Gyors, kényelmes és szinte minden konyha alapdarabja a mikrohullámú sütő. De vajon mennyire egészséges a benne készült vagy melegített étel? A tudomány szerint a mikró nem az ördögtől való, de nem árt tudni, mit és hogyan használunk benne. És mi a helyzet a tápanyagokkal? A brokkoli teszt erre is választ ad!
A mikrohullámú sütő ma már szinte minden háztartásban megtalálható. Ez lett a legegyszerűbb és leggyorsabb módja annak, hogy megmelegítsük ételeinket – egy gombnyomás, néhány perc, és kész is vagyunk. Reggelit melegítünk benne, maradékot teszünk frissebbé vele, sőt, komplett ételeket is készíthetünk a segítségével. De vajon ez a kényelmes módszer egészséges? Nem öli meg a mikrohullám az élelmiszerek létfontosságú tápanyagait? És egyáltalán, mit csinál a mikrohullámú sütő az étellel a valóságban?
A mikrohullámú technológiát először 1947-ben használták kifejezetten élelmiszerek melegítésére. Az 1960-as évek végére a kereskedelmi mikrohullámú sütők már elég kicsik és megfizet hetők voltak ahhoz, hogy a modern konyhák állandó kellékeivé váljanak. Az 1970-es évekre aztán a tudósok elkezdték vizsgálni, hogy ez a fajta elektromágneses sugárzás milyen hatással lehet az általa melegített ételekre. A mikrohullámú sütő ugyanis más textúrákat és ízeket hoz létre, mint más főzési módszerek. De vajon mi történik az étel tápanyagaival a mikrohullámú sütőben?
De mit állít a tudomány?
2009-ben egy átfogó kutatási áttekintés egyértelműen leszögezte következtetését, miszerint nincsenek jelentős tápanyagbeli különbségek a hagyományos és a mikrohullámú módszerekkel elkészített ételek között. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a mikrohullámú sütők egyáltalán nem változtatják meg vagy csökkentik az étel tápanyagtartalmát – egyszerűen csak úgy tűnik, hogy nem teszik ezt jobban, mint más főzési módszerek.
Ugyanis minden főzési mód átalakítja az ételt, egyes tápanyagoknak a javára, másoknak a kárára. Például a hevítés strukturális változásokat okoz a fehérjemolekulákban, amelyek így könnyebben felszívódnak és emésztődnek a szervezetünkben. Ez, más tényezők mellett – mint a kórokozók elpusztítása – valószínűleg az oka annak, hogy az őskori emberek elkezdtek húst sütni. Más tápanyagok viszont, mint a C-vitamin és a B-vitaminok (például a tiamin és a niacin), vízben oldódnak, és könnyen elpusztulnak a hő hatására. Ez azt jelenti, hogy ezek csökkennek a főzési folyamat során, különösen akkor, ha például káposztát vagy más tápanyagokban gazdag zöldségeket készítünk.
A nagy brokkoli teszt
2009-ben kínai kutatók mérték a C-vitamin és más tápanyagok koncentrációját brokkoliban öt gyakori házi főzési módszer előtt és után: főzés, párolás, wokban sütés, wokban sütés majd főzés, és mikrohullámú sütés. Megállapították, hogy a mikrohullámú sütés valóban más hatást gyakorolt a tápanyagokra, mint a többi módszer, azonban nem a mikrohullámú sütés okozta a legnagyobb veszteséget egyetlen mért tápanyagból sem az öt összehasonlított főzési/sütési módszer közül.
Például a C-vitamin esetében „minden főzési eljárás, a párolás kivételével, drámai veszteséget okozott" – számoltak be eredményeikről a kutatók. A főzés okozta a legnagyobb C-vitamin-veszteséget (több mint 30 százalék). Ezzel szemben a mikrohullámú sütés csak 16 százalékkal csökkentette a brokkoli C-vitamin-tartalmát.
A mikrohullámú sütés fő különbsége a többi főzési módszerhez képest így nem a táplálkozásra, hanem sokkal inkább az étel molekuláira gyakorolt hatása.
