Megnézték, miért egyre gyakoribb a mellrák; a válasz mindenkit megdöbbentett
Megnézték, miért egyre gyakoribb a mellrák; a válasz mindenkit megdöbbentett
 / Mozaik

Feltérképezték, hogyan alakul át a nők mellszövete az életkor előrehaladtával. A feltárt sejtszintű folyamatok segítenek megérteni, miért gyakoribb a mellrák az idősebb korosztályban. A szakemberek több millió sejt vizsgálatával eddig ismeretlen, drámai változásokra derítettek fényt.

Hirdetés

A Cambridge-i és a Brit Columbia-i Egyetem munkatársai megalkották a mellszövet eddigi legrészletesebb térképét. Ehhez 527, mellkisebbítő műtéten átesett, 15 és 86 év közötti résztvevő egészséges mintáit használták fel. A tudósok arra keresték a választ, hogy a belső fizikai átalakulás miként segíti elő a mellrák kialakulását és terjedését – írja a Nature Aging folyóiratban megjelent tanulmány. 

A mellrák és a mellszövet drasztikus átalakulásának kapcsolata

A kutatócsoport több mint hárommillió sejtet vizsgált meg modern képalkotó eljárásokkal - írja az origo.hu.

Eredményeik rámutattak, hogy a legintenzívebb változások a menopauza környékén, a negyvenes évek végén zajlanak le.

Finomabb eltérések már a húszas években is megfigyelhetők, amelyek jó eséllyel a terhességhez és a szüléshez köthetők. Ahogy a nők idősödnek, a mellszövetben található sejtek száma jelentősen lecsökken, a megmaradtak pedig egyre lassabban osztódnak. 

Az öregedés láthatatlan hatásai a testben

Az idő múlásával a mell belső felépítése teljesen átformálódik. A tejtermelésért felelős hámsejtek megfogyatkoznak, míg az apró mirigylebenyek összezsugorodnak vagy akár nyomtalanul el is tűnnek. Ezzel párhuzamosan a zsírszövet aránya megnő, a vérerek hálózata pedig ritkábbá válik.

Komoly kockázatot jelent, hogy a támasztó- és immunsejtek távolabb sodródnak a hámsejtektől, ez a megnövekedett távolság ugyanis jelentősen megkönnyíti a daganatos sejtek elszabadulását.

Miért nő a mellrák kockázata időskorban?

A fiatalabb szervezet mellszövetei rengeteg ráksejt-pusztító immunsejtet tartalmaznak. Az úgynevezett B- és aktív T-sejtek kiemelt szerepet játszanak a kezdődő daganatok azonosításában és elpusztításában. Időskorban azonban ezekből a létfontosságú védősejtekből jóval kevesebb marad a testben. Helyüket a makrofágok veszik át, amelyek a korábbi tanulmányok alapján inkább támogatják a rák fejlődését.

Így egy gyulladásra hajlamosabb környezet jön létre, amelyben az immunrendszer már nehezen tudja kordában tartani a kóros folyamatokat.

Az életkor a daganatos betegségek egyik legnagyobb rizikófaktora, hiszen az évek során folyamatosan halmozódnak a genetikai mutációk a sejtjeinkben. A mellszövet öregedésének üteme azonban minden nőnél más és más, a kutatók szerint pedig ez a személyes eltérés alapvetően határozza meg az egyéni rákkockázatot is.

Forrás