Fontos felfedezést tettek az örökítőanyaggal kapcsolatban. A DNS olyan rejtett kapcsolókat is tartalmaz, amelyek meghatározzák, mikor és hogyan működnek a gének. Egy új kutatás most az Alzheimer-kórt is befolyásoló kapcsolókat azonosított az agy egyik fontos sejttípusában.
A DNS nagy része nem génekből áll, csak körülbelül 2 százaléka kódol fehérjéket. A fennmaradó 98 százalékot sokáig „hulladéknak" vélték. Ma már tudjuk, hogy ez nem igaz. Ebben a részben olyan szabályozó elemek találhatók, amelyek irányítják a gének működését. Ezek közé tartoznak az úgynevezett enhanszerek, amelyek rövid DNS-szakaszok; feladatuk, hogy be- vagy kikapcsolják a géneket. Akár egészen távoli génekre is hatással lehetnek - írja az origo.hu.
DNS-szabályozó elemek az agyban
A kutatók az úgynevezett asztrocitákat vizsgálták. Ezek az agy támasztó sejtjei, feladatuk, hogy segítsék az idegsejtek működését, így kulcsszerepük van az agy egészségében. Korábbi eredmények szerint az Alzheimer-kór kialakulásában is érintettek. A vizsgálat során közel ezer lehetséges DNS-szabályozó elemet teszteltek emberi asztrocitákban. A cél az volt, hogy kiderüljön, melyik elem befolyásolja valóban a gének működését - írja a SciTech Daily.
A vizsgálat
A kutatók olyan modern technikát használtak, amely lehetővé teszi egy adott DNS-rész ideiglenes elhallgattatását anélkül, hogy megsértené azt. Emellett egy másik módszerrel sejtszinten mérték a génaktivitást. Ennek köszönhetően egyszerre sok száz DNS-elem hatását tudták vizsgálni.
A közel ezer jelöltből végül körülbelül 150 olyan DNS-kapcsolót azonosítottak, amelyek valóban hatással voltak a gének működésére.
Számos kapcsoló olyan gént szabályozott, amely összefüggésbe hozható az Alzheimer-kórral.
Miért nagy áttörés ez?
Ez az eredmény jelentősen lerövidíti az Alzheimer-kór okainak keresését. A kutatóknak most már nem a teljes DNS-állományt kell átvizsgálniuk, ehelyett egy jól körülhatárolt listára koncentrálhatnak.
A kutatás egyfajta térképet ad a tudósok kezébe. Megmutatja, hol érdemes keresni azokat a DNS-elemeket, amelyek szerepet játszhatnak az idegrendszeri betegségekben.
Mit hozhat a jövő?
A felfedezés még nem jelent azt, hogy karnyújtásnyira kerültünk az Alzheimer gyógyításától, az eredmények az alapkutatásban jelentenek mérföldkövet. A pontos génszabályozás megértése nélkül ugyanis nem lehet célzott terápiákat fejleszteni. A kapott adatok a jövőben segíthetnek a számítógépes modellek fejlesztésében is. Ezek előre jelezhetik, mely DNS-szakaszok működnek valódi kapcsolóként, ami évekkel gyorsíthatja fel a kutatásokat.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
A mentőszolgálatok közlése szerint halálos áldozata nem volt a támadásnak, eddig négy sérültet láttak el az orvosok.
A csapásokban legkevesebb egy ember meghalt és sokan megsebesültek.
A „valós európai béke” előfeltételeként említette továbbá hazája újjáépítését a háborút követően.
A hatósági vizsgálatok szerint az állam 100 millió hrivnya veszteséget szenvedett el.
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
