer nyugdíjas él létminimum alatt, négyszázezer gyermek pedig nélkülözésben és társadalmi kirekesztettségben nő fel.

Olyan országot örököltek, ahol a leköszönő kormány "három hónap alatt összehozta az éves tervezett költségvetési hiány több mint kilencven százalékát", ahol megbukott a hatalom, és a bukott hatalom még az utolsó óráiban is megkísérelt ellopni mindent, ami mozdítható - folytatta.

Hozzátette:

egy olyan országot örököltek, ahol évente több tízezer ember hal meg idő előtt azért, mert az egészségügyet kivéreztették, ahol kilencszázezer embernek nincs saját háziorvosa, ahol hónapokat, éveket kell várni egy vizsgálatra vagy egy műtétre, és ahol az emberek öt évvel rövidebb ideig élnek az európai átlagnál.

Hangsúlyozta: Magyarországon az oktatás mostanra a felemelkedés helyett mindinkább a társadalmi különbségek újratermelésének eszköze lett, a család anyagi helyzete és a lakóhely döntheti el egy gyermek sorsát akár születése pillanatában, ahol a felnőttek fele 300 ezer forintnál kevesebből kísérel meg megélni, miközben az árak elszabadultak, és a lakhatás fiatal családok számára elérhetetlen luxussá vált, ahol a gyermekvádelem sok esetben magukra hagyta a legkiszolgáltatottabbakat.

Egy olyan országot örököltünk, ahol az állam a saját polgárai helyett egy szűk politikai és gazdasági elit meggazdagodását segítette elő, miközben ezermilliárdok tűntek el alapítványokból, a nemzeti bankból, túlárazott és felesleges beruházásokkal és politikai klientúrák zsebében - fogalmazott Magyar Péter. Hozzátette, mindeközben Magyarország az Európai unió legkorruptabb államává vált, ahol az elmúlt másfél évtized rendszere 20 ezer milliárd forintnyi vagyont "kivont, ellopott" a köz szolgálatából.

A miniszterelnök azt hangsúlyozta: egy szűk hatalmi elitcsoporton kívül az egész ország hatalmas árat fizetett ezért az időszakért. Közben, tette hozzá, "a politikai tudatosan fordította a magyarokat a magyarok ellen", közösségeket szakítva szét gyűlöletre, félelemre és állandó uszításra alapuló hatalomgyakorlással. Azt ígérte: Magyarország még lehet igazságos emberséges hazája mindannyiunknak.

Ami történt, az nem a magyar emberek hibája. A magyar emberek éppen bebizonyították, hogy szemben az őket irányítókkal, ez az ország képes a megújulásra, képes a józanságra, képes a szabadság és az igazság iránti vágy, igény megfogalmazására - jelentette ki Magyar Péter.

Hozzátette:

a magyar nép jóval bölcsebb, demokratább, hazaszeretőbb, mint a saját politikai elitje, "amely az elmúlt évtizedekben cserben hagyta őt". Arról beszélt: minden politikai oldalnak szembe kell néznie saját felelősségével, ennek első lépése pedig annak felismerése, hogy vezetőik személyes és erkölcsi értelemben milyen károkat okoztak.

A demokráciát nem a valaha volt ellenzék bontotta le, de hosszú éveken át megelégedett a következmények nélküli ellenzékiséggel, miközben a hazánk egyre mélyebb, egyre súlyosabb válságba sodródott. A magyar nép nem olyan elitet, nem olyan politikát érdemel, mint ami sorsául jutott az utóbbi évtizedekben - fogalmazott a Magyar Péter.

Közölte: a Tisza képviselői megfogadják, hogy lezárják azt a történelmi korszakot, amely újra és újra egymással fordította szembe a magyar embereket. Arra vállalunk közös kötelezettséget, hogy Magyarországon újra erősebb lesz az, ami összeköt minket, mint ami elválaszt, hogy újra megtanulunk egy nemzetként gondolni önmagunkra - fogalmazott.

A bizalom, az emberség és a közös hazaszeretet nyelvét fogjuk erősíteni ebben az országban - jelentette ki Magyar Péter.

Hozzátette: megfogadják, hogy olyan országot építenek, ahol a politika képes újra reményt, biztonságot, közös célokat adni az embereknek. Ígéretet tett arra is: minden döntésüknél emlékezni fognak arra a "történelmi pillanatra, amikor a magyar emberek milliói kimondták, Magyarország új korszakot akar nyitni".