A mikrohullámok ugyanis úgy melegítik az ételt, hogy a poláris molekulákra hatnak: azokra, amelyeknek eltérően töltött végeik vannak, mint például a víz-, cukor- és zsírmolekulák. Ahogy a mikrohullámú sütőben az elektromágneses mezők váltakoznak, a poláris molekulák gyorsan forognak, igazodva az ellentétes töltésükhöz. Az ezek a vibráló molekulák által generált kinetikus energiát a súrlódás hővé, termikus energiává alakítja, és ez a hő aztán átadódik az étel többi részére is és felmelegíti azt.
A mikrohullámú sütőben lévő nem poláris molekulákat, mint például a légmolekulákat, ez nem érinti, ezért nem melegszenek közvetlenül a mikrohullámok hatására.
Mivel a mikrohullámok nem hatolnak át teljesen a szilárd ételen, a melegítés csak a legkülső felületi rétegben egyenletes. Ezért kell néha megkeverni az ételt a mikróban való melegítés után az egyenletes hőmérséklet biztosítása érdekében, és ezért nem lehet mindig tökéletesen kiolvasztani a fagyasztott ételeket a mikrohullámúban.
Egészséges a mikró használata?
Egy különálló tanulmány szintén a mikrohullámú sütőben melegített brokkoli tápanyagveszteségéről azt írta, hogy rövidebb ideig készítsük, kevesebb vízzel, hogy a lehető legtöbb tápanyagot megtartsuk. Hasonló következtetések vonhatók le más módszerekről is, például a főzésről. Hiszen ott is minél több vizet használunk, és minél tovább főzzük az ételt, annál több tápanyag oldódhat ki az ételből a főzővízbe.
Összességében tehát amikor a mikrohullámú sütőt használjuk, megnyugodhatunk, hogy az nem tizedeli meg az ételünket, azonban továbbra is óvatosnak kell lennünk a mikrohullámú sütés más lehetséges hatásaival kapcsolatban. Ugyanis a „mikrohullámú sütőben használható” felirat, amely egyes műanyag edényeken látható, magának az edénynek az épségére vonatkozik:
azt jelenti, hogy az edény nem olvad meg a mikrohullámú sütőben, de azt nem, hogy nem jelent veszélyt az egészségünkre.
A tudósok ugyanis már temérdek alkalommal felismerték, hogy a műanyag edények képesek potenciálisan káros vegyi anyagokat kibocsátani az ételbe, amikor a mikrohullámú sütőben melegítjük őket. Olyannyira, hogy egy 2023-ban a University of Nebraska-Lincoln tanulmánya kimutatta, hogy egyes mikróban melegített műanyag edények milliárdszám bocsátanak ki mikro- és nanoműanyag részecskéket.
Korábban spekulációk merültek fel arról is, hogy a mikrohullámok nagyobb mennyiségű akrilamid képződését okozzák, mint más főzési módszerek. Az akrilamid, amely természetesen képződik keményítőtartalmú élelmiszerekben, az állatkísérletekben rákkeltőnek bizonyult. Ennek ellenére még több kutatásra van szükség a mikrohullámok és az akrilamid, valamint az akrilamid és az emberi rák közötti kapcsolatról – áll egy 2024-es BBC-cikkben a mikrohullámban melegített étel biztonságáról.
(Elővigyázatosságból mondja ugyanez a jelentés, hogy ha megfőzzük a burgonyát mikrózás előtt, akkor azzal gátoljuk az akrilamid kialakulását.)
De most akkor mi az igazság a nagy mikró-vitában? A rövid válasz arra, hogy a mikrohullámok tönkreteszik-e a tápanyagokat, az, hogy attól függ, melyik tápanyagról beszélünk. Táplálkozási szempontból az is befolyásolhatja a döntést, hogy mikrót használunk-e vagy sem, hogy milyen ételről van szó, és pontosan mennyi ideig tervezzük mikrohullámban melegíteni.
Ugyanis mint bármely más eszköz a konyhában, a mikrohullámú sütő is előnyökkel és hátrányokkal jár.
Nem feltétlenül az egyetlen megoldás mindenre a kulináris világban, de hasznos eszköz lehet – ha okosan használjuk.
Az üveg vagy kerámia edények választása, a rövidebb melegítési idő és a kevesebb víz használata mind-mind segíthet abban, hogy kihasználjuk a mikrohullámú sütő kényelmét anélkül, hogy feláldoznánk az ételeink tápértékét vagy az egészségünket
- közölte az index.hu.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
Az alkalom középpontjában ezúttal a család állt.
A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.
