Aszteroidákat eltérítve hódíthatják meg a galaxist a földönkívüliek

Ha az élet képes bolygóról bolygóra terjedni, akkor talán észlelni is tudjuk, még akkor is, ha fogalmunk sincs, pontosan mit is kell keresnünk – állítja egy most megjelent kutatás.

Bár a Naprendszeren belül számos olyan hely van, ahol kialakulhat az élet, az exobolygók felbecsülhetetlen száma miatt nagy valószínűséggel egy távolabbi csillag körül keringő planétán fogunk ráakadni idegen létformákra. A NASA szerint jelenleg több mint 5000 megerősített exobolygót tartanak számon, és ez a szám folyamatosan növekszik - olvasható a Live Science tudományos portálon megjelent cikkben - írja az origo.hu.

A Földön kívüli élet kutatásának ugyanakkor van egy óriási akadálya: nem tudjuk, mit is kell keresnünk. Jelenleg csak a Földről tudjuk, hogy megfelelő feltételeket biztosít az élet fennmaradásához, továbbá szénalapú létformákon kívül nem ismerünk másfajta felépítésű organizmusokat. Csillagászok és asztrobiológusok szerint már csak az univerzum felfoghatatlan nagysága miatt is kizárt, hogy egyedül lennénk, annak viszont nagyon kicsi az esélye, hogy egy mienkével azonos világot találunk, a földinek megfelelő életformákkal.

A fenti problémák miatt egy csillagászpáros most alternatív keresési módszert javasol: mi lenne, ha nem azt néznénk, milyen egy idegen létforma, hanem azt vizsgálnánk, hogyan viselkedik, ehhez pedig a pánspermia elméletét veszik alapul.

Csillagközi vándorok

A pánspermia egy viszonylag régóta létező, ám igen vitatott teória; lényege, hogy az élet egy adott égitesten kezdődött, és aszteroidákkal, meteorokkal terjedt szét a világegyetemben. Ha ezt vesszük alapul, a földi élet kezdetleges formái is aszteroidákkal érkezhettek bolygónkra. A Földön már találtak marsi meteoritokat, amelyekben bizarr struktúrákat fedeztek fel, és ismerjük, hogy bizonyos organizmusok (például a medveállatkák) rendkívül szívósak, még a világűrben is képesek életben maradni.

Gyanús változásokat kell keresnünk más bolygókon

Bármilyen életforma egyik legfontosabb jellemzője, hogy képes megváltoztatni egy bolygó természetes egyensúlyát. A Földön például élőlényeknek köszönhető, hogy nagy mennyiségű oxigén van a légkörben, és a távoli megfigyelők számára a szárazföldek is zöldebbnek tűnnek, ami egyértelműen arra utal, hogy bolygónk nem egy globális kietlen sivatag.

Nem tudjuk pontosan, hogy a Földön kívüli élet milyen tulajdonságokat módosítana egy exobolygón, de ha a pánspermia elmélete igaz, akkor valószínűleg minden planétán hasonló változásokat tapasztalhatunk, ha idegen létformák telepszenek meg rajta. Ez a kolonizálás nagy valószínűséggel nem mindig sikeres, de ha igen, akkor a bolygó élhetővé válhat az adott organizmus számára, onnan pedig a pánspermia révén tovább terjedhet más égitestekre.

Az új tanulmányban a kutatók egy olyan statisztikai módszert dolgoztak ki, amellyel azonosíthatók azok a bolygók, amelyek tulajdonságait vélhetően idegen létformák változtatták meg.

Természetesen még ezzel sem lehet biztosra megmondani, hogy életformák okozzák a változásokat, de jelezheti, hogy valami furcsa dolog megy végbe az adott égitesten.

A tanulmány korlátai

A kutatók elismerték, hogy munkájuknak vannak korlátai. Először is, feltételezi, hogy a pánspermia lehetséges, pedig jelen pillanatban senki nem tesztelte még ezt a hipotézist. Másodszor, a módszerük csak akkor működik, ha elegendő adatot tudunk gyűjteni nagyszámú exobolygóról.

Az új technika előnye azonban az, hogy képes azonosítani az élet potenciális jeleit anélkül, hogy tudnánk, hogyan is működnek a mienktől idegen létformák.

---

---

Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek

---