Ezzel kapcsolatban viszont arra figyelmeztetett: a szembenézés után - de csak utána - igazságtételre van szükség.

Az igazságtételt a demokratikus újjáépítés egyik alapfeltételének nevezte, hangsúlyozva, hogy Magyarország nem építhet új korszakot "elhallgatott bűnökre, eltitkolt szerződésekre, magánérdekek szolgálatába állított közvagyonra és következmények nélkül hagyott hatalmi visszaélésekre".

Bejelentette: ezért az elsők között fogják benyújtani a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvényt.

Azzal indokolt: a magyar embereknek joguk van tudni, hogyan működött az elmúlt évtizedek hatalmi rendszere, hogy milyen döntések vezettek oda, hogy a nemzet közös vagyonának jelentős része egy szűk politikai és gazdasági elit kezében koncentrálódott.

Joguk van tudni, hogyan lett a közpénzből magánvagyon, az állami vagyonból politikai befolyás, a közbeszerzésből hűbéri rendszer, a koncessziókból kiváltság - tette hozzá.

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal a 2026-os rendszerváltás egyik legfontosabb intézménye lesz - szögezte le Magyar Péter. Az lesz a feladata, hogy feltárja az elmúlt 20 év közvagyont érintő visszaéléseit kivizsgálja, a korrupciós és vagyonkimentési konstrukciókat, segítse a büntetőeljárásokat és minden törvényes eszközzel fellépjen a jogellenesen megszerzett közvagyon visszaszerzéséért - szögezte le.

A hivatal nem a kormány alá rendelt politikai eszköz lesz, autonóm, független állami szervként fog működni, ami kizárólag az Országgyűlésnek tartozik majd beszámolással - tette hozzá.

A függetlensége, a szakmaisága, az átláthatósága azért fontos, mert az igazságtétel csak akkor lehet hiteles, ha maga az intézmény is jogállami alapokon áll - szögezte le.

A hivatal fel fogja tárni az állami közbeszerzések rendszerét, a koncessziós szerződéseket, az alapítványokba kiszervezett közvagyont, az állami beruházások túlárazásait, az uniós forrásokkal való visszaéléseket, a Magyar Nemzeti Bankhoz kötődő pénzügyi konstrukciókat, a tao-rendszer pénzmozgásait, a magántőkealapok, az offshore hátterű konstrukciók szerepét, valamint minden olyan ügyletet, amelyeknél felmerül a közvagyon sérelmének, a hivatali visszaélésnek, a hűtlen kezelésnek, a pénzmosásnak, a költségvetési csalásnak vagy a vagyonkimentésnek a gyanúja - közölte Magyar Péter.

Ahol büntetőjogi felelősség merül fel, ott a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal, a nyomozó és az igazságszolgáltatási szervek munkáját fogja támogatni - jelentette ki Magyar Péter.

Azt mondta, ahol polgári jogi úton lehet visszaszerezni vagyont, ott kártérítési, jogalap nélküli gazdagodási, fedezetelvonási és vagyonzárolási eljárásokat fog kezdeményezni, ahol külföldre vitték a vagyont, ott nemzetközi jogsegélyt és együttműködést fog igénybe venni, ahol pedig állami szerződések, koncessziók vagy alapítványi konstrukciók sértik a közérdeket, ott jogi úton fogja megtámadni azokat.

Aki azt hiszi, hogy politikai kapcsolat, párthűség, személyes lojalitás vagy "régi hatalmi védelem" felmentést adhat a törvénysértések, a visszaélések vagy a közvagyon elleni cselekmények következménye alól, az súlyosan téved. Magyarország többé nem lesz következmények nélküli ország - szögezte le Magyar Péter.

Kijelentette, ami a nemzeté, annak a nemzet szolgálatában kell állnia, amit jogellenesen vittek el, azt törvényes úton vissza fogják szerezni, amit eltitkoltak, azt nyilvánosságra fogják hozni, amit elkövettek, azt ki fogják vizsgálni és be fogják mutatni. Akik felelősek, azok számot fognak adni a tetteikről, ez az igazságtétel lényege - összegzett.

Az elmúlt években közjogi intézmények tucatjai veszítették el a függetlenségükbe vetett társadalmi hitet, bizalmat - mondta Magyar Péter, hozzátéve, hogy kiüresítették a fékek és ellensúlyok rendszerét, magukra hagyták a nemzetet a bajban.

Ezért felszólította azon közjogi méltóságokat és intézményvezetőket, "akik az elmúlt rendszer politikai kiszolgálóivá váltak, vagy mindig is azok voltak, legyen bennük egyszer bátorság szembenézni a saját felelősségükkel, és félreállni Magyarország demokratikus megújulásának az útjából".

Mondjanak le ma, de legkésőbb május 31-ig, és kezdje a sort rögtön Sulyok Tamás államfő - követelte. Az a Sulyok Tamás, akit "ma itt hallhattunk" a nemzet egészének képviseletéről, jogállamról beszélni, két év után először a jogállamért aggódni. Ironikus, hogy ez az elmúlt két évben nem sikerült - jegyezte meg Magyar Péter.

Úgy folytatta: nem sikerült aggódnia a köztársasági elnöknek, amikor Orbán Viktor "bukott miniszterelnök" a fél országot kiirtandó rovarnak nevezte, amikor Orbán Viktor vagy a Kúria elnöke bírókat vagy művészeket, civileket fenyegetett, vegzált.

Akkor sem sikerült, amikor a gyermekvédelemben tönkretett kiskorú gyermekek mellett kellett volna kiállni, amikor a most megbukott kormány a titkosszolgálatokat küldte a legnagyobb ellenzéki pártra. Akkor sem szólalt meg, amikor a bukott miniszterelnök közpénzmilliárdokból öntött háborús gyűlöletet minden magyarra, köztük a gyermekekre - sorolta. Az alkotmányra és jogállamra oly kényes ügyvédnek egyszer sem sikerült megállítani az alkotmányellenes jogszabályokat sem, vagy minimálisan ellentartani a jogi önkénynek - tette hozzá.

Hogyan tudná ennyi gyávaság, félrenézés és hazugság után ennek a gyönyörű nemzetnek az egységét megtestesíteni? "Szerintem sehogy. Ideje távozni, emelt fővel, ameddig még lehet" - fogalmazott.

Kiemelte, ha túllesznek a szembenézésen és az igazságtételen, akkor megbékélésre van szükség, de nyílt, vérző sebű áldozatoktól nehéz kérni ezt. Az előző két évtized áldozatainak sora hosszú, sokaknak az állam a kiszolgáltatottságot és nem a védelmet jelenti - mondta Magyar Péter, aki szerint akik segítséget kértek, de csak hallgatást kaptak, bíztak az intézményekben, de azok cserben hagyták őket.

A megbocsájtás nem felejtés: valódi megbékélés nem születhet kimondatlan fájdalmakra, elhallgatott bűnökre és feldolgozatlan, elvarratlan sebekre, nem tudnak új korszakot nyitni szembenézés nélkül - mondta.

A kormányfő úgy fogalmazott: ki kell mondani, hogy ami sok honfitársunkkal történt, az elfogadhatatlan.

Magyarország miniszterelnökeként bocsánatot kért a bicskei, a Szőlő utcai áldozatoktól és a magyar gyermekvédelmi rendszer minden áldozatától, azoktól, akik ma még gyermekek és akik, már felnőttként hordozzák mindazt, amit velük tettek, és amit a magyar állam elmulasztott megakadályozni.

Azt üzente nekik, hogy nincsenek egyedül, Magyarország mostantól nem fordítja el a fejét. Az államnak az a kötelessége, hogy megvédje a rábízott gyermekeket - rögzítette, kiemelve: ez a kötelesség nem tűr halasztást, magyarázkodást, politikai mellébeszélést.

Bocsánatot kért mindazoktól, akik az elmúlt évtizedekben azt tapasztalták, hogy az állam nem egyformán védi és nem egyformán tiszteli a saját polgárait.

Bocsánatot kért az előző évtizedek elvesztegetett lehetőségeiért, a korábbi kormánypárti politikusok által elkövetett megaláztatásokért, a leszakadás újratermelődéséért és azért, hogy túl sok gyermek úgy nőtt fel Magyarországon, hogy kevesebb esélyt kapott az életben pusztán azért, mert máshová, másmilyen családba született.

Bocsánatot kért azon civilektől, tanároktól, újságíróktól, egészségügyi dolgozóktól és közéleti szereplőktől, akiket megbélyegeztek, meghurcoltak vagy ellenségként kezelték azért, mert fel merték emelni a hangjukat, ki mertek állni az elesettek mellett, mert kritikát fogalmaztak meg, vagy csak más véleményt képviseltek.