A nagy kérdés, más emberek lennénk-e, ha máshol nőttünk volna fel? Egyre több vizsgálat keresi a választ a kérdésre, vajon a természet vagy a nevelés befolyásolja jobban a személyiség kialakulását. Rousseau kezdte, a mai pszichológusok pedig folytatják.
Klasszikus fejtörő: mi hat erősebben a személyiségre, a természet vagy a neveltetés? Más emberek lennénk, ha nem ide születünk? Attól függ, mennyire formálja a kultúra a gondolkodásmódunkat, érzéseinket és viselkedésünket.
Az ember DNS-e egyedi, és alapvető szerkezete nem változik meg attól, ha elköltözünk, de nem a DNS tesz minket azzá, akik vagyunk
– mondja az egyik kutató, Ziada Ayorech, aki a pszichiátriai betegségek genetikai meghatározottságát kutatja. Ő is bonyolult eset környezet-nevelés-jellem szempontból, mert most az Oslói Egyetemen dolgozik, de Ugandában született, hároméves korában Kanadába költözött, élete nagy részét az Egyesült Királyságban töltötte. Szerinte ez a vándoréletmód sem változtatta meg személyiségét.
Visszafogott norvégok
Egy 2015-ös tanulmányban összegezték azt a közel 50 évig tartó vizsgálatot, amiben 14 millió ikerpár 17 ezer különböző tulajdonságát vizsgálták – végzettséget, politikai nézeteket, pszichiátriai állapotokat is –, és kiderült, a genetika átlagosan a különbségek mindössze 50 százalékát magyarázza. A természet és a neveltetés kombinációja tesz minket azzá, akik vagyunk, alakítja hitünket és kultúránkat. A környezet bizonyos tulajdonságokat jobban alakít, mint másokat, az intelligencia átlagosan több mint 50 százalékban örökölhető, a személyiségjegyek nagyjából 40 százalékban, ezért jobban befolyásolja őket a miliő. De Ayorech a saját példájával tudja szemléltetni, hogy a személyiségjegyek kifejeződése mennyire függ a közegtől, ő extrovertált, de ezt Norvégiában kevésbé tudja kiélni, mert az emberek nem olyan nyitottak, Angliában más volt. Úgy fogalmaz:
A Norvégiában élő verzióm most kevésbé extrovertált, mint amelyik az Egyesült Királyságban élt.
Mivel genetikusan, eredendően társaságkedvelő, ez valószínűleg sosem változik meg, ha a környezete ezt nem támogatja, akkor olyan tevékenységeket, hobbikat keres, ahol kiélheti extroverzióját.
De a fix személyiségjegyeken túl a kultúra, a környezet is formálja agyunkat, az idegpályák a tapasztalatok integrálásával alakulnak ki és szilárdulnak meg. Tehát a kultúra kulcsfontosságú a személyiségfejlődésben,
valószínűleg más emberek lennénk, ha máshol növünk fel DNS-től függetlenül, mert bármilyen génjeink is vannak, kell egy bizonyos környezet, hogy felszínre törjenek.
Bár a pszichológusok egészen a XX. század közepéig úgy vélték, az emberi psziché univerzális, vannak eltérések. A nyugati emberek például általában individualistábbak, és inkább a személyes tulajdonságaik alapján határozzák meg magukat és másokat (humor, ész, kedvesség), szemben sok keletivel, a japánok kollektivizmusa például azt eredményezi, hogy jellemzően társadalmi szerepeik (szülő, diák) alapján definiálják magukat.
Fegyelem és individualizmus
Egy agyi vizsgálatban azt látták, a nyugatiak agyának az önismeretért felelős része akkor reagál, amikor önmagukra gondoltak, míg a kínai résztvevőknél ez a rész akkor is aktív volt, amikor az illetők az anyukájukra gondoltak. Hasonló vizsgálatokból kiderült, hogy az Angliában élő tajvani gyerekek kevésbé tekintélytisztelők, mint a hazájukban élők, mert már hatott rájuk a környezet.
Egy 2022-es, 22 ország személyiségtesztjeit összehasonlító tanulmány azt mutatta, az önfegyelmet előnyben részesítő társadalmakban kötelességtudóbbak és szervezettebbek az emberek. A rugalmasabb és individualista társadalmak állampolgárai barátságosabbak és nyitottabbak új dolgokra.
A nyugati kultúrák az ént stabil és változatlan dolognak tartják, a kelet-ázsiai országok képlékenyebbnek tekintik. Észak-Amerikában az emberek inkább a személy tulajdonságainak tulajdonítják a viselkedést, mintsem a helyzetnek: ha valaki szorong egy fogorvosi váróban, az az amerikaiak szemében általában is szorongó. Ez a kontextus kultúrafüggő értelmezése. De a pszichológusok is bevallják, hogy nagyon nehéz ezt vizsgálni, mert bonyolult szétválasztani a viselkedést, a személyiséget, a kultúrát.
Friss nézet a pszichológiában, hogy az individualizmus és a kollektivizmus kelet-nyugati megkülönböztetése leegyszerűsítő lehet, mert a kollektivizmus valószínűleg inkább a gazdasági fejlődés, mint a kultúra jellemzője. Magáról az énről pedig egyre többen gondolják, hogy van egy stabil mag, ami erkölcsileg alapvetően jó, és ez nem változik attól függően, hogy hol élünk. Ez az egység a sejtek és részecskék között lehet a tudat, ami azzá tesz minket, akik vagyunk, függetlenül attól, hogy hol születünk. De valószínűleg idővel változik, ahogy növekszünk és érünk - közölte az index.hu.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
A parancsnokoknak biztosítaniuk kell annak feltételeit, hogy a katonák legfeljebb két hónapig maradjanak harci pozíciókban.
Az ukránok továbbra is 4,32 hrivnyát fognak fizetni kilowattóránként.
A légvédelem 172 drónt hatástalanított, azonban az Iszkander-M típusú ballisztikus rakéta, valamint 22 helyszínen 32 drón célba talált.
A kifizetések egy részét a vállalkozások számára népszerűtlen adóemelés végrehajtásától tenné függővé.
Az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon az orosz elnökkel.
Bár jelenleg nem vezetnek be óránkénti áramszüneteket, a szakértők takarékosságra figyelmeztetnek.
Közölte az amerikai külügyminisztérium szerdán.
Amely az Oroszországi Föderáció fő kőolajszállító rendszerének stratégiai szempontból fontos csomópontja.
Vizsgálat indult egy ternopili iskolában, miután egy 15 éves diáklányt osztálytársa elleni késes támadással gyanúsítanak. A hatóságok az indítékokat vizsgálják.
Azonosították és hivatalosan is megerősítették Demcsik Iván szőlősvégardói katona halálát.